Határmetszéssel a Dél-Alföld és az Észak-Bácska együttműködéséért + FOTÓK

Fejlesztik, fejlesztenék a vasúti, közúti, kerékpáros közlekedést a Dél-Alföld és az Észak-Bácska szakemberei, döntéshozói. A szükséges tanulmányok már elkészültek, a források egy része is hamarosan rendelkezésre áll.

A Baja – Szabadka - Szeged vasútvonal fejlesztése, legalább két újabb határátkelőhely megnyitása a következő öt évben, 16-17 millió euró IPA pályázati támogatás minél hatékonyabb felhasználása – többek között e témakörök is előkerültek a Mórahalmon rendezett konferencián. Közel másfél éves munka után készült el az a tanulmány, amely segítségével kiaknázhatóak Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, s a szerbiai Észak-Bácska határ menti területeiben rejlő lehetőségek.

„A trianoni békeszerződés előtt Arad-Szeged-Szabadka gazdasági és logisztikai együttműködése sikeres volt, azonban a terület ezt követően három ország fennhatósága alá került, alkalmazkodni kellett a megváltozott viszonyokhoz, s a későbbi politikai rendszerek sem tették könnyebbé a kapcsolatok fejlesztését” –

Nógrádi Zoltán

mórahalmi polgármester számára ezért volt felemelő az ásotthalmi határátkelőhely megnyitása, amely új lendületet adott a határ mindkét oldalának gazdasági, kulturális, társadalmi szempontból, nemzetiségtől függetlenül. Úgy látja, motiválja a határ két közelében élőket a gazdasági lehetőségek kihasználása, s bízik abban, hogy felgyorsulnak a Szerbia uniós csatlakozásához szükséges tárgyalások, sőt akár a schengeni övezetbe belépése is lehetővé válna, ezek még újabb perspektívákat biztosítanának. „A határ mindkét oldalán számos intézmény dolgozik azért, hogy megmaradjon az együttműködés. Bízunk benne, hogy a projekt céljait az egyszerű ember számára is láthatóvá tudjuk tenni” – zárta szavait a homokhátsági település első embere.

„A legfontosabb a területfejlesztés, hetven milliárd TOP-forrás jut a megyére, ebből negyven milliárdról a két megyei jogú város, Hódmezővásárhely és Szeged vezetősége dönt” – mondta

Kovács Beáta

, a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke. Tizenöt intézkedést terveznek, ebből több a közlekedéshez kötődik, például a turizmus fejlesztése és a munkahelyi mobilitás növelése. „Addig, amíg Európa nyugatibb részén öt-hat kilométerenként határátkelők segítették a határközi civil és gazdasági kapcsolatokat, Magyarországon – a kevés határátkelő helyre tekintettel - családokat, barátokat választott el a határ és tette nehézkessé, körülményessé és kevéssé hatékonnyá a gazdasági, társadalmi kapcsolatokat. Különösen igaz ez a magyar-román, magyar - szerb határszakaszra, ebben a térségben a legkevesebb a határátkelők száma” – indokolta meg Kovács Beáta azt, hogy miért fontos ez a projekt Csongrád megye számára. Rámutatott, a magyar-szerb határtérség különösen nagy a jelentőségű, hiszen ez külső schengeni határ, sokkal nehézkesebb az átjárhatósága, mint más határszakaszoknak. Fontosnak tartja, hogy minél sűrűbben legyenek elérhetőek határátkelőhelyek, ezért gondolja szerencsésnek Röszke 2 megnyitását, amely megkönnyíti a mezőgazdaságból élők és a kerékpárosok életét. Törekednek arra, hogy bővítsék a határátkelőhelyek kapacitását, beleértve a hosszabb nyitva tartást. „2013 májusában került átadásra az Ásotthalom-Királyhalom határátkelőhely, amely évtizedes álma volt térségünknek és a térségben élőknek, és jelentősen segített abban, hogy a várakozási idő csökkenjen a határokon. Személyes tapasztalatom az, hogy a tanyánkhoz légvonalban mintegy 5 km-re élő szerbiai barátainkat, a határátkelő megnyitását követően másfél óra helyett fél órán belül érhettük el” – mondta a megyei közgyűlés alelnöke. Kovács Beáta célként nevezte meg a Tisza nemzetközi hajóúttá fejlesztését, megjegyezve, hogy Szeged belvárosában van a határátkelő magyar pontja, így a Belvedere palotából szó szerint rálát a működésére a megyei önkormányzat. Kerékpárút-fejlesztést is terveznek, ettől turizmusélénkítő hatást várnak, a különböző projektek megvalósulását követően Szeged-Szabadka, Szeged-Ópusztaszer között válik könnyebbé a bringások számára a haladás. Kiemelte a kötöttpályás-fejlesztést, amelyet a legjobban előkészített projektnek nevezett szerb-magyar viszonylatban. Régi álom a vasútvonal Temesvár irányába. „A délszláv háború idején sok szerbiai magyar és szerb menekült telepedett le Szegeden, akik még mindig rengeteg szálon kötődnek a Vajdasághoz. Fontos, hogy még a jelenleginél is intenzívebben kapcsolódjon össze a határ két oldala” – zárta szavait Kovács Beáta.

Kern Imre

, Szerbia közlekedési államtitkára, a Vajdasági Magyar Szövetség tagja előadásában elmondta, jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre orosz hitelből déli szomszédunknál. Ennek része a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztése, a tervek szerint a szerb oldalon 200 km/órás sebességgel, a magyar részeken pedig 160 km/órás tempóval haladhatna a vonat. Céljuk, hogy a görög kikötőkön keresztül bekapcsolódhassanak a kínai áruk szállításába. A Baja–Szabadka–Szeged vasútvonalnak is jelentős szerepet szánnak, az első lépéseket ennek eléréséhez már megtették. Hamarosan személygépkocsik számára is megnyílik Horgos 2, ennek elérése céljából pár nap múlva átküldi a magyar félnek a szükséges dokumentumokat a szerb belügyminisztérium. Az ásotthalmi határátkelőhely esetében kiemelte, hogy a huszonnégy órás nyitva tartást szeretnék elérni, mert rövid idő alatt a harmadik legnépszerűbb átlépési pont lett, már megelőzte az évtizedek óta működő Hercegszántót is. A finanszírozás fontosságáról is beszélt

Kiss-Parciu Péter

, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője. Azt ígérte, hamarosan elfogadják a Magyarországot és Szerbiát érintő IPA2 programot, amelynek aláírása november végére várható – már csak az unió beleegyezése szükséges. A prioritás a közúti és a vasúti közlekedés fejlesztése, a most elkészült tanulmányok megállapításainak segítségével minden bizonnyal sikeres pályázatok várhatóak.