Nagyobb felelősség hárul a jövőben az építészekre - a szakma kihívásairól tanácskoztak Szegeden + FOTÓK

Bürokráciacsökkentés a minőség megőrzése mellett – így összege az építésügyi ágazatot jelentősen átalakító kormányhatározatot Dauner Márton főosztályvezető a SZAB-ban tartott építésügyi fórumon. Mindez azt vonja maga után, hogy a jövőben nagyobb felelősség fog hárulni az építészekre. Az állami főépítészi rendszer megerősítésére is tervezik, 59 járásban hoznak létre ilyen státuszt, ez azonban nem érinti az önkormányzatoknál dolgozó főépítészeket.

Jelentős változások elé néz az építészszakma, melyek egy része a lakosságot is érinti, hiszen például a nemrég elfogadott kormányhatározat újraszabályozza a magánépítkezések engedélykötelességét, a beruházások körülményeit és a szakmagyakorlás szabályait. A témáról a Csongrád Megyei Építész Kamara és a Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti Szakbizottsága Építészeti Munkabizottsága által rendezett építészügyi fórumon

Dauner Márton

, a Miniszterelnökség Építésjogi és Hatósági Főosztály vezetője elmondta, az építészszakma fogalmazott meg számtalan igényt például a bürokrácia csökkentésével kapcsolatban, és a kormányfő javasolta, hogy vizsgálják meg a kérdést, lehetséges-e olyan változtatásokat bevezetni, amelyek nem mennek a minőség rovására. A munka tavaly nyáron kezdődött, és év végére összeállt egy koncepció, amelyről kormányhatározat született. Idén novemberben pedig egy újabb kormányhatározatot fogadtak el /

1567/2015. (IX. 4.)

/, amely már részletes, s mellyel kapcsolatban Dauner megjegyezte, ez természetesen továbbfejleszthető. „A két kormányhatározat lényege, hogy úgy álljunk az adminisztrációcsökkentéshez hozzá, hogy mellette az adott eszközök figyelembevételével az építészet minőségének fejlődése érdekében is képesek legyünk tenni valamit. Az az alapfelvetés is megfogalmazódott, hogy maga a bürokráciacsökkentés is fel tudná lendíteni az építésügyi ágazatot” – magyarázta a főosztályvezető. Dauner Márton megjegyezte, közgazdászként úgy látja, ehhez pénzügyi eszközökre is szükség van, önmagában a bürokráciacsökkentés nem elegendő. Az építési folyamatban az építész mellett jelen van az építésigazgatásban dolgozó, a tervező, a kivitelező és maga az építtető. „Azt gondoljuk, ha az építésigazgatásban a folyamatot egyszerűsíteni szeretnénk, akkor valahol a rendszerben van olyan szakmagyakorló, akire nagyobb felelősséget kell terhelnünk, és ez nem lehet más, mint maga az építész” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség Építésjogi és Hatósági Főosztály vezetője. Ez azt jelenti leegyszerűsítve, hogy amiről az építész úgy nyilatkozik, hogy jó, szabályos és szakszerű, azt el kell fogadni a megfelelő szabálykörnyezet mellett. Az építész szerepe nem fog változni, de a beadandó tervanyag részletezettsége igen, míg a kivitelezés folyamatában a tervező szerepe fog megerősödnie. Dauner Márton beszámolt arról is, hogy a főépítészi rendszert is szeretnék megerősíteni a minőség biztosítása érdekében. Korábban 9 állami főépítészi státusz volt, melyből 7 volt betöltve, míg ma már az összes megyében van főépítész. A múlt hónapban elfogadott kormányhatározat értelmében 59 járásban hoznak létre állami főépítészi státuszt, így amennyiben kialakul az új rendszer, 79-en töltenék be ezt a pozíciót országszerte. A főosztályvezető leszögezte, ez nem érinti az önkormányzatoknál dolgozó főépítészeket, az ő feladataik nem változnak.

Schulcz Péter

, a Csongrád Megyei Építészkamara elnöke portálunknak elmondta, az alapvető cél az lenne, hogy az építészszakma olyan pozícióba kerüljön, mint a nyugati országokban, vagyis kulturális és műszaki szempontból is vezető szerepet tudjon betölteni a társadalomban, ami a beruházások színvonalát is tudja növelni, illetve az ország kulturális imidzsét tudja javítani. Elmondta, jelentős változások elé néz szakmájuk, a kormányhatározatban foglaltak a lakosságot és az ipari fejlesztéseket egyaránt érinteni fogják. A lakosság számára könnyítések várhatóak, például egy 160 négyzetméternél kisebb épület nem a mostani építési engedélyezési eljárás, hanem egy könnyített, tudomásulvételi eljárás keretében épülhetnének meg. „Ez azt is jelenti, hogy a szakmánkra jóval nagyobb anyagi és erkölcsi felelősség hárul a jövőben, ezért is rendeztük meg a fórumot, hogy problémáinkat, félelmeinket is közölhessük a jogalkotóval” – fogalmazott. Schulcz szerint a tervezett változtatásokhoz egy felelősségbiztosítási rendszernek is társulnia kellene, amivel a szakma kivédhetné a nagy problémákat. A megyei építészkamara elnöke hangsúlyozta, a szakma anyagi megbecsültségét is a helyére kellene tenni, hiszen az elmúlt évek gyakorlatilag az árversenyről szóltak, így egyre alacsonyabbak lettek a tervezési díjak, mindenki engedett, hogy a piacon megmaradhasson, és ez az árverseny a minőség rovására ment. Schulcz Pétertől elmondta, ezt kezelendő, a kormánynak van egy olyan elképzelése, hogy mintaterveket készíttet, ami egy szakma által jónak és követendő példának tekinthető, és bár nem kötelező pontos lemásolásuk vagyis megépítésük, de mivel kapcsolódnak mellé a kivitelezési, beruházási költségek, bárki láthatja, hogy mi mennyibe is kerül a magyar átlag alapján. Ezzel elkerülhető, hogy nagy meglepetések érjék azt, aki például családi házat szeretne építeni. A közbeszerzési törvény változása kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a szakma szempontjából a minőség a legfontosabb, és ebben csak az egyik szempont az ár, a többi a szakmai kvalitásokról, referenciákról, ezért azt szorgalmaznák, hogy ez is kerüljön bele a jogszabályba. „Mi azt szeretnénk, hogy minél több tervpályázat induljon az országban a nagy beruházásokhoz kapcsolódóan, mert ez az, ami hosszú távon szolgálhatja az ország érdekeit és a szakmáét egyaránt” – szögezte le. Schulcz Péter tapasztalatai szerint az elmúlt években a jogalkotó egyre jobban figyel a szakmai szervezetek és a szakemberek véleményére, azzal a nem titkolt céllal rendezték a szegedi fórumot, hogy a megfelelő helyekre eljusson a Csongrád megyei építészek véleménye.