Közélet

Hová tűntek a milliárdok? - Nem tartják magukat bűnösnek a Szeviép-vezérek (FRISSÍTVE)

Hová tűntek a milliárdok? - Nem tartják magukat bűnösnek a Szeviép-vezérek (FRISSÍTVE)

2016. január 27., szerda
Hová tűntek a milliárdok? - Nem tartják magukat bűnösnek a Szeviép-vezérek (FRISSÍTVE)
szeviep03_gs

Másfél milliárd eltüntetésével vádolják az egykori Szeviép-vezéreket, O. Józsefet, B. Sándort és P. Lászlót. A II. és III. rendű vádlott nem érzi magát bűnösnek, szerintük nem a kölcsönök vezettek a társaság csődjéhez.

14:00: B. Sándor: Mindent megtettem a csőd elkerüléséért!

A vádban szereplő gazdasági döntéseket most is jónak tartja B. Sándor II. rendű vádlott, mint elmondta, ma is azokat a lépéseket tenné, mint akkor. A tárgyaláson hosszasan taglalta miként is működött a Szeviép, és mi minden vezetett csődjéhez, felszámolásához 20 éves működését követően. Elmondta, egy idő után kezdett el a társaság mélyépítészettel foglalkozni, mely területről azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a megrendelések mintegy 80%-a az önkormányzatoktól, illetve közvetlenül az államtól érkezik, vagyis emiatt egyfajta ciklikusság jellemzi a mélyépítészetet. A választási években több megrendelésekkel számolhattak, míg utána rendszerint csökkent a munkák száma, B. Sándor elmondása szerint ezért is volt fontos a piacbővítés a Szeviépnek, hogy egyenletesebben legyenek elosztva a megrendelések. A legjobb években 100-120 projektben is részt vett a cég, külön pályázatíró részleget működtettek. A 2008-as válság idején indult el az M43-as autópálya építése, ami jelentős megrendelésállományt hozott a dél-alföldi cégeknek, és B. Sándor elmondása szerint azt prognosztizálták, hogy 1-2 éves időtartamra biztonságos működést tesz lehetővé a cégek, így a Szeviép Zrt. számára is. A II. rendű vádlott szerint 6 ok vezetett a Szeviép csődjéhez, ezekből ha csak 4-5 érintette volna őket, akkor nem kellett volna felszámolni a társaságot. Elsőként azt hozta fel, hogy a gazdasági válság nagy cégeket is tönkretett, s így egy nemfizetési hullám indult el. A társaságnak több mint 400 milliót nem fizettek ki, de ez csak a legnagyobb tétel volt. Romániában is épített a Szeviép, egy ideig rendben is mentek a dolgok, ám egyik napról a másikra megszüntették a kifizetéseket, összességében 850 millió forinttal tartoztak a román partnerek. Azzal is érvelt B. Sándor, hogy 2009-10-ben nem csak a Szeviép Zrt. ment csődbe, hanem öt másik jelentős is, s ehhez részben hozzájárult a banki finanszírozás megváltozása is. Nem kaptak a vállalatok ugyanis hosszú távú hiteleket, a Szeviép számlájáról pedig két pénzintézet – igaz jogszerűen – 1,7 milliárd forintot emelt le. Hozzátette, a banki szerepvállalás csökkenését saját pénzből tőkeemeléssel és egyéb eszközökkel próbálta kompenzálni a társaság, de a vádlott szerint ha jobb banki finanszírozás lett volna akkoriban, jobb lett volna a helyzet. Ez időtájt két társaság is be akart szállni a Szeviépbe, egy külföldi és a Közgép, végül ebből nem lett semmi. Arról is tájékoztatott B. Sándor, hogy csak az M43-asnál 2 milliárd forrás állt a Szeviép részéről a projektben. Úgy értékelte, a legnagyobb áldozatok pont a nagy építőipari cégek voltak, nekik az állam nem fizetett, s így ezek a társaságok nem tudták az alvállalkozóikat kifizetni. Közölte, hogy a Szeviép mintegy 500 alvállalkozójának nagy része megértette a helyzetet, „mindössze 10-20-ra tehető az a szám, akik elkeseredésükben, kiegészülve néhány a helyzetet önös érdekből meglovagolni akaró politikai indíttatású úrral, hangot adtak nem tetszésüknek”. Hozzáfűzte, természetesen jogosak voltak ezek az igények, de többségüknek a Szeviéppel ellentétben volt esélye a túlélésre. Úgy fogalmazott, hogy akkor személyesen is megviselte ez a helyzet, és leszögezte, mindent megtett annak érdekében, hogy megmentse a társaságot. A tárgyalóteremben ülőkkel azt az információt is megosztotta a II. rendű vádlott, hogy a Szeviép felszámolása óta nem vállalt munkát az építőiparban, pedig szakmai tapasztalatai miatt több ez irányú felkérést is kapott. Arra is kitért B. Sándor, hogy a Szeviép csődje és felszámolása nem mindenkinek jött rosszul, hiszen azok jól jártak, akik befejezték a megkezdett projektjeiket. Vallomását azzal zárta, hogy az utolsó pillanatokig bízott abban, hogy meg lehet menteni a társaságot, és a vádban szereplő akkor meghozott gazdasági döntések helyességéről a mai napig meg van győződve. A tárgyaláson egyébként a védelem felvetette, hogy nem mindegy, hogy fedezetelvonás vagy csalárdcsőd szerepel a vádiratban, mert ez alapján kell felépíteniük a védelmet. Előbbi egyébként az előkészítési szakaszban szerepelt, ám a vádiratban már az utóbbi. Az ügyvédek felszólalásai nyomán az ügyész meg is jegyezte, hogy látszik, hogy tisztában vannak azzal, hogy mivel is vádolják az Szeviép egykori vezéreit. Arról, hogy törvénytelen-e a vád, a bíróság dönt majd. A következő tárgyalási nap április 13-án 8 óra 15 perckor lesz.

12:15: P. László: Nem érzem magamat bűnösnek!

O. József I. rendű vádlott nem kívánt megszólalni, de a nyomozás során tett vallomását fenntartja. B. Sándor II. rendű vádlott is így tett, de hozzátette, P. László III. rendű vádlottat követően ő is fel kíván szólalni. P. László vallomásának bevezetőjében azt mondta, az 1990-es évek második felétől dolgozik ingatlanberuházásokban, 2000-től üzlettársa B. Sándornak. Mikor a Szeviép igazgatótanácsának tagja lett, már kialakult annak szervezete – magyarázta, s azt is hangsúlyozta, hogy 2009 decemberétől nem tagja az igazgatótanácsnak. Szerinte negyedévente külső fél részéről is ellenőrizték a cég működését Lemondásának okaként az I. és II. rendű vádlottak eltérő álláspontját jelölte meg az M5-M43 autópályákat építő konzorcium másik cégével való együttműködés megítélésében. Szerinte több tulajdonosi döntés pont a likviditást segítette, s úgy gondolja, hogy a szakértő nem a teljes dokumentációt vizsgálta át. Az abbáziai (Opatija) beruházás hiteléről úgy vélekedett, azért mondták fel, mert a Szeviép felszámolás alá került, s nem fordítva, ahogy vádolják őket. P. László a Maros Dömper esetében célzottan, munkához kötötten adott kölcsönökről beszélt, amelyről „nem adhoc módon döntöttek”, s az M5-M43 beruházáshoz, s ehhez kapcsolódó infrastruktúrához kötöttek. 2010-ben ugyan 438 millió forint pénzmozgás volt a Szeviép és a Maros Dömper között, de itt tagadta a saját felelősségét. Azt mondta. hogy a Biztonsági Üzem Kft.-nek nem nyújtottak 352 millió forintos kölcsönt, csupán számla-ellentételezés történt, s utófinanszírozta a céget a Szeviép. A bíró megkérdezte kétszer, hogy ez esetben miért kölcsön szerződésként jelenik meg az ügylet. Végül azt mondta P. László, hogy a rendelkezésre álló dokumentumokkal ezt nem tudja bizonyítani, csak „nagyjából látja”, de ha kapna ehhez számlakivonatokat, az megerősíthetné saját igazát. Az ügyész szintén nem értette, hogy a horvát beruházásnál miért volt kölcsönszerződésre szükség, mert számla-ellentételezés esetében ez fölösleges. P. László szerint nincs is ilyen kölcsönszerződés, csupán háromoldalú szerződés, aminek az oka az volt, hogy a bank Magyarországra, s nem Horvátországba kívánt folyósítani. „Ez csak technikai tétel”, nem is érti, hogyan válhatott 2010-ben kölcsönné. Személyi kölcsönökről is szó esett, P. László állította B. István diósgyőri futballklub volt ügyvezetőjével csak „kiegészítő szerződéseket kötöttek”, de erről a II. rendű vádlott tud többet, mert ez nem igazgatósági hatáskör volt. Magának P. Lászlónak is nyújtott kölcsönt a Szeviép két alkalommal 2009-ben, a vádirat szerint összesen 21 millió forint összegben, ebből négymillió forintot visszafizetett az év végén, a többi a következő év márciusában engedményeztetéssel megszűnt. A vádiratot P. László pontatlannak nevezte, mert a négymilliót nem kapta, hanem visszakapta, a többi pedig egy részvényvásárlási tétel nem volt, amit visszavásárolt tőle nem sokkal később a Szeviép. A 2009. áprilisi finanszírozást, 2004-2005 közötti jogügyletnek tartja, nem érti, hogy miért került elő később, s „fizikailag számára soha nem utaltak kölcsönt”. P. László azt mondta, hogy nem voltak problémák a számviteli szabályok betartásával a könyvvizsgálások szerint, de „ő ezt nem tudja leellenőrizni”, csak azt tudja, hogy hány ember csinálta a könyvelést. „Nem érzem magamat bűnösnek” – válaszolta a bírónő kérdésére P. László. Vagyonként mintegy kétszázmillió forintért forgalomképes két lakóházat, egy, a szavai szerint, „elenyésző” értékű, tizenöt-húszmillió forintos földterületet jelölt meg, valamint rendelkezik egy körülbelül két-háromszázmilliós üzletrésszel is.

9.00: Szabó Bálint: létezett a táskás ember

Ellentétben a korábbi demonstrációkkal, sajtótájékoztatókkal, ezúttal a „Hol a pénz?” feliratú molinót nem láthattuk a Szeviép-per második napján. A károsultak egy csoportját képviselő Szabó Bálint a tárgyalást megelőzően közölte, a vádirat és az első tárgyalás során elhangzottak egyértelmű választ adott erre. „Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a Szeviép cégcsoporttól a pénzek különböző baloldali pártokhoz vándoroltak, elsősorban a Magyar Szocialista Párthoz és a Magyar Demokrata Fórumhoz” – jelentette ki Szabó. A jogász elmondta, a vádiratban szereplő két vádpont, nevezetesen hogy 2008 közepétől egészen a 2010-es választások másnapjáig heti-havi rendszerességgel 1-20 milliós tételek az Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő volt sofőrjének cégéhez, a Biztonsági üzem Kft.-hez kerültek, összességében fél milliárd forint értékben. Ezen felül 50 millió forint jutott a Dávid Ibolya MDF pártelnök testvérének cégéhez kölcsönként. „Azt állítjuk, hogy létezett egy táskás ember, aki szállította a pénzt a Szeviép cégcsoporttól a politikai pártokhoz, és az csak egy könyveléstechnikai rész, hogy kölcsön címszó alatt bizonyos tételeket átkönyveltek. Azt feltételezzük, hogy az MSZP finanszírozása mellett jutott az MDF-nek is azokból a pénzekből, amelyeket mintegy félezer tisztességes, magyar vállalkozótól elloptak a Szeviép vezérei” – közölte a jogász. Szabó megjegyezte, igaz lehet Dávid Ibolyának az a kijelentése, hogy a közbeszerzések nemcsak a korrupciónak, hanem a pártfinanszírozásnak is az eredője.

Korábban írtuk

„Különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett” – ez a tárgya hivatalosan a Szeviép-pernek, a cég egykori vezéreire, az elsőrendű vádlott

O. Józsefre

, a másodrendű vádlott,

B. Sándorra

és a harmadrendű vádlottra,

P. Lászlóra

az ügyben eljáró ügyész letöltendő szabadságvesztést indítványozott, illetve további büntetéseket és intézkedéseket. Még

tavaly április végén emelt vádat

a Szegedi járási Ügyészség a három férfi ellen, akik fő tevékenységként útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó gazdasági társaság igazgatósági tagjaként követtek el bűncselekményt. 2015. októberében,

öt év után ültek a vádlottak padjára a Szeviép Zrt. egykori vezérei

, az első tárgyaláson az ügyész azt közölte, hogy a Szeviép Zrt. ésszerűtlen gazdálkodása okozta a társaság csődjét, hiszen még akkor is kölcsönöket adtak, amikor már fizetési nehézségekkel küzdöttek. A vádlottak az első bírósági tárgyaláson nem tettek vallomást, ám a nyomozás során tett vallomásaikban a cég gazdálkodási helyzetének megromlását azzal indokolták, hogy megrendelőik sorozatban nem fizették ki az elvégzett munkákat. Az érdekeltségeiknek nyújtott kölcsönök pedig a beruházásokhoz szükséges tőkét biztosították.

Szeviép-saga

szeviep

A Szeviép Zrt. gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, tartozásait már nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. Az Zrt. április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolást. Négy évig folyt a nyomozás, mellyel kapcsolatban a károsultak egy csoportját képviselő

Szabó Bálint

emlékeztetett, hogy

2013 májusában azért demonstráltak a Szeviép-székháznál

, mert tűrhetetlennek tartották, hogy két év után nagyobb értékű autókkal közlekednek a cégvezetők, mint a károsultak éves árbevétele. „Bukjanak meg politikusok, és kerüljenek a bűnösök a börtönbe. Úgy látszik, csak ez az a mód, ami meggyőzi az embereket, a dolgozókat és nagyvállalkozókat arról, hogy tartsák be, amit ígérnek, a szerződést, amit aláírnak” – fogalmazott akkor

Bárándy György

ügyvéd. Három éve

a három Szeviép-vezért vagyonát zárolták

, ami Szabó Bálint információi szerint eléri a 3 milliárd forintot. Ez azonban nem elegendő a károsult alvállalkozók kártalanítására, ugyanis a 433 érintettnek több mint 6 milliárddal tartoznak.

2014 májusában a városháza előtt demonstráltak az alvállalkozók

, akkor

Botka László

szocialista polgármesternek egy petíciót is átadtak. A városvezető akkor azt állította, hogy 2002 és 2010 között semmilyen közbeszerzést nem nyert meg a Szeviép Zrt. a várostól.

„Szeged első embere nem mondott igazat”

– állította Szabó Bálint 2014 júniusában, amikor egy seprűt is megkísérelt átadni a közgyűlés előtt Botkának. Az Szeviép-ügyben

2015. április végén emelt vádat a Szegedi járási Ügyészség

, az

első tárgyalás

pedig október 19-én volt.

Számos jel utal arra, hogy a Szeviép-csoport vezetőinek politikusok is segítséget nyújtottak

– írtuk 2015 novemberében, a

hirado.hu

-nak Szabó Bálint akkor azt nyilatkozta, hogy egyértelműen a szocialistákhoz vezetnek a szálak, azon belül is az

Ujhelyi István

- Botka László pároshoz.

Nem tartják magukat bűnösnek az egykori Szeviép-vezérek - részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=604199

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. január 27.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.