Lázár: a párizsi merényletek egyik főszervezője járt a Keleti pályaudvarnál (FRISSÍTVE)

A párizsi terrortámadások egyik főszervezője járt a budapesti Keleti pályaudvarnál és ott csapatot toborzott azokból, akik megtagadták a regisztrációt és velük távozott az országból - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

"A terrorizmussal kapcsolatban hírek láttak napvilágot, amelyek arról szólnak, hogy a párizsi merénylet egyik főszervezője járt Budapesten, ezt meg tudom erősíteni" - jelentette ki, hozzátéve: "tudomásunk és feltételezésünk szerint a Keleti pályaudvarnál is járt, tudomásunk és feltételezésünk szerint a magyar állami regisztrációt megtagadó bevándorlókból csapatot toborzott és azokkal távozott az országból". A miniszter tájékoztatása szerint ez az információ a krízis idején nem állt a magyar titkosszolgálatok rendelkezésére, később kaptak hírt a partnerszolgálatoktól.

Lázár János

aggályosnak és veszélyesnek ítélte, hogy mintegy 230 ezer ember ment át az országon ellenőrzés nélkül, a regisztráció megtagadásának legszimbolikusabb pontja pedig a Keleti pályaudvar volt, ahol néhány száz, majd ezer, végül négyezer fiatal bevándorló tagadta meg, hogy a hatóságok azonosíthassák őket. A tárcavezető megítélése szerint ez a magatartás nem független attól, hogy a párizsi merénylet főszervezőjével később elhagyták az országot. A belga RTL televízió internetes oldalán szerdán azt írta, hogy Magyarországon találkozhatott

Salah Abdeslam

, a múlt havi párizsi terrortámadások egyik szervezője és résztvevője két, Szíriából visszatérő férfival, akik öngyilkos merénylőként később felrobbantották magukat a merényletsorozatban. Lázár János azt is bejelentette, hogy Magyarország Szlovákiával közösen az Európai Bírósághoz fordult délután a kötelező bevándorlási kvóta ellen. A kvótát egy nem legitim kényszerintézkedésként jellemezte és a visegrádi négyek együttműködésének erősségét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy az unión belüli kötelező szétosztás változatlanul él és a következő években több 10 ezer migráns betelepítését jelentené Magyarországra, míg a Törökországból "meghívottak" befogadása "vasárnap még nem volt kötelező" és reméli ez ezen a héten is így lesz. A miniszter a magyar álláspont visszaigazolásának tartotta, hogy

Székely László

ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a kvóta tulajdonképpen kiutasítás, ami nem lehet kollektív. Üdvözölte azt is, hogy

Donald Tusk

, az Európai Tanács elnöke is erősen fogalmazott a kérdésben és a bevándorlási hullám megállítását sürgette. Lázár János beszélt arról is, hogy szerinte

Soros György

pénzéből aláírásgyűjtést kezdeményezett egy civil szervezet Magyarországgal szemben, erre kapott lehetőséget az Európai Bizottságtól. Nem tudja, Soros Györgynek mi a gondja, hogy aláírásgyűjtést szervez szülőhazájával szemben - vetette fel a miniszter, aki jelezte, az EB döntését tiszteletben tartják. A politikus úgy értékelte, hogy a csütörtöki, magyarországi helyzetéről tartott európai parlamenti vita érdektelenségbe fulladt. Megköszönte, hogy az Európai Néppárt kiállt Magyarország mellett, ugyanakkor nagyon sajnálta, hogy vannak, akik hazájuk ellen lépnek fel az EP-ben. Lázár János egy kérdésre megerősítette, hogy Magyarország támogatja Törökország uniós csatlakozását, ugyanakkor - mint mondta - furcsa volna, ha a törökök előbb kapnának vízumkönnyítést vagy vízummentességet, mint az ukránok. Orbán Viktor miniszterelnök kiemelt politikai céljaként hivatkozott arra, hogy Ukrajna számára a vízummentességet képviselje Brüsszelben. Megkérdezték a minisztert a székelyföldi terrorvádról is. Azt felelte: minden segítséget megadnak, amire szükség van, s valóban felmerül a koncepciózus eljárásnak a vádja.

Év végéig 200 milliárd forintot fizetnek ki a gazdáknak

Év végig mintegy 200 milliárd forint állami agrártámogatási előleget fizetnek ki a gazdálkodóknak - mondta Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János közlése szerint december elejéig több mint 150 milliárd forint agrártámogatáshoz jut különféle jogcímeken 105 ezer magyar gazdálkodó és év végéig csaknem 200 milliárd forintot szeretne kifizetni a vidékfejlesztési hivatal. Hozzátette: megkezdték az egyszerűsített kistermelői támogatások kifizetését is. Ismertette, hogy a jelenleg is folyó földeladások kapcsán 193 milliárd forintnyi hiteligény érkezett az Magyar Fejlesztési Bankhoz, az igényelt hitel nagysága általában 50 millió forint alatti. Megismételte, újabb hitelkeretre lesz szükség a nemzeti banktól. A miniszter azt mondta, eddig összesen 50 ezer hektár föld kelt el közel 70 milliárd forint értékben, ami a várakozásokon felüli. Hozzátette: a programot december 31-ig folytatják, januárban a kormány áttekinti az eredményeket és várhatóan folytatja. Lázár János közölte azt is, hogy támogatják a fideszes

Győrffy Balázs

agrárkamarai elnök a polgári törvénykönyvet módosító javaslatát, amely "minimum megnyitja annak a lehetőségét", hogy az állami föld eladása után az új tulajdonos a piaci viszonyokhoz igazítsa a bérleti díjat. Elmondta, hogy a miniszterelnök asztalán van a mintagazdaságról szóló kormányrendelet. Jelezte, Mezőhegyes is ilyen gazdaság lesz, és oda miniszteri biztost neveznek ki. Közölte, hogy a kormány kiemelt szerepet szán a 2016-os gazdasági növekedésben a megyei jogú városoknak, ezért előre hozták az infrastrukturális fejlesztéseik támogatását. Hozzátette: 25 milliárd forintot hagyott jóvá a kabinet soron kívül a megyei jogú városoknak. Kérdésre válaszolva azt mondta, Szegedre várhatóan február végén látogat a miniszterelnök, míg Salgótarjában megvárják az új polgármester megválasztását. Beszámolt arról, hogy a kormány tájékoztatót hallgatott meg Tokaj-Hegyalja fejlesztéséről

Héjj Dávid

miniszterelnöki biztostól, aki 90 milliárdos fejlesztési programot állított össze. Mint mondta, a magyar kormány ezt a programot idén decemberig 3,7 milliárd forinttal finanszírozza. Lázár János ismertetése szerint a kormány támogatja az Országgyűlés előtt lévő azon javaslatot, amely lehetővé teszi a kistelepülési polgármesterek bérének 30 százalékos emelését. Jelezte azt is, a kormány azt is támogatja, hogy ez ne csak az 1500 fős, hanem a 2000 fős településekre is vonatkozzon, ha van pénze erre az önkormányzatnak. Beszámolt arról, hogy a kormány megtárgyalta az energetikai tárgyú kötelezettségszegési eljárásokról szóló tájékoztatót, és arról határozott, hogy újabb tárgyalást kezd az Európai Bizottsággal a rezsicsökkentés megvédése érdekében. Mint mondta, mintegy 10 tagország ellen folyik hasonló témában ilyen eljárás, és köztük szövetségeseket fog a magyar kormány keresni. Elmondta, hogy idén még december 16-án ülésezik a kormány, akkor új otthonteremtési programról is tárgyalnak. Lázár János kérdésre válaszolva azt mondta, minden idők legszigorúbb közbeszerzési szabályát fogadták el, amelyben egyben Európa legszigorúbb közbeszerzési szabályai is, hiszen az állami vezetők egy háztartásban élő hozzátartozóit kizárja az eljárásokból. A kedden elfogadott módosítást azzal indokolta, hogy az igazságügyi tárca felülvizsgálta a novemberben hatályba lépett jogszabályt és jelezte alkotmányossági aggályait. Úgy folytatta: "a médiában involvált személy, személyek" pályázatai nyilvánosak. Szerinte előre szalad a sajtó, amikor azt mondja, valakinek az érdekében történt a módosítást. A kormány egy elvet fogadott el, hogy távoli hozzátartozót nem zárja ki Magyarország összes közbeszerzéséből - mutatott rá. Egy másik kérdésre beszámolt arról is, hogy a felügyelete alatt lévő állami vállalatok vezetőinek felemelte a fizetését, mert nehezen talál jó szakembert, ha nem adja meg a piaci béreket. Hozzátette: ez a bankszektorban 5 millió, az energiaszektorban 4 millió, a kisebb vállalatoknál 2-3 millió forintos vezetői fizetést jelent. A minisztert kérdésre elmondta, folyamatban van a Századvég-szerződések kiadása, ugyanakkor az ügyet politikai támadásnak tartotta. Lázár János úgy fogalmazott: ez a kormány öt év alatt 5 milliárd forintot költött tanácsadásra, "a komcsik, bocsánat a szocialisták" 2006 és 2010 között 17 milliárd forintot.

Karcagra vihetik a világkiállítás magyar pavilonját

A tervek szerint Karcagon helyeznék el a milánói világkiállítás magyar pavilonját - mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kalandosnak nevezte a pavilon útját, amit szavai szerint "túszul ejtettek az olaszok", a kormány azonban szeretné visszakapni. Öt település jelentkezett azért, hogy ott helyezzék el, a kormány Karcagot támogatja - tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy a kormány jóváhagyta, hogy a szegedi Dorozsmai úton megépüljön az új labdarúgó stadion

Kiss-Rigó László

szeged-csanádi püspök vezetésével, a dél-alföldi erdőgazdaság a szükséges területet rendelkezésre fogja bocsátani. A kormány szerdai ülésén jóváhagyta azt a megállapodást, amelyet a kormányfő kötött Szombathellyel, döntöttek a Tom Lantos Intézet demokrácia központjának működéséhez szükséges összegek megemeléséről és meghallgatták

Mocsai Lajost

, a Testnevelési Egyetem rektorát a fejlesztési elképzelésekről. Megkérdezték arról, hogy

Tarlós István

főpolgármester több interjúban felvetette, hogy "Ha nem hiszik el, hogy ennyibe kerül a közlekedés, hogy nem felelőtlenül költjük össze-vissza a pénzeket, akkor adjuk át a kancelláriaminiszternek a BKV-t". Lázár János azt válaszolta, hogy a kormány 2011-ben tett ajánlatot a BKV átvételére, amit a főpolgármester akkor elutasított. Ha megváltozott az álláspontja, akkor a kormány készen áll erre - tette hozzá. A tájékoztatón több kérdésben is firtatták a tárcák költözését. Jelezte, hogy a budai Várnak 1945 előtt is volt államigazgatási funkciója. Hosszú távú - húsz éves - célként beszélt arról, hogy a miniszterelnök a Sándor-palotában, a kancellária pedig a Karmelita kolostorban kapjon helyet, a köztársasági elnök hivatalát pedig a Budavári Palotában helyeznék el. A minisztert kérdezték arról, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) egyes munkatársai nem kaptak fizetést. Azt felelte, hogy nem pénzügyi, hanem technikai probléma áll a háttérben, az intézmény két hónap tesztüzem után egy új informatikai rendszert vezetett be és emiatt lehetett fennakadás. A Szent Imre Kórház távozó orvosaira vonatkozó sajtóhírekre pedig úgy reagált: a kormány tájékoztatást kért az emberi erőforrások miniszterétől, az osztály működése "a státuszban maradó orvosoknak hála rendben van", de kétségtelen tény, hogy Magyarországnak folyamatosan foglalkozni kell az egészségügy finanszírozásával, a kórházi orvosok fizetésével és a megkezdett életpályamodellek folytatásával.