5 milliárd jut a rugalmas foglalkoztatásra – hatékonyságnövelő projekt kkv-k számára

Akár 15 millió forintot is nyerhetnek azok kkv-k, akik sikeresen pályáznak a rugalmas foglalkoztatási formák bevezetését elősegítő uniós projektre – hangzott el a programindító konferencián Szegeden. Ezek a foglalkoztatási formák nem csupán a versenyképességet növelhetik, hanem a kisgyermekesek, az idősebbek vagy megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci helyzetét is javíthatják.

A rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésére 5 milliárdos uniós pályázati keret áll rendelkezésre a kis- és középvállalkozások számára. „A vállalkozások versenyképessége szempontjából a hatékony működés fontos elem, és elsődlegesen ezt szolgálják a rugalmas foglalkoztatási formák. Itt nem egyszerűen a távmunkáról vagy részmunkaidőről van szó, hanem időbeni és térbeli rugalmasságról is beszélhetünk. Például egy munkakört többen látnak el egy cégnél, de az ingázók vagy épp a diákmunkások igénybevétele is idetartozik, akárcsak a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékkal élők, továbbá a kisgyermekesek foglalkoztatása is. A csúsztatott munkarend és a tömörített munkahét is egy-egy példa a foglalkoztatás rugalmasságára” – magyarázta

Balázs Tibor

, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány vezetője. Hozzátette, ösztönösen már számtalan kkv alkalmazza ma is a rugalmas foglalkoztatás egyes elemeit, például a cég informatikusa távmunkában dolgozik, vagy éppen elengedik hamarabb a dolgozót, ám Balázs Tibor tapasztalatai szerint az ilyen ad hoc jelleggel alkalmazott megoldások konfliktusokat is generálhatnak a munkaszervezeten belül, és még nem is beszéltünk a jogi vagy éppen az adózási háttérben adódó problémákról. Ez a most elindult program azt segíti, hogy ezt megfelelő szerződésekkel, könyvelési háttérrel és képzéssel vezessék be.

„Egy dolgozót is frusztrálhat, ha távmunkában vagy részmunkaidőben dolgozik, olyan konfliktusok jelenhetnek meg, amelyek nem jellemzőek a klasszikus munkarendre. Ezt a vezetői oldal mellett a munkavállalók esetében is kezelni kell, hogy az illető pontosan tudja, hogy mit vállal egy rugalmas munkarendbe való átlépéssel. A mai magyar valóságban a belső kommunikációra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy ne az alapján ítéljenek jó vagy éppen rossz munkaerőnek valakit, hogy mennyi időt is tölt az irodában. Az ilyen konfliktusokat is kezelni kell” – indokolta, hogy miért szükséges a résztvevő cégek előzetes átvilágítása. Balázs Tibor kérdésünkre elmondta, egy multinacionális háttérrel vagy egy a nemzetközi trendeket követő budapesti vállalkozás és egy vidéki kisvárosban működő társaság között nagy a különbség, így a most útjára indított projektnek egyfajta szemléletformáló célja is. A projekt két részből áll, „A” komponens keretében a projekt konzorciuma díjmentesen átvilágítja vállalkozását, és a rugalmas foglalkoztatás bevezetéséhez cselekvési tervet készít vállalkozása számára. Ezt követően jöhet a „B” komponens, mely keretében az érintett cégek cselekvési tervük alapján támogatást igényelhetnek a rugalmas foglalkoztatást elősegítő intézkedések, eszközbeszerzések megvalósítására. A cégek átvilágításával kapcsolatban

Kovács József

, a Consact Kft. ügyvezetője portálunknak elmondta, elsődlegesen azt vizsgálják, hogy milyen adottságokkal rendelkezik a cég, milyen lehetőségekkel és tapasztalatokkal, és mennyire része a szervezeti kultúrának a rugalmas foglalkoztatottság, illetve mi gátolja annak bevezetését.

Az átvilágítás fontos eleme a vezetőkkel és a dolgozókkal készített interjúk, illetve adatokat is gyűjtenek a cégről, annak állapotáról, terveiről és szabályozottságáról egyaránt. „Korábbi tapasztalatink szerint nyitottak a cégvezetők, és is láttuk korábban, hogy a rugalmas foglalkoztatás egyes elemeit valamilyen formában meg is valósították. Például, ha egy dolgozó gyermeke megbetegszik, akkor elengedik, és később lecsúsztatja azt a fél vagy egy napot, amíg nem volt a munkahelyén, de ez sok helyen eseti jelleggel van jelen, vagyis nem beszélhetünk szabályozott formáról, és nem is tervezhető, pláne nem feltétlenül igazodik a munka törvénykönyvéhez” – jegyezte meg Kovács József. Az átvilágítás eredményeit minden esetben közösen értékelik az adott cég vezetőjével, ezután határozzák csak meg, hogy mely munkakörök esetében milyen rugalmas foglalkoztatottsági formát vezetne be. Kérdésünkre elmondta, ezen rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása leginkább a vezetők hozzáállásán múlik, és e tekintetben nincs különbség egy szolnoki, szombathelyi vagy éppen egy szegedi cég között. Fontos tudni, hogy az átvilágítás ingyenes a cégek számára és semmilyen kötelezettséggel sem jár. A 10 és 249 közötti alkalmazottat foglalkoztató társaságoknak elérhető pályázat második üteme idén nyáron indul, ennek keretében 3 és 15 millió forint közötti támogatást lehet nyerni, amit többek között a dolgozók képzésére, informatikai beruházásokra vagy akár bértámogatásra lehet fordítani.