Közélet

Biszku-ügy - A védő részben az eljárás megszüntetését, illetve felmentést kért perbeszédében

Biszku-ügy - A védő részben az eljárás megszüntetését, illetve felmentést kért perbeszédében

2015. december 4., péntek
Biszku-ügy - A védő részben az eljárás megszüntetését, illetve felmentést kért perbeszédében

Részben az eljárás megszüntetését kezdeményezte, illetve felmentést kért a védő az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt 94 éves Biszku Béla volt belügyminiszter újrakezdett büntetőperében, pénteken a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyvéd részben az 1956. decemberi sortüzekkel, részben a martonvásári akadémiai kutatók 1957. márciusi bántalmazásával összefüggésben vitatta, hogy a Negyedik Genfi Egyezmény alapján háborús bűntettnek minősülnének a vádbeli cselekmények: egyrészt azért, mert 1956-ban az egyezményt nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközések esetén nem lehetett alkalmazni, másrészt pedig a nemzetközi szokásjog alapján 1956-57-ből nem ismert olyan szabály, amely háborús bűntettnek minősítette volna az államnak a saját polgárai sérelmére elkövetett jogsértéseit. A karhatalmisták által elkövetett cselekmények ezért a védő szerint a korabeli büntető jogszabályok szerint ítélhetők meg, ez alapján pedig a vádlott terhére róható cselekmények büntethetősége elévült, azaz az eljárás megszüntetésének van helye. Másodsorban azt hangsúlyozta, hogy az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűzzel összefüggésben a vádlott szerepe kimutathatatlan, a budapesti Nyugati pályaudvar melletti eseményekkel összefüggésben - amelyekben 1956. december 6-án hárman vesztették életüket - szintén nem mutatható ki, hogy a fegyverhasználat

Biszku Béla

akaratának megfelelően történt. Az akadémiai kutatók 1957. márciusi bántalmazásával összefüggésben azt hangsúlyozta: a cselekmény embertelen volt, de erre utasítást a vádlott nem adott. Mindezek alapján a háborús bűntett miatt emelt vádpontban az ügyvéd Biszku Béla felmentését kérte. A védő álláspontja szerint az ügy politikailag motivált, "a Biszku-ügyön keresztül próbálja a Fidesz harcos antikommunistaságát bizonyítani, nem mellesleg pedig szavazatokat szerezni a témában szintén aktív és radikális nézeteket valló Jobbiktól". Biszku Bélát az ügyészség egy 2010-es televíziós interjúja miatt a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával is vádolja. Ebben a volt állampárti vezető a többi közt azt mondta, hogy nem tartja koncepciós pereknek az 1956-os forradalom után lefolytatott eljárásokat. Ezzel kapcsolatban a védő azt hangsúlyozta: a hatályos szabályozás összeegyeztethetetlen a jogállami büntetőjoggal, sérti a normavilágosság követelményét és indokolatlanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Úgy vélte, ha ebben védencét elmarasztalnák, az sértené az európai emberi jogi egyezmény két cikkét is. Példaként említette, hogy a strasbourgi bíróság a kommunista jelképek használatával kapcsolatban elfogadja, hogy egy olyan szimbólum használata, amely a rezsimek uralma alatt mindenütt jelen volt, kellemetlen érzéseket kelt a volt áldozatokban és hozzátartozóikban, de önmagukban ezek nem határozhatják meg a véleménynyilvánítás szabadságának határait. Az ügyészség lőszerrel visszaéléssel is vádolja az egykori kommunista pártvezetőt, mert a nyomozás során a lakásán tizenegy töltényt találtak. Védője szerint azonban mivel kétséget kizáróan nem bizonyított ezzel összefüggésben Biszku Béla bűnös szándéka, ebben az esetben is a felmentésének van helye. Az ügyvéd perbeszédét azzal zárta: "hiába üldözik az állam különböző szervei és tisztségviselői Biszku Bélát, az ő személyén keresztül nem tudnak erkölcsi ítéletet mondani az önkényuralmi rendszer felett, csupán revansot tudnak venni az önkényuralmi rendszer módszereit alkalmazva". Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt. A vádirat szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra. Ezek közül a vádirat tartalmazza a budapesti Nyugati pályaudvarnál 1956. december 6-án történt, három halálos áldozatot követelő sortüzet és a két nappal később, Salgótarjánban lezajlott eseményeket, amelyek során karhatalmisták és szovjet katonák fegyvereitől negyvenhat fegyvertelen tüntető halt meg, köztük nők és gyerekek. Biszku Béla a perben mindvégig tagadta bűnösségét, de vallomást nem tett és az utolsó szó jogán sem kívánt felszólalni. A 94 éves volt állampárti vezető tolószékben érkezett a bíróságra, a tárgyalás alatt két nőrokona támogatta. A tárgyalást nagyothalló-készülékkel követte, az eljárás során óránként szünetet kért rossz egészségi állapota miatt. A perben december 17-én hirdeti ki ítéletét a Fővárosi Törvényszék.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.