Alapjogokért Központ: a kormány vagy megvédi menekültügyi szabályozását, vagy tovább szigorít
Az Alapjogokért Központ szerint két út áll Magyarország előtt az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás után: vagy az Európai Unió Bírósága előtt védi meg menekültügyi szabályozását, vagy eleget tesz Brüsszel kéréseinek, de "ezzel egyidejűleg tovább szigorítja a vonatkozó rendelkezéseket".
A központ pénteki, MTI-hez eljuttatott elemzésében arra reagált, hogy az Európai Bizottság csütörtökön több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított, mert a testület úgy véli, ezen országok menekültügyi szabályozásának bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal. Az Alapjogokért Központ szerint az uniós jog keretei között lenne lehetőség akár arra is, hogy nyilvánvalóan megalapozatlannak minősüljön minden olyan kérelem, amelyet a magyar hatóságok jelenleg gyorsított eljárásban, de érdemben bírálnak el. Közölték: összegyűjtötték a bizottság által kifogásolt magyar rendelkezések pontos jogszabályi környezetét, és ezek alapján megállapították, a magyar szabályok biztosítják a hivatalos iratok lefordításának lehetőségét, "a bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, a hatósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára". Az uniós jog nemzeti hatáskörbe utalja annak meghatározását, hogy a kérelmezőnek jogában áll-e a tagállamban maradni a jogorvoslati kérelem elbírálásáig, és az EU-s jog nem ír elő rendelkezést a bírósági eljárásban történő személyes meghallgatásról - írták. Úgy értékeltek: a fentiek alapján a bizottság által indított eljárás "nemcsak alaptalan, de jól mutatja, hogy az unió nem is akarja megoldani a migrációs válságot". Emlékeztettek arra, hogy az Országgyűlés idén többször módosította a menekültügyi eljárás szabályait, azonban "a módosítások minden esetben az unió vonatkozó irányelvéből ültettek át újabb rendelkezéseket a magyar jogba", így "formailag kizárt", hogy közösségi jogba ütközzenek. Felhívták a figyelmet: az új szabályoknak köszönhetően Magyarországra jóval kevesebb illegális bevándorló érkezik, bebizonyosodott tehát, hogy még a jelenlegi, teljes újragondolásra szoruló uniós szabályozás keretei között is van lehetőség a probléma átmeneti kezelésére. Úgy fogalmaztak: a kormány "kötelessége", hogy menekültügyi szabályozását akár az Európai Unió Bírósága előtt is megvédje, hiszen "jelenleg ezek a módosítások garantálják a magyar állampolgárok biztonságát". Álláspontjuk szerint a biztosoknak a kvótarendszer kierőszakolása helyett inkább egy olyan jogszabálytervezeten kellene dolgozniuk, amely végre új alapokra helyezné az unió menekültpolitikáját. Az új szabályozásnak kodifikálnia kellene az első biztonságos ország elvét: a menekültek számára tehát annak az országnak kellene átmeneti védelmet nyújtania fő szabály szerint, amely legközelebb található származási országukhoz, és képes arra, hogy életüket, szabadságukat megvédje - írta az Alapjogokért Központ.
