Típusterv helyett mintaterv, nem csak CSOK-osoknak

B. Nagy László bízik abban, hogy a kedden elfogadott törvény segítségével több családi ház épül. Schulcz Péter üdvözli az engedélyeztetési eljárás eltörlését, de hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy a szabályokat meg lehet szegni. A mintatervek reményei szerint korszerűek, s egyben hagyományőrzők lesznek, Szegeden és térségében akár a napsugaras házakból is nyerhetnek ihletet az alkotók.

Nem szocialista kockaházakat, s korszerűtlen típusterveket, hanem energetikailag korszerű, megújuló energiaforrásokat használó, de egyben a tájegységi jellegzetességeket figyelembe vevő épületeket vár

Schulcz Péter

, a Csongrád Megyei Építészeti Kamara elnöke a kormány azon intézkedési tervétől, amelynek értelmében nemzeti mintaterv-katalógust dolgoztatnak ki megkönnyítendő a lakóház építésébe kezdő családok dolgát. Ezen kívül 300 m2-nél kisebb alapterületű ingatlanok esetében bejelentési, tudomásulvételi eljárás vezetnek be, az eddigi engedélyeztetési eljárás helyett, ennek célja az eddigi nagyon lassú engedélyhez való jutás meggyorsítása. A főépítészi rendszer járási szintű kiépülésével, s a jogszabályi háttér átalakulásával nőne a tervezők felelőssége is, de egyben ezzel összefüggésben jogosítványai is bővülnének, többek között csak az ő hozzájárulásával lenne kiadható a használatba vételi engedély.

B. Nagy László

országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa szerint az előző hét kedden elfogadott törvény beindítja az építőipart 2016-tól. Ennek értelmében a lakásépítés áfája huszonhét százalékról öt százalékra csökken bizonyos keretek teljesülése esetén, s ezen ingatlanok esetében építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés, azaz illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni. Hangsúlyozta, 2000 milliárd európai uniós támogatást tervez elkölteni a kormány 2016-ban, ezen összeg jelentős része szintén az építőipari szektorba kerülne.

A családok és az építőipar is profitálhat a parlament döntéséből

„A kedden elfogadott törvényjavaslat szerint a 27 százalékos áfából 22 százaléknyi áfakülönbözetet új magánházak és lakások építtetése esetében visszaigényelhet az építtető” – mondta B. Nagy László. „Tehát e döntés nem azt jelenti, hogy ennyivel olcsóbb lesz az építőanyag, hanem a ház megépíttetését követően kapják az összeget vissza a családok. Ennek maximum értéke ötmillió forint lehet, a szabály alapján a százötven négyzetméter alapterületű lakások és a háromszáz négyzetméter alatti hasznos területű magánházak, lakóingatlanok esetében lehet igénybe venni, ami közvetett és közvetlen hatást nyilvánvalóan fog gyakorolni az építőiparra. Az áfa-visszaigényléssel, a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK), a hitelfelvételi lehetőséggel, úgy gondolom, mintegy huszonötmillió forintnyi előnyhöz jut az a háromgyermekes család, amely minden támogatási formát ki tud használni. Ez mindenképpen keresletnövekedést fog okozni az építőiparban, ami azt jelenti, hogy építőanyagra, építőipari munkákra nőni fog az igény, ez forgalomnövekedést, munkahelyteremtést okoz” – vélekedett, bemutatva, hogy álláspontja szerint a családoktól az építőiparig milyen hatást fog gyakorolni az intézkedés. „A magánházépítés – ami manapság rendkívül alacsony szintre esett vissza – fontos a gazdasági növekedés, s az ország GDP-je szempontjából. Úgy gondolom, hogy már 2016-ban megjelennek ezen intézkedések hatásai, nőni fog a kereslet a házépítésre alkalmas telkek iránt, a gödör aljából kimászhat az építőipar. Ez utóbbit nem csak azzal összefüggésben gondolom, mert ezek a – véleményem szerint – rendkívül pozitív döntések megszülettek, hanem mert a 2015-ös év a 2013-as uniós ciklus záróéve volt, nincsenek új, folyamatban lévő pályázati kiírások, most jelennek meg az új lehetőségek, amelynek hatásai 2016-tól fognak érződni” – indokolta azt, hogy miért esett vissza az előző évihez képest idén nyolc százalékkal az iparág. Rámutatott, 2000 milliárd forint európai uniós támogatást kell elkölteni a magyar kormány tervei szerint a következő évben, amelynek jelentős része az építőipart fogja érinteni. Abban bízik, hogy már 2016-ban erős növekedés indul be a szektorban ezeknek köszönhetően.

Gyorsabbá, kiszámíthatóbbá válik a családi házak építése

„Jogszabály már létezik, a végrehajtási rendelet még várat magára. Félreviszi a közbeszédet az, amikor típusházakról beszélünk, mert valójában olyan jellegű ajánlott katalógusokról van szó, amely a tájegységek hagyományait összefogva tudna mintaterveket mutatni” – cáfolva a sajtóban elterjedt vélekedést Schulcz Péter, amely a „Kádár-kockák” építéséhez hasonlítják a mostani helyzetet. Elmondta, nem feltétlenül maradnak munka nélkül az építészek, mert a mintatervek nem egy az egyben használhatóak, hanem adaptációs, áttervezési feladatok lennének, viszont könnyített eljárás keretében gyorsítanák fel az engedélyeztetést.

Ez azt jelenti, hogy meggyorsítanák az építési engedélyek kiadását olyan módon, hogy a 300 m2 alatti lakóépületek esetében nem a mostani engedélyeztetési eljárást kellene lefolytatni, hanem csak tudomásul vételi eljárás lenne, ami most is létező kategória az államigazgatásban. Ennek értelmében 15 napon belül kellene döntést hoznia az építési hatóságnak, s nem vizsgálná olyan mélységben a dokumentációt, mint ma. „Nem szükséges, hogy a hatóság olyan mértékben belemélyedjen az inkább magánszférához tartozó részekbe, mint ahogy most teszi, a lakás végleges kialakítása csak az építész és a megrendelő együttműködésének az eredménye kell, hogy legyen. Látható egy olyan kormányzati szándék is, hogy eltörölnék az illetékeket, ez illeszkedne a kormány rezsicsökkentéssel megkezdett útjához” – indokolta a tervezett intézkedéseket Schulcz Péter.

Nő a tervező felelőssége – egyben bővülnek a jogosítványai

Rámutatott, a tervező felelőssége nő, mert az eddig a hatóság által adott jogi garancia helyett szinte mindenért ő fog felelni, viszont ezért cserébe az eddig akár 60-90 napig tartó eljárás 15 napra csökkenne. Természetesen itt is belép a hatóság, – amennyiben a főépítészi rendszer kiteljesedik – a főépítész és a tervező tárgyalása során születne meg az írásbeli megegyezés, amely után csak a tudomásul vételi eljárást kell lefolytatni. A tervező egyben újabb jogokat is kapna, mert a használatba vételi engedély kiadásáig kísérné végig az építkezési folyamatot. Csak az ő hozzájárulásával, írásbeli nyilatkozatával adható ki az engedély, amelyben leírja, hogy minden az ő koncepciója, műszaki elvárása szerint készült el az épületben, s őt is teljes körűen kifizették.

„Azt még nem tudni, hogy pénzügyi szempontból ez mit fog jelenteni az építkezők számára, mert a jogszabályi környezet túl nagy mértékben változik, de már az időspórolás és a kiszámíthatóság növekedése is biztosíthat költségcsökkentést” – vélekedett a kamara elnöke. Úgy látja, az egyszerűsített eljárás a tervezői munka árában is megjelenhet, ami szintén erősítheti az előbb említett tendenciát, viszont az építészek nagyobb felelőssége az ellenkező irányba hathat. „Ezen felül a jelenlegi magyarországi tervezői díjak igen alacsonyak, ezzel az árszinttel nem tartható fenn a szakma, ellenkező esetben a minőségi munka látja a kárát a helyzetnek” – láttatta az építészek szempontjából az aktuális állapotokat Schulz Péter. A szabálytalan, s engedély nélküli eljárást továbbra is szigorúan szankcionálnák, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, mert ez közösségi, szakmai, állami érdek egyben. Viszont a mintaterveket átdolgozhatja a tervező.

A korszerű házban is megjelenhetnek a tradíciók

„Úgy gondolom, elsősorban a kertvárosi részeken fogják ezt lehetőséget kihasználni, azoknak jelent segítséget, akik nem akarnak feltétlenül egyedi épületben lakni, de szeretnének egy jó energetikai színvonalú (közel passzívház szintű), jó minőségű, de egyben esztétikus, zsűrizett épületben élni. Háromszintes épületekről lehet szó, a pince, a földszint, a tetőtér beépítése lehetséges. A 300 m2 általában egy családnak bőven elegendő, ezzel kellő méretű lakás és tárolóhely (kétállású garázs, háztartási helyiség, gépészeti tér) alakítható ki. Kritika lehetne az, hogy konfekcióról van szó, de minden mintatervnek kell valamilyen irányba haladnia, s ha az adott tájegységre jellemző formakultúrát, hagyományokat be lehet csempészni ebbe a rendszerbe, akkor ennek pozitív hozadéka is lehet” – vetette össze a mintaterv-katalógussal kapcsolatos pro és kontra érveket. Felmerülhet az a kérdés, hogy ezek az adott térségre jellemző jegyek mik lehetnek Szegeden és Csongrád megyében. „Díszítésben, motívumkincsében ugyan változatos az Alföld déli része, de a térség építészete elég egységes. Felhasználható lehet a Tisza mentén a Nagy Árvíz utáni újjáépítés során megszületett napsugaras ház, amely maga korában a mintatervek közé volt sorolható, ebből átemelve lehetne formajegyeket, illetve térszervezési megoldásokat alkalmazni a dél-alföldi népi építészetre alapozva” – válaszolta lapunk kérdésére.