Szegedi KDNP-konferencia a migrációról: a V4-ek álláspontjával a nyugat-európai lakosság is egyetért + FOTÓK

A kereszténydemokraták szegedi székházában tartott konferencián az ókortól a brüsszeli döntésekig elemezték a migráció okait, tendenciáit, várható hatásait. A Csongrád megyei előadókon kívül Surján László, az Európai Parlament volt alelnöke is megszólalt.

A Kereszténydemokrata Néppárt Csongrád megyei és szegedi szervezete, valamint a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány által felkért előadók eltérő szempontok szerint vizsgálták meg a migrációs kérdést.

Haág Zalán

a szegedi polgármester és a baloldal inkompetens válaszaira helyezte a hangsúlyt,

Miklós Péter

vallási és történelmi alapokon elemzett,

Póda Jenő

a biztonságpolitikai kihívásokat vette górcső alá,

Kalmár Ferenc

többek között a gazdasági aspektusokról beszélt,

Surján László

szerint kötelességünk segíteni Afrika szegényeit, de szülőföldjükön,

Balogh László

a politikai korrektség kommunikációját kritizálta.

Haág Zalán: 50 napja nem kaptam arra választ, hogy mennyibe került az önkormányzatnak a migráció

A Keresztény Demokrata Néppárt szegedi elnöke és önkormányzati frakciójának vezetője szerint a migráció hatására az európai kontinens rég nem látott változások előtt áll akkor is, ha nem tudjuk, hogy a gyarmatbirodalmak felbomlásának újabb időszakáról beszélünk, vagy egy teljesen új korszakról. „

Botka László

, Szeged MSZP-s polgármestere szerint a város lakosságát egyáltalán nem zavarták a menekültek, nem is találkoztak velük az utcákon, hiszen a migránsoknak nem célországuk Magyarország” - idézte többek között ezt is a szegedi polgármestertől. Haág Zalán, aki úgy látja, hogy Botka a migrációt támogatja, fontosabb számára egy illegális határátlépő Fekete-Afrikából, mint saját szavazói. Kritikával illette az MSZP-s városvezetőt amiatt is, hogy miközben azt kommunikálja, hogy Szegeden csak áthaladnak a migránsok, a pártja uniós partnereivel a kvótarendszert támogatja, ami azt jelentheti, hogy a bevándorlók visszakerülhetnek ugyanide. Ötven napja nem kap választ arra, hogy mennyi költséget jelentett az önkormányzat számára a migráció, legyen szó a szemét összeszedéséről, vagy az illemhelyiségek kihelyezéséről. A jövőben azt is megkérdezi, hogy hány migránst fogadna be Szeged a kvótarendszer életbelépése esetén, hogyan oldaná meg képzésüket, milyen munkahelyeket teremtene számukra.

Miklós Péter: Az iszlám, a kereszténység és a judaizmus is tetteket vár a hívőktől

„

Krisztus

is vándorló tanító volt, minden keresztény hívő egyben vándorúton van” - mutatott rá Miklós Péter a KDNP megyei képviselője, a hódmezővásárhelyi Emlékpont igazgatója, aki a vallási hagyományok, civilizációk szempontjából kereste a migrációs nyomás létrejöttének okait. Mindhárom ábrahámi vallás – a judaizmus, a kereszténység, az iszlám – egy úthoz kötődő aktussal veszi kezdetét, elég csak a muzulmánok esetében arra gondolni, hogy

Mohamed

Mekkából átvonult Medinába. Közös az is mindhárom monoteista irányzatban, hogy elvárják tettekkel történő azonosulást a hívőktől. Magyarország a keleti kereszténység, a nyugati kereszténység és az iszlám találkozópontján fekszik, a magyar határtól délre, száz kilométerre már iszlám terület van – utalt Boszniára a történész. A migrációs jelenség sem újdonság, a középkorban Ibérián keresztül az arabok, az újkorban Magyarországon át a törökök érkeztek. A mostani migráció oka azonban nem az arab hódítási szándék, hanem a gyarmatosítás. Az első Európába érkező muzulmán bevándorlók a gyarmati adminisztráció tagjai, vagy katonák voltak, akik kevésbé találták helyüket az új, önállóvá vált államokban. Azóta kiderült a multikulturalizmus megbukott, az integráció nem sikerült. A legfőbb motiváció gazdasági, Magyarország tranzitország, a cél Nyugat-Európa. Minden oldal a saját érdekeit nézi, ezért nem engedhetjük meg, hogy a Közel-Kelet és Nyugat-Európa államai diktáljanak nekünk. Ezt a probléma nem hazánk, hanem az egykori gyarmattartók miatt alakult ki, nekik kell a felelősséget viselniük az eseményekért.

Póda Jenő: Őrizzük meg a társadalom támogatását

A migrációra, mint növekvő biztonságpolitikai kockázatra hívta fel a figyelmet Póda Jenő, a KDNP önkormányzati képviselője. Elmondta, egyesek migránsok, mások valóban menekültek, azonban nehézzé teszi a megkülönböztetést, ha nem működnek együtt a hatóságokkal, mert a genfi konvenciók betartása a bevándorlókra is vonatkozik, nemcsak az államra. „Tömeges jogsértés alakul ki, nem kérnek menekültstátuszt, pedig Magyarország biztonságos állam, nem várják meg a hatóságok döntését, ha mégis kérelmet adnak be, s a kötelező egészségügyi vizsgálatoknak sem vetik alá magukat. Ebből nem úgy tűnik, mintha a kultúránkhoz akarnának alkalmazkodni” - vélekedett a városatya. A környező országok – például Horvátország, Németország – a politikai kötöttségeik miatt bukdácsolnak Póda Jenő szerint. Ezzel szemben a magyar kormány megfelelő felhatalmazással rendelkezik, így tudja kezelni a helyzetet a társadalom folyamatos támogatásával. A kereszténydemokrata képviselő hangsúlyozta, ez a támogatás értékes, ezért meg kell őrizni.

Kalmár Ferenc: A nyugat-európai lakosság a V4 államokkal tart

„Az Európai Unió vezetésének az a feladata, hogy eldöntse, milyen Európát akarunk gyermekeink számára” - vélekedett Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa. Két vélemény ütközik, a nyugat-európaiak szerint egymillió iszlám vallású bevándorló nem jelent semmit, míg a visegrádi négyek kiállnak amellett, hogy Európának kereszténynek kell maradnia. A V4-ek álláspontjával a nyugati elit nem szimpatizál, de a lakosság igen. „Ha tömegével jelenik meg egy speciálisan alacsony bérkategóriájú dolgozó tömeg Nyugat-Európában, akkor miért ruháznának be a cégek a földrész keleti felén?” - kérdezett rá a problémakör gazdasági aspektusaira a volt országgyűlési képviselő. Igaz, egyben kérdéses, hogy mennyi közülük valóban használható munkaerő, hiszen egyes adatok szerint legjobb esetben is húsz százalékuk rúghat labdába képzést követően a munkaerőpiacon. Ha az adófizetők pénzéből kitaníttatják a migránsokat, majd elhelyezik őket multinacionális cégeknél, az a gazdaság bújtatott támogatásának számíthat álláspontja szerint. Nyugat-Európa nem akarja megkülönböztetni a frissen érkező és az őshonos kisebbségeket, pedig Kalmár szerint nem lehet egy kategóriába sorolni az ezer éve itt élő székelyeket, s a határt most tiltottan átlépő szír családot. Baljós jövőt vetít előre, hogy Németországban több mint hatszáz atrocitás zajlott le a menekültek ellen...

Surján László: Segíteni kell Afrikát, de helyben és nem Európában

„Az Európai Unió bonyolult módon tud csak cselekedni, míg egy nemzetállam akár egy nap alatt képes válaszolni a kihívásokra” - ezzel indokolta Surján László, az Európai parlament volt alelnöke, a KDNP egykori elnöke Brüsszel lassú reakcióját. Úgy látja, a jogállam kificamodott állapotba került, a II. világháború és az azt követő időszak keleti blokkjának a tapasztalatai azt mutatták, hogy a jognak az állammal szemben kell védenie az egyént, azonban arra nincs felkészülve ez a jogrendszer, ha az emberek – esetünkben az illegális határátlépők – tömegesen sértik meg a jogállamot. „Pató Pálkodásnak" tartja Surján, hogy az európai politikusok a bevándorlástól várják a munkaerő-nehézségek megoldódását. Ez csupán az esetben jelenthet választ, ha szabályozott, jelenlegi formájában csak ront a helyzeten, rövid távon még a migránsok munkába állása is csak negatív, mert jelenleg munkanélküliség van, tehát csak uniós állampolgártól vehetnek el helyet A volt elnök

Kertész Imrét

idézve aggodalmát fejezte ki, hogy a liberalizmus Európa pusztulását okozhatja, mert

Schuman

egykori francia külügyminiszter is úgy vélekedett, hogy „az egyesült Európa vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz”. Komoly veszélynek tartja a szélsőséges pártok előretörését, amit nem szabad engedniük a középpártoknak, akár legyenek jobboldaliak, mint a KDNP, vagy felelős baloldaliak. Hangsúlyozta, ez nem jelentheti azt, hogy e pártok szélsőségesekké váljanak. „A bevándorlás nem emberi jog, a szülőföldön való boldogulás igen” - Surján László szerint, ez azonban nem értelmezhető úgy, hogy nem kell törődnünk a világ többi részével. Jelenleg kevés ember sokat birtokol, valamit tenni kell ezt már a pápák negyven éve szorgalmazzák. Magyarország, vagy a Vatikán túl kicsi ehhez, de szükséges leszögezni, hogy hazánk a világ gazdagabbik feléhez tartozik, ezért nem baj, ha segítjük a szegényeket. Ezért is tartja fontosnak, hogy az Afrika-alapba adunk, hiszen ezzel egyben magunkat is védjük.

Balogh László: A politikai korrektség fogalma is cenzúra

„Az európai sajtó is felelős a kialakult helyzetért, évtizedek óta csak a PC (politikai korrektség – szerk.) jelenhet meg” - ezt fogalmazta meg szigorúan magánvéleményként Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke. „Ennek jegyében, ha valamely kisebbség tagját érte a támadás, rögtön közösség elleni fellépésről írtak, míg fordított esetben elhallgatták a származást, s amely újságíró mégis rámutatott, azt rasszizmussal vádolták” - vélekedett. Szerinte vagy ne törődjenek egyáltalán a származással, vagy mindkét esetben írják le, mert csak így lehetnek a sajtó munkatársai valóban korrektek. Úgy tapasztalta, az utóbbi pár hétig politikailag megrendelt cenzúra jellemezte az európai sajtót, ez mostanra oldódott, főleg az alternatív internetes hírforrások, a közösségi oldalak miatt. A migrációs hullámmal sokáig nem foglalkozott a sajtó, majd csak a humanitárius oldallal. Ez is fontos keresztényként, de nem az egyetlen szempont, főleg, hogy a sajtó egyes munkatársai tevékenyen beavatkoztak, igazgatták a migránsokat, a Keleti pályaudvarról induló menetnél sem véletlenül került előre a mozgássérült férfi és a kisgyermekek. Szerencsére azóta változás történt, elmozdulás zajlott le a kiegyensúlyozottabb tájékoztatás irányába.