Időt biztosan nyertek szegedi és makói károsultak, a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte ugyanis a keretjelzáloggal terhelt ingatlanok ügyében hozott ítéletet lényeges eljárási szabálysértésre hivatkozva. A 200 millió forintos ügy a Raiffeisen Bank és a lakók között már 2010 óta húzódik, és a mostani döntés értelmében harmadjára kerül vissza első fokra.
Hatályon kívül helyezte az I. fokú bíróság ítéletét a Szegedi Ítélőtábla, s egyben a per újratárgyalására és újabb határozathozatalra utasítja – ismertette a meghozott végzést
Gaálné Jobbágy Ildikó
tanácsvezető bíró. Az indoklásban kifejtette, hogy lényeges eljárási szabálysértés történt, a 31-ed rendű alperes
L. Gábor
cége, felszámolás alatt állt a bírósági tárgyalás idején, és a a csődtörvény szerint a felszámolás kezdőidőpontjától a gazdálkodószervezet vagyonával kapcsolatos nyilatkozatot kizárólag a felszámoló tehet. Gaálné Jobbágy Ildikó elmondta, az ügyben eljáró bíróságnak hivatalból vizsgálnia kellett volna a jogosultságot, a 31-es rendű alperes esetében konkrétan azt, hogy az általa az ügyvédjének adott megbízási szerződés megszűnik a felszámolási eljárással, vagyis új megbízást kellett volna kapnia az érintett ügyvédnek. Ezen felül L. Gábor egy másik cége is belépett a perbe beavatkozóként, azt azonban törölték a cégjegyzékből még 2014 nyarán, vagyis nem jogképes, így a perben félként nem járhatott volna el. Az is elhangzott, hogy a Raiffeisen Bank követelése jogos, vagyis gyakorlatilag időt nyertek a lakosok. A pénzintézetet képviselő
Szabó Tamás
ügyvéd portálunknak hangsúlyozta, az indoklásból levezethető, hogy a felperesnek igaza van, és maga az igénye is jogos. Az összegszerűségben várható minimális változás, Szabó elmondta, hogy valószínűleg a felszámolási zárómérleget kell majd figyelembe venni, ez néhány milliós eltérést fog jelenteni a 200 millió forinthoz képest. „Az alperesek számára lényeges, hogy a Szegedi Ítélőtábla végzésével időt nyernek abból a szempontból, hogy a bírósági eljárás lefolytatása időbe telik, de jelenleg összegszerűségében, illetve a jogi helyzetben nem látok jelentős változást a korábbiakhoz képest. A szóbeli indoklásból az derül ki ugyanis, hogy a felperesi követelés jogos” – mondta el a bankot képviselő ügyvéd. Kérdésünkre Szabó elmondta, tudomása szerint jelenleg nem folynak egyeztetések L. Gábor, a lakók és a Raiffeisen között.
„A bírónő által elmondottak egy nagyon csekély reményt nyújthatnak, tekintettel arra, hogy a felperesnek az alperesekkel – így a dologi adósokkal is – együttműködési kötelezettsége kellett volna, hogy legyen. Ez viszont elmaradt” – ezt már
Maklári András
ügyvéd nyilatkozta portálunknak. Úgy értékelte, hogy a megismételt eljárás az eddigieknél rövidebb ideig fog tartani, hiszen a bírónő által hivatkozott eljárási hiba egyszerűen korrigálható. Maklári elmondta, az alperesek együtt kívánnak működni a Raiffeisennel, és ettől a felperes elméletileg nem is zárkózik el, de jelenleg csak az általa követelt teljes összeg megtérítését tudja elfogadni a bank. „Az alperesek közül akadnak olyanok, akik képesek és hajlandóak lennének valamennyit fizetni. Ebben a kérdésben a felperes teljes elzárkózását azért nem tartom megfelelőnek, mert eredetileg 450 millió forint volt a követelés, ám az eljárás során bebizonyosodott hogy ennek körülbelül a felét megfizették” – jegyezte meg a 12-ed és 13-ad rendű alperesek, a Solymosi házaspár jogi képviselője. „Igazságtalanság” – így összegzett
Solymosi Lajosné
. A keretjelzálog ügyben érintett asszony leszögezte, öt éve kitartanak, s ezután sem adják fel. „Nem értem meg a bankot, hogy miért nem ültek le velünk egyszer sem az elmúlt évek során, és miért nem beszéltük meg, hogy mennyit követelnek. A teljes árat biztos, hogy senki sem tudja kifizetni, de minden család le tudna tenni valamennyit. Akkor véget érhetne ez a mindenkit tönkretevő kálvária, s nem azzal kellene minden nap azzal kelnünk és feküdnünk, hogy mikor leszünk hontalanok, miközben kifizettük az otthonunkat” – fogalmazott az asszony, aki
2012 decemberében, az első fokú ítélet meghozatalakorelmondta, abban a hiszemben kötötték meg a szerződést L. Gáborral, hogy tehermentesen vásárolják meg az adott Bakay Nándor utcai ingatlant. Az érintettek egyébként még
2013 februárjában párbeszédet kezdeményeztek, ám az összehívott lakossági fórumon sem a kivitelező, sem a Raiffeisen nem képviseltette magát.
A pénzintézet 2013-ban levélben értesítette a lakosokat, akik nem tartották elfogadhatónak a kapott ajánlatot, nem tudták ugyanis kifizetni a kért összeget.
Harmadjára fogják elölről kezdeni az egyik keretjelzálog-ügyet az ítélőtábla döntése értelmében.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=604628
Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. január 28.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.