Molnár Áronéknál a karácsony a hagyományokról szól + FOTÓK

Tudatosan eleveníti fel az ünnepi népszokásokat, a paraszti kultúra jellegzetes karácsonyi elemeit Molnár Áron feleségével, hogy mindezt továbbadják gyermekeiknek. Az algyői polgármester otthonában fogadott bennünket, s megtudtuk, a karácsony sem az önfeledt pihenésről szólt náluk, az ötfős család ugyanis rokonokat látogatott vagy éppen látott vendégül az ünnepek idején.

Az adventi készülődésbe

Molnár Áron

családjának minden egyes tagja bekapcsolódik. Az algyői polgármester három gyermeke,

Csinszka

,

Zengő

és

Méda

az óvodából és az iskolából folyamatosan vitték haza az általuk készített karácsonyi díszeket, vagy éppen a Luca búzát, sőt még a mézeskalács sütéséből és díszítésből is kivették a részüket a lányok. „Mind a négy adventi vasárnapon közösen gyújtottuk meg a koszorún a gyertyát, próbáljuk tartani a hagyományokat, illetve mindazt, amit a karácsonyi készülődést jelent” – fogalmazott Molnár Áron, aki elmondta, hogy ő húsvét és karácsony előtt egyaránt böjtölni is szokott. Elárulta, számára nem kivívás lemondani a húsról, az édességről azonban annál inkább, és a böjti időszakban a legnehezebb dolga a feleségének,

Dudás Katalinnak

van, hiszen ő találja ki, hogy mi kerül az asztalra. Volt, amikor saját maguk készítettek adventi koszorút, lementek a Tiszához, hogy fűzfaágat gyűjtsenek, abból fonták meg a koszorút, melybe vesszőkből formáltak körkeresztet, és csipkebogyót is gyűjtöttek, amit középre helyeztek. Erre a hagyományos adventi koszorúra méhviaszgyertyákat kell helyezni, és a legvégén örökzöld ágakat tűznek bele. A polgármester megjegyezte, idén elmaradt ennek a tradicionális koszorúnak az elkészítése, egyszerűen nem jutott rá idő, amit sajnál, hiszen szerinte az ünnep igazi lényegét az jelenti, hogy közösen készülnek a karácsonyra lélekben is. „Tudatosan utána olvastunk az ünnepi hagyományoknak, mert az évek során a generációk váltásával is sok minden elveszett. Különböző családokból jövünk, és természetesen mi is ünnepeltünk, de más volt a felhangja a karácsonynak picit. Szentestén, az ünnepi asztalon nálunk ott van az alma, a fokhagyma, a dió és a méz. Eleve azzal zárom a böjtöt, hogy az almából eszek. Nem emlékszem arra a gyerekkoromból, hogy ez a családunknál szokás lett volna, mint ahogy az sem, hogy azt a vizet isszuk, amiben az alma volt” – részletezte Molnár Áron. Nagy a családjuk, így az ünnepi asztalt december 24-én mintegy húszan ülték körül, és tradicionális karácsonyi étkeket tálaltak, mint minden évben. A polgármester édesanyja vállalja évről-évre a konyhai teendők nagy részét, s mint megtudtuk, halászlevet, sült- és rántott halat esznek, töltött káposzta is készül ilyenkor az asztalra, illetve sült kacsát is fogyasztanak, az édesség pedig természetesen bejgli.

Az éjféli misére is minden évben elmennek, két-három éve már a gyerekekkel együtt. Elmondta, Algyőn hagyomány immár, hogy betlehemet állítanak az országzászló mellett, melyet a faluvédő egyesület és a nőegylet szokott berendezni, és forralt borral kínálják a misére érkezőket, valamint kis műsorral is fogadják a nagyközség lakóit. A templom idén különleges ünnepi díszt is öltött, méghozzá fényfestéssel az egyik helyi képzőművész által készített angyal motívumot csodálhatták meg a lakosok december 24-én. Molnár Áron elmondta, december 25-én felkerekednek, meglátogatják a nagyszülőket, és a polgármester ezután sem pihenhet szűk családi, hiszen különböző évzáró vagy éppen baráti rendezvényekre hivatalos. Természetesen azért ilyenkor több idő jut arra, hogy a lányokkal is közösen játszanak, vagy éppen a ház körül tevékenykedik a nagyközség első embere, bár megválasztása óta jóval kevesebb szabadideje van. Az új év pedig munkával kezdődik, rendkívüli testületi ülést is tartanak még január közepe előtt. A SZEGEDma.hu-nak összességében pozitívnak értékelte a 2015-ös esztendőt Molnár Áron, de hangsúlyozta, sok szempontból átmeneti esztendő is volt. Egyrészt bele is kellett tanulnia a település vezetésébe, és mivel pályázati kiírásokban sem bővelkedett az év úgy érzi, nem minden elképzelés teljesült. „Cél volt, hogy Algyőt visszahozzuk a köztudatba, és úgy értékelem, hogy nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani a Csongrád Megyei Önkormányzattal és a környezető településekkel egyaránt. Több olyan rendezvényünk volt, ami mutatja, hogy próbálunk picit fontosabb tényezővé válni, mint egy két megyei jogú város között található alvó település” – fogalmazott. Megjegyezte, bizonyos ügyekkel nem abban a tempóban haladtak, mint amire számított, de ennek több oka is van. „Vannak, akik nehezen fogadják el, hogy ez egy önkormányzat és nem egy cég, vagyis más szempontokat kell figyelembe venni egy-egy döntésnél, és ott van a testület is, melynek tagjai le is szavazhatják az elképzeléseket. Sokszor emiatt kívülről nézve úgy tűnhet, hogy nem történik semmi” – fűzte hozzá. Bizonyos változtatásokra is szükség van Molnár Áron szerint, például a helyi közösség összetartó erejét még érdemes lenne erősíteni, mert bár megfigyelhetőek jó folyamatok, a helyi civil szervezetek is kiemelkedő munkát végeznek, de a település első embere szerint ezen a területen bőven akad még tennivaló a 2016-os esztendőben is.