Párizs tanulsága: A szélsőséges iszlám mozgalmainak nem adhatunk teret, mert önmagunkat döntjük romba

Georg Spöttlét és Fodor Istvánt kérdeztük a péntek este történt eseményekről. Fodor szerint választani kell az olaj és az európai emberek élete között, s nem kerülhető meg Amerika felelőssége sem. Georg Spöttle úgy látja, nem sikerült a nyugat-európai bevándorlók integrálása, túl nagy a lemaradás gazdasági, oktatási szempontból.

Péntek este

a német-francia barátságos labdarúgó mérkőzés ideje alatt hat helyszínen követtek el merényletet, amelyben 129 fő halt meg, s több mint 350 személy sérült meg a vasárnap délutáni adatok szerint. Az összehangolt terrorakciót az Iszlám Állam vállalta magára, a végrehajtók egy része bizonyosan belgiumi, franciaországi muszlim. Egy főről az az információ látott napvilágot, hogy október elején Görögországon és Horvátországon keresztül jutott a migrációs hullámmal Franciaországba. Az első sajtóhírek szerint a merénylő és a megtalált útlevél tulajdonosának ujjlenyomata megegyezett, vasárnap estére ezt már cáfolta a francia közszolgálati televízió, de a pontos információk még hiányoznak. Az eseményekre Szegeden is

megemlékeztek

.

Lapunk

Georg Spöttle

(a 3. képen) biztonságpolitikai szakértőt és

Fodor Istvánt

(a 4. képen), az ISIS működésének kutatóját, az iszlám vallás elemzőjét kérdezte a párizsi eseményekről, az ehhez kapcsolódó előzményekről, világpolitikai összefüggésekről, a várható következményekről. Az interjúk vasárnap délelőtt készültek, a cikket vasárnap éjfélkor zártuk le.

Az iszlám világ elítéli a párizsi terrortámadásokat

„Fontos leszögezni, hogy mindegyik világvallás nevében követnek el szörnyűségeket nap, mint nap, gondoljunk csak Közép-Afrikára, ahol a kereszténység nevében irtják a muszlimokat, mégsem beszélhetünk arról, hogy ez reprezentálná Krisztus híveit. Hivatkozhatnak bármire, a tettek számítanak, a szó elszáll, a gyakorlat megmarad” - mondta Fodor István, aki az Iszlám Állam, vagy az ISIS nevet csak idézőjelben hajlandó használni. A Korán meghatározza, hogy mi a helyes aranyközépút, aki erről letér, Isten ösvényét hagyja el. „És az emberek iránti haragvásotok ne vigyen benneteket arra, hogy igazságtalanok legyetek!” (Korán, 5:8), azaz ha bármilyen sérelem éri az embert, arra nem lehet erőszakkal válaszolni. Ugyanebben a fejezetben olvasható az az idézet is, amely rámutat,

Úgy látja, a szélsőségesek kiragadnak a kontextusukból idézeteket, félreértelmezik azokat, hiszen az 1,6 milliárd muzulmán vallású személyből alig húsz százalék tudja eredeti nyelven olvasni a Koránt. Nem meglepő, hogy az iszlám közösségek főbb gondolkodói, vezetői elítélik a párizsi támadást, legyen szó Egyiptomról, Pakisztánról, vagy éppen Ukrajnáról, Kanadáról.

Pitiáner bűnözőkből az „iszlám katonái”

„A mai posztmodern éra egyik jellemzője az identitásválság, Ulrich Beck is leírja, hogy az emberek bizonytalanságban élnek, nincs egy fogódzó pont életükben, félelemérzet jelenik meg. Fokozottan igaz ez azokra a nyugat-európai fiatalokra, akik Brüsszel gettóiban, Párizs külvárosaiban élnek. Franciaországban kimutatták a kutatások, hogy a muszlimok sokkal rosszabb körülmények között élnek, mint az őshonos franciák, munkalehetőség is alig van számukra” - jellemezte a nyugat-európai iszlám közösségeket Fodor.

„Eddig sem állíthattuk, hogy az integráció sikeres volt, Nagy-Britanniában, Németországban már korábban is párhuzamos társadalmak, no-go zónák léteztek” - osztotta meg véleményét Georg Spöttle. Álláspontja szerint nem sikerült, gazdasági, oktatási szempontból beilleszkedniük, nem beszélik már jól sem szüleik anyanyelvét, sem az államnyelvet, de elutasítják a judeo-keresztény kultúrkört és a nyugati demokráciák adta lehetőségeket is. Spöttle és Fodor is hangsúlyozta, az ISIS nagyon jól használja a twittert, a közösségi médiát, azt ígéri, amire ezek a fiatalok vágynak: pénzt, családot, megbecsülést, elismertséget. A valláskutató szerint, ha ezt sokat mondják, akkor magáévá teszi ezeket a megcélzott személy. „Ez nem újdonság, gondoljunk csak

Hitlerre

és a Hitlerjugendre, azok a német gyerekek sem nácinak születtek” - vélekedett Fodor István.

„Súlyos probléma az is, hogy a fiatalok nem ismerik igazán az iszlámot, minden szakértő elmondja, hogy két fronton kell háborút vívni a Daesh ellen: katonai szempontból és a fejekben” – magyarázta Fodor.

Nem lehet mindenkit megfigyelni

Georg Spöttle elmondta, Franciaország és Belgium nagy muszlim közösségeiben könnyű beszerezni a fegyvereket, a robbanóanyagokat, a hamis iratokat, nem véletlen, hogy a merénylők többsége innen származik. Olyan helyen, ahol nincs ilyen hátország – mint például Magyarországon – nem tudnának kialakítani sejteket. A francia titkosszolgálat a világ egyik legjobb szerve, de nagyobb részt nem indokolta semmi a merénylők megfigyelését, hiszen francia, belga állampolgárok voltak, egyikükről például csak ennyit lehetett látni, hogy egy pitiáner bűnöző, akihez hasonló sok van. Nincs elég emberük, megfelelő technikai felszereltségük ahhoz, hogy mindenkit monitorozhassanak, minden telefonhívást, Skype-üzenetet, Viber-beszélgetést ellenőrizzenek, mint ahogy az NSA teszi az Egyesült Államokban.

A radikális iszlám eszmék terjesztését szankcionálni kell, nem csak a terrort

„Ha a szélsőséges mozgalmaknak teret engedünk, önmagunkat döntjük romba. Nem elég az, ha nyomon követjük a veszélyes személyeket, szankcionálni is kell őket. A szalafista tanok terjesztőit börtönbe kell zárni, s nem szabad hagyni, hogy hirdessék eszméiket. A legnagyobb kérdés az, hogyan lehet kiszűrni a helyi sejteket, amelyeknek tagjai évek, évtizedek óta Nyugat-Európában élnek, beszélik a nyelvet, rendelkeznek munkahellyel, helyismerettel” - magyarázta a szellemi veszélyekről a valláskutató.

A határokat ellenőrizni kell a terrorveszély csökkentéséért

„Mostantól nem védhető az az álláspont, hogy a migrációval nem függ össze a terrorizmus, hiszen az egyik elkövető valószínűleg Görögországon és Magyarországon keresztül érkezett” - mondta Spöttle.

- hívta fel a figyelmet Fodor, aki szerint, ha ezer emberből egy terrorista, akkor őt kell kiemelni, s nem a többieket megbélyegezni. Ennek eléréséhez azonban egységes válasz kell az unió részéről, aminek nyoma sincs, mindenki úgy jön, ahogy tud, vagy akar. Jelen kell lennie a Frontexnek, a különböző hivatalos és titkosszolgálati szerveknek, fel kell számolni az embercsempész-hálózatokat.

Fontosabb Amerika számára az olaj, mint a párizsiak élete

„Szomorú, hogy senki nem törődik az előző nap szintén az ISIS által elkövetett bejrúti merénylettel, amelyben 43 siíta halt meg. Miért ér kevesebbet a libanoni ember élete az európainál?” - kérdezte a valláskutató. Rámutatott, mindkét merényletnél megjelenik egy azonos cél, Libanon esetében a Hezbollahot szeretnék rákényszeríteni, hogy ne támogassa

Aszad

harcát Szíriában, míg Franciaország szintén több fronton küzd az Iszlám Állam terrorja ellen a nyugati koalíció tagjaként. „Eljött a pillanat, amikor le kell számolnunk azzal a tévhittel, hogy Szíriában a „mérsékelt” felkelőket támogatjuk. Két választás van, vagy Aszad, vagy a több szász terrorista entitás közül valamelyik, amelyek között csak a brutalitás mértéke a különbség” - mondta Fodor

- vélekedett a nyugat hibás közel-keleti politikájáról Fodor. „Fel kell tenni a kérdést: meddig engedheti meg az Egyesült Államok, hogy azt a Szaúd-Arábiát támogassa a petroldollárok által katonailag, gazdaságilag, amely az iszlám főáramlatától eltérő, szélsőséges vahabita mozgalmat teszi meg ideológiájává? Ebből a vahabista nézetből indult ki az ISIS is, ez az állam a térségen belüli és kívüli radikalizálódás egyik fő mozgatórugója. Már a tálibokat is ők támogatták, ma pedig Katarral együtt a szíriai felkelőket pénzelik” - állította az iszlámkutató. „Mostanra ennek hatása Közép-Ázsián, Észak Afrikán, a Közel-Keleten kívül Európában is megjelent. Megéri-e az olajért, a gazdasági befolyásért ilyen hatalommal a kapcsolatot fenntartani? Erre mondta

Noam Chomsky

, hogy Washington profivá vált a terror generálásában, hiszen pont azt a Szaúd-Arábiát támogatja az Egyesült Államok, amely a legelzárkózottabb, szélsőségesen értelmezett iszlámot vallja magáénak” -magyarázta Fodor, aki szerint

Vigyázó szemetek a Balkánra is vessétek!

Egy héttel ezelőtt a bajor rendőrség elfogott egy montenegrói állampolgárságú férfit, aki fegyvereket szállított, valószínűleg a mostani merényletekkel összefüggésben. Fodor István úgy látja, a

Balkánról megfeledkeznek még mindig

, pedig nem egy ember szimpatizál az Iszlám Állammal, vagy harcol a Közel-Keleten a szervezet kötelékében, sőt még a szűkebb vezetésben is van a térségből származó személy. Sehol nem jelenik meg a médiában, hogy hogyan lehetne ellenőrizni a félszigetet, pedig a Balkán nemcsak Európa „feneke”, amivel nem kell törődni, hanem egyben kapuja is.

Németország a következő célpont?

„Még nem tudni, hogy mi várható az európai iszlám közösségek és a többségi társadalom viszonyába. Felerősödhet az idegengyűlölet, már látjuk, hogy a szélsőséges pártok eddig is egyre népszerűbbek lettek. Bízom benne, hogy inkább Ferenc pápa szavait fogadják meg, aki a dialógusra, egymás megismerésére, a tudáson alapuló véleményformálásra helyezi a hangsúlyt” - prognosztizálta Fodor István. „Azt gondolom, hogy eddig is szigorú biztonsági intézkedések voltak a repülőgépeken, a határokon, de a nagyobb rendezvényeken, például koncerteken, alaposabb átvizsgálások várhatóak. A következő célpontnak Németországot tartom, ott is él több millió muszlim, akik közül sokan vevők lehetnek a radikális nézetekre” - fogalmazott a várható jövőről Georg Spöttle. Szerinte Magyarország terrorfenyegetettsége nem nőtt a párizsi események miatt, esetleg a határzár felépítése és a bevándorlás akadályozása okán válhatunk célponttá.