Szijjártó Péter Jeruzsálemben: az EU-nak meg kell tudnia védeni határait

Az Európai Uniónak meg kell tudnia védeni határait - hangsúlyozta egyebek mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Magyarország és az unió külpolitikai kérdéseiről és az európai migrációs válságról hétfőn Jeruzsálemben tartott előadásában.

A politikus kétnapos térségbeli hivatalos látogatása kezdetén a World Jewish Congress égisze alatt működő Izraeli Külpolitikai Tanács (ICFR) által szervezett rendezvényen tartott előadást, izraeli politikusok és szakértők előtt.

Szijjártó Péter

, aki előadása elején egyenes és nyílt beszédet ígért, hangsúlyozta: Európa a második világháború óta a legnagyobb kihívásokkal néz szembe, Kelet-Európában elmérgesedett és többfelé befagyott területi viszályok dúlnak, a nyugati részeken pedig a magas állami népjóléti kiadások miatt eladósodtak az országok. Szijjártó Péter hozzátette: ehhez társult az utóbbi időben a tömeges népvándorlás is okozta terrorveszély. Úgy fogalmazott, hogy a népvándorlást a "képmutató" európai politikusok menekültválságnak nevezik, noha a migránsok valójában gazdasági okokból és nem életük védelmében indultak tömegesen Németország és Észak-Európa felé, hiszen már Görögországba érve sem fenyegeti őket veszély. A magyar külpolitika irányítója szerint a népvándorlás forrásai szinte kifogyhatatlanok, mintegy 30-35 milliós tömegek kelhetnek útra. Szijjártó Péter szerint az EU-nak meg kell tudnia védeni határait, a szabad mozgás elve nem a szabad, okmányok és ellenőrzés nélküli határátlépést jelenti. Ez egyben biztonsági kérdés is, mert a közel-keleti konfliktusövezetek sok egykori harcosa is a bevándorlók között lehet. A magyar miniszter kifejtette, hogy együtt az EU tagországainak képesnek kell lenniük a görög déli határok védelmére, és a jövőben komoly döntéseket kell hozni a határellenőrzés, a biztonság helyreállítása érdekében. Elsősorban azt kell segíteni, hogy a migránsok otthon maradjanak - tette hozzá a tárcavezető. Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kormányoknak kontroll alatt kell tartaniuk az európai antiszemitizmus kérdését, amint az Magyarországon történik. Az Orbán-kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, és különleges figyelmet szentel a zsidó közösséggel folytatandó párbeszédre. Noha vannak elszigetelt, befolyással nem bíró antiszemita jelenségek, de valójában nincs ok az aggodalomra, a legnagyobb közép-európai zsidó közösség kulturális reneszánszát éli. Egy másik kérdésre felelve Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország nem támogatja az 1967-es háborúban elfoglalt területekről származó izraeli termékek címkézését, mivel ezt hatástalan eszköznek tekinti, amely nem segíti a palesztin-izraeli viszály megoldását, viszont károkat okoz. Az előadás után a miniszter megtekintette a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumot, elhelyezte a kegyelet virágait a Emlékezés Csarnokában, majd bejegyzést írt az intézmény emlékkönyvébe. Délután Szijjártó Péter az izraeli parlamentbe, a kneszetbe látogat, ahol

Benjámin Netanjahu

izraeli miniszterelnökkel és egyben külügyminiszterrel, a jobbközép Likud párt vezetőjével, valamint a magyar gyökerű

Jaír Lapiddal

, a Jes Atíd (Van Jövő) nevű centrista, jelenleg ellenzékben lévő párt elnökével folytat megbeszéléseket.