Szegedi Jobbik: A felsőoktatás nem csak orvosokból és mérnökökből áll!

Tóth Péter nem lát átjárhatóságot a köznevelés és a felsőoktatás között. Azt gondolja, Palkovics szegedi látogatása során nem folyt érdemi vita.

„A meghívás indoka az volt, hogy a felsőoktatás bérezésével kapcsolatban kapjanak tájékoztatást a megjelentek, s erről folyjon párbeszéd. Azonban

Palkovics László

egy hosszú előadást tartott, s a végén lehetett néhány kérdést feltenni, így érdemi vita nem zajlott le” - reagált

Tóth Péter

, a Jobbik szegedi képviselője Palkovics László felsőoktatási államtitkár pénteki

látogatásán

elhangzottakra. A városatya szerint furcsa úgy bérrendezésről beszélni, hogy nem fogadták el a költségvetést. A beszámolók alapján azt a következtetést vonta le, hogy „nem hangzottak el azok a tények, amikről szükséges beszélni”. Palkovics László nettó 207 ezres tanársegédi jövedelmet említett a pályázati forrásokkal együtt, azonban valódi bérük nettó 115 ezer forint Tóth Péter szerint, ugyanis nem mindenki azonos mértékben tud hozzájutni az államtitkár által említett plusz pénzekhez. „Aránytalanságok vannak szakok és pozíciók tekintetében, a bölcsészeknek kevesebb lehetőségük van pályázni, mint a természettudományokkal foglalkozóknak, egy tanársegéd alig-alig tud forrásokhoz jutni másokhoz képest” – magyarázta. Kevésnek tartja a 27 százalékos béremelést, drasztikusabb változtatást javasolta ennél a Jobbik városatyája. Szerinte az emelést követően egy tanársegéd bére és egy PhD hallgató ösztöndíja között minimális különbség lesz. Önmagában támogatandónak látja

Szabó Gábor

rektor javaslatát a tanársegédi pozíció kivezetéséről, de nem tudja, hogy mindenkit átsorolnának-e, vagy valójában „átszervezéssel történő leépítésről lenne-e szó”. Úgy gondolja, amennyiben növelik a hallgatói létszámot az államtitkár terveinek megfelelően, akkor mindenképpen több oktató szükséges az egyetemekre.

Nem ért egyet azzal, hogy felülreprezentálttá váljanak azok a szakok, amelyek piacképesek. „Nem lehet a felsőoktatást csak gazdasági szempontok alapján mérni. Egy orvos értékesebb lehet, mint egy altajisztika szakos? Véleményünk szerint nem, a magyar nemzet jövője szempontjából mindkettő ugyanolyan fontos” – szögezte le. Reagált lapunk

Dux Lászlóval

készített

interjújára

is Tóth Péter. Szerinte semmi esély nincs arra, hogy átjárhatóság legyen a felsőoktatási és a köznevelési törvény között. Úgy gondolja, nagyon kevés egyetemi rendszerből kikerülő személy tudna elhelyezkedni a közoktatásban, többek között azért, mert többségük nem pedagógiai végzettséggel rendelkezik. „Dux László elefántcsonttoronyból néz ki, nem értékeli a bölcsészettudományt, azt mondja, ha egy nyelvész nem kutat, akkor menjen el magyartanárnak” – vélekedett. Megkérdeztük arról, hogy miként biztosítana a Jobbik álláslehetőséget a korábbi évtizedeknél nagyobb létszámú PhD fokozattal rendelkező személyek számára. Úgy látja, a piac nem követte azt a trendet, hogy napjainkban a PhD fokozat értéke azonos a korábbi egyetemi diplomáéval. Ennek okán nem produkáltak elég helyet számukra a gazdaságon belül, pedig egyértelmű, hogy nem mindenki maradhat a felsőoktatásban.