Szegedi történész: Az oroszok ellen képezik ki a finn hadsereget

Gombos Jarmo a finn és a magyar hadseregben is szolgált. A finn történelemről szóló előadása az oroszokkal történő uniótól az Európai Unióig vezette végig a hallgatóságot. Az északi rokonoknak is megvolt a maguk Trianonja, de kisebb méretű volt, s emléke kevésbé él, mert elcsatolt területek lakossága elmenekült.

A finnekre egyesek nyelvrokonokként, mások „halvérű atyafiként” tekintenek – róluk tartott előadást

Gombos Jarmo

a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének szervezésében. A finn történelem sokban különbözik a magyartól, nem rendelkeztek sokáig önálló államisággal, s habár egy évszázadig orosz függésben éltek, ez a II. világháborút követően kisebb mértékű volt, mint Magyarországon.

Finnországban kaptak először a nők választójogot Európában

„A XI. századi svéd hódítások előtt nem volt finn államiság, ezt követően sem kezelték külön területként a finnek által lakott részeket, hanem leginkább Svédország keleti megyéiként tekintettek rájuk” - kezdte előadását Gombos Jarmo. 1809-ben foglalták el az oroszok a mai Finnország területét, miután

Napóleon

megkérte

I. Sándor

cárt, hogy gyakoroljon nyomást a svédekre, akik nem akartak csatlakozni a Kontinentális Zárlathoz.

Ebben az évben felvette a nagyhercegi címet I. Sándor az országgyűlés előtt, igaz utána évtizedekig nem hívta össze a diétát egyik uralkodó sem. A krími háború a Fekete-tenger mellett Finnországban is zajlott, a britek és franciák például Oulunál felégettek 7000 hordó kátrányt. Apró hiba, hogy angol üzletemberek már kifizették őket...

II. Sándor

uralkodása alatt hívják újra össze a törvényhozást, 1898-ig a cárok minden törvényt jóváhagytak. Ezt követően szűkítik az autonómiát, oroszosítanak, megjelent a cári titkosszolgálat egyre feltűnőbben. A finnek passzív ellenállással, majd 1904-ben az orosz kormányzó,

Bobrikov

megölésével válaszoltak. 1906-ben Európában először Finnországban kaptak a nők választójogot, majd az I. világháború és a bolsevik puccs következtében önálló állammá váltak.

Lenin

előbb elismerte a függetlenséget, majd véres polgárháború kezdődött, amelyben a fehérek, tehát a jobboldali önállóságpártiak győztek.

A két világháború között megmaradt a demokrácia az északi államban, a szélsőjobboldali Lapua-mozgalom puccsát leverték.

Magyar önkéntesek is harcoltak a finn függetlenség védelmében

A Molotov-Ribbentropp-paktum Finnországot szovjet érdekszférába utalta. Ezt követően kezdődtek meg a területi engedményekről a tárgyalások, ebbe azonban a finnek nem mentek bele, mert a katonai védelmi vonalaikat teljesen át kellett volna adniuk. 1939. november 29-én a szovjetek felmondták a megnemtámadási szerződést, de a finnek hónapokon keresztül sikeresen álltak ellent. A téli háborúban

Aladár Paasonen

, a félig finn, félig magyar Budapesten született tiszt Mannerheim mellett szolgált, a II. világháborúban a hírszerzés vezetője lett.

„Úgy tapasztaltam, hogy ez már nincs akkorra kihatással a finnekre, mint a magyarokra Trianon. Finnországban feldolgozták Karjala elvesztését, csak pár politikus emlegeti időnként. A visszacsatolásba gazdaságilag belerokkanna az ország, a lakosság 95 százaléka ráadásul nem is beszél finnül, mert a területről 400 ezer ember, azaz szinte mindenki elmenekült a téli háború után” - magyarázta Gombos Jarmo. A finnek nem is értik a Trianon-szindrómát, amelyre példaként egy Szentesen fellépő finn énekkart hozott, akik egy a békediktátumról szóló megemlékezés kapcsán azt kérdezték tőle, hogy ha 1920-ban történt, akkor miért nem léptek már túl rajta a magyarok. A Trianon-Karjala párhuzam is inkább magyar felvetés, mert az I. világháború utáni békeszerződéssel hazánk elvesztette területének kétharmadát, a szovjetek viszont csak Finnország tíz százalékát csatolták el. A II. világháborúba a németek oldalán léptek be, de csak az 1939-es határokig küzdöttek, Leningrád ostromához nem csatlakoztak. 1944-ben különbékét kötöttek a szovjetekkel, a németeket pedig csak 1945 áprilisára tudták kiűzni országukból. A békeszerződésben újból le kellett mondaniuk az 1940-ben elvesztett területekről, ezen kívül újabb részeket is elcsatoltak, vagy átmenetileg szovjet megszállás alá kerültek. https://www.youtube.com/watch?v=va3dP9pnk2c

„Helsinki az Nyugat-e?”

-tették fel a kérdést a Csinibaba ismert jelenetében. A kérdés megválaszolása ott sem, de történészi szempontból sem egyszerű, hiszen nyugati típusú piacgazdaság alakult ki, de a Szovjetunióval baráti viszonyban kellett lenni a II. világháború után, többek között a fegyvereket (MIG 21 vadászrepülőgépeket) is onnan szerezték be, 1961-ben pedig egy szovjet diplomáciai jegyzék hatására új választásokat írtak ki. A szomszédos szocialista állam többször javasolta, hogy hajtsanak végre közös hadgyakorlatot Finnország területén, ezt azonban mindig elutasították attól félve, hogy ideiglenesen a tervezettnél hosszabb ideig maradnának a szovjet harckocsik. A demokrácia gyengeségét mutatta, hogy

Kekkonen

köztársasági elnök 1972-ben bejelentette, hogy örömmel vállalna új ciklust, indulni azonban nem kíván, így törvénnyel hosszabbították meg elnökségét, s 1982-ig hatalmon maradt. A Szovjetunió felbomlásával lélegzethez jutottak a finnek, így 1992-ben benyújtották a csatlakozási kérelmet az Európai Közösségbe, s 1995-től az Európai Unió tagjaivá váltak.

Keményebb a finn katonai kiképzés a magyarnál

Gombos Jarmo Finnországban töltötte le sorkatonai szolgálatát, de a Magyar Honvédségben is szolgált önkéntes műveleti tartalékosként.

A Finn Védelmi Erőt szegényesként jellemezte, de ez relatív: az északi országban több tucat lövést adhattak el lövészeten, Magyarországon hat lőszert használhattak el, ez utóbbit ismerkedésre is kevésnek gondolta. Mindkét országban Kalasnyikov-licenc gépkarabélyt kezelt, de a finn gyártmányt könnyebbnek, precízebbnek találta. Kiemelte, hogy az északi ország lőfegyverének műanyag alkatrészei télen sem törnek el. „A finn hadsereg az oroszok ellen van kiképezve, ez kiderült abból, hogy például a Szpecnazról (orosz elitalakulat – szerk.) vetítettek le videót, de természetesen tagadják, hogy Moszkvára ellenségként tekintenek” - zárta szavait Gombos Jarmo.