Paksi bővítés - Rogán: nem ez az első eset, hogy a kormány "vitába keveredik" az atomerőmű miatt

A kormány azért tartja fontosnak Paksot, mert megítélése szerint olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani - mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az RTL II Magyarul Balóval című műsorában csütörtökön késő este. Rogán Antal hangsúlyozta, nem ez az első eset, hogy Pakssal kapcsolatban a kormány "vitába keveredik".

A miniszter azt mondta: Paksot azért tartják fontosnak, mert szerintük olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani. "A rezsicsökkentés miatt már nem egy kötelezettségszegési eljárásban vagyunk Brüsszellel" - mondta a miniszter, hozzátéve: eddig minden információt megadtak Paksról, amelyet az Európai Unió kért. Úgy fogalmazott: több témát le is zártak ezzel kapcsolatban, és mindegyiken végig fognak menni, ez a dolguk, mert Magyarország az Európai Unió tagállama.

Rogán Antal

kiemelte: csak azt nem érti, hogy ha Finnország építhet atomerőművet, Magyarország miért nem. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen csütörtökön a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt. Az Alkotmánybíróság (Ab) Quaestor-üggyel kapcsolatos keddi döntésére reagálva Rogán Antal közölte: a bankok elérték a céljukat, az általános kártalanítást "gyakorlatilag eltörölték". A kormány azt mondta - tette hozzá -, hogy mindenkinek általánosan minden után kártalanítás jár, ehelyett az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy "káron nem lehet nyerészkedni, tehát kamatot nem lehet kifizetni, sőt, a kifizetett kamatot le kell vonni". Ez azt jelenti, hogy mindenkivel egyénileg kell elszámolni fair elszámolás keretében, ezzel a Quaestor-károsultak kevesebbet fognak kapni, mint az eredeti törvény alapján - emelte ki Rogán Antal. Hozzátette: a kormány próbálja felgyorsítani, de az elszámolás mindig tovább tart, mint az általános kártérítés. Az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A testület elnöke szerint a törvény alkotmányos módon kijavítható. A március elején kipattant ügynek mintegy 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás is indult, majd március végén három gyanúsítottat, köztük

Tarsoly Csabát

, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták. Egy hónappal később elfogadták a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt. Ezt azonban magánszemélyek és pénzintézetek megtámadták az Ab-n.