Botrányfelhők a szegedi MSZP fölött - az országos sajtóig érnek a súlyos és kínos ügyek

Számos komoly botránnyal kell szembenézniük szegedi szocialista politikusoknak és családtagjaiknak ezekben a hetekben - az egyik civil szervezet immár Botkagate-ről beszél.

Szeviép-botrány, KSE-ügy, közraktározási visszaélések - az utóbbi napokban több olyan súlyos bírósági ügy részletei kezdtek napvilágot látni, melyekben szegedi szocialista politikusokig is vezethetnek szálak. Forró karácsony vár tehát a

Botka László

polgármester vezette formációra - olyannyira, hogy

a Tisza Lajos Közéleti Egyesület szerint

már alakulóban van a "Botkagate-botrány"...

A Biztonsági Üzem Kft.-től az SZKT-ig, avagy a Szeviép-ügy máig kísért

A Szeviép-ügyről már több alkalommal írtunk a SZEGEDma.hu-n.

öt év után ültek a vádlottak padjára a korábban számos szegedi és Szeged környéki nagyberuházásban érintett Szeviép Zrt. egykori vezérei (

P. L., B. S.

és

O. J.

üzletemberek). A károsultak egy csoportját képviselő

Szabó Bálint

Szeged és Csongrád megye legnagyobb közéleti, politikai és gazdasági bűncselekményének titulálta az ügyet, melynek főszereplőit különösen jelentős mértékű, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolják. „Hol a pénz? M43, fürdő, villamos” – ez volt olvasható az egyik molinón, amit a Szegedi Járásbíróság épületénél autókra függesztettek ki a Szeviép-ügy károsultjai, így fogadták az ügy három vádlottját, a cég egykori vezetőit, akik milliárdokkal maradtak adósok. „Fontos kiemelni, hogy nem csupán a három gyanúsítottnak, de rengeteg közéleti személynek, közöttük jól ismert politikusoknak is van félnivalója” – nyilatkozta még áprilisban, a vádemelésről szóló hír kapcsán a SZEGEDma.hu-nak Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője. “Egyértelműen

azon belül is az Ujhelyi-Botka pároshoz” – mondta a

hirado.hu-nak

nemrégiben a Szeviép-károsultak képviselője. “Az Ujhelyi-vonal egyébként könnyen beazonosítható, hisz közvetlen személyi összefonódása van a Szeviéppel. Az MSZP európai parlamenti képviselője ugyanis 'rendkívül jó kapcsolatot' ápol a cég egyik volt vezetőjével. Ennek meglétét fényképek is bizonyítják, illetve számos alvállalkozó is megerősítheti” – tette hozzá Szabó Bálint. Érdekesség, hogy 2008-as lemondása után a korábbi államtitkár volt sofőrje került a Szeviép egyik cége, a Biztonsági üzem Kft.-nek a vezetői székébe. A Szeviép 2008 és 2010 között heti, havi rendszerességgel adott kölcsönöket a vállalkozásnak, összesen 500 millió forint értékben, de a pénz eltűnt – fejtette ki az jogász. A cég azóta megszűnt, a cégvezető karrierje azonban nem tört meg. 2014 óta, amióta Botka László polgármester újra többséggel vezeti Szegedet, az önkormányzati tulajdonban lévő Szegedi Közlekedési Kft. repülési üzletágvezetőjeként tevékenykedik. Szabó Bálint szerint Botka László igyekszik távol tartani magát a Szeviép-ügytől. A polgármester rendre azzal érvel, hogy Szeged 2002 és 2010 között több mint száz beruházást – és így közbeszerzést – bonyolított le, amelyeken egyszer sem nyert a Szeviép. A jogász szerint azonban a vállalat nem közvetlenül az önkormányzattal állt kapcsolatban, hanem a város többségi tulajdonában lévő cégekkel, illetve valamely leányvállalata egy konzorcium részeként vett részt a projekteken. Szegeden a villamostól kezdve a fürdőig mindent ők építettek, benne voltak az M43-as autópálya és a nyugati elkerülő út kivitelezésében, a nevük ott szerepelt a rendezvénycsarnok és a Genomikai Innovációs Központ projektje mellett is. Botka László a két vádlott volt Szeviép-vezérrel közösen avatta fel a cégcsoport új irodaházát és a harmadik vádlottal együtt írta alá a Napfényfürdő kivitelezési szerződését. Felvételek bizonyítják azt is, hogy

Szentgyörgyi Pál

gazdasági alpolgármester is a Szeviép érdekeinek érvényesülését segítette egy ingatlancsere kapcsán. Sem Botka László, sem Ujhelyi István nem volt hajlandó nyilatkozni a hirado.hu-nak. A Szeviép-ügyben

napirend előtt a kereszténydemokrata

Haág Zalán

szólalt fel, felhívva a figyelmet a fent említett furcsa összefüggésekre. A Kereszténydemokrata Néppárt szegedi elnök-frakcióvezetője múlt a Szeviép-per szocialista szálait firtatva úgy fogalmazott, a cégcsoport „a 2010 előtti szocialista világban szinte minden beruházást elnyert Szegeden és környékén, legyen szó akár autópályáról, akár fürdőépítésről. Most a cég három egykori vezetőjét különösen jelentős mértékű, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett elkövetésével vádolják.” Haág Zalán is emlékeztetett rá, hogy Botka László szocialista polgármester előtt sem ismeretlenek a vádlottak, hiszen két jelenlegi vádlottal közösen avatta fel a cégcsoport új irodaházát, míg a harmadikkal az Aquapolis kivitelezési szerződését írta alá. „De vannak olyan szocialista politikusok is, akik még szorosabb személyes viszonyt ápoltak egyes vádlottakkal. Olyan is akad, aki itt ül, a terem túloldalán. A közös nyaralásokon és egyéb privát programokon túl azonban vannak más érdekességek is” – mondta a kereszténydemokrata városatya, aki a vádirat alapján ismertetett is egy érdekes ügyet. „A szegedi MSZP-ből indult, jelenleg európai parlamenti képviselőként nácizgató politikus egykori sofőrje karrierjében is fontos szerepet játszott az alvállalkozókat, becsületes magyar családokat tízmilliárd forinttal megkárosító építőipari cég. A sofőr 2008-ig autót vezetett, 2009-től már céget is. A Biztonsági Üzem Kft. a vádirat szerint két év leforgása alatt havi rendszerességgel közel 429 millió forintot kapott kölcsön a Szeviéptől. A pénz eltűnt, az egykori sofőr azonban nemcsak autó- és cégvezetésben jeleskedett, 'tudása' a szocialisták 2014-es önkormányzati választási győzelmét követően a Szegedi Közlekedési Társaság divízióvezetéséig röpítette” – emlékeztetett a városatya. „Mit tud ez az ember, amiért ilyen értékes a szegedi MSZP számára? Reményeink szerint erre és számos hasonló kérdésre a folyamatban lévő büntetőügy bírósági tárgyalásain, vádlotti és tanúvallomásain választ kaphatunk” – fogalmazott a KDNP-s szegedi politikus.

A 425 milliós bundaügy szegedi szálai

Egy másik MSZP-s városatya,

Tóth Károly

neve is szóba került a legutóbbi közgyűlésen. A jobbikos

Tóth Péter

szúrt oda egyet a városi cégek 2010-2014 közötti működését kritizáló szocialista képviselőnek: mint mondta, reméli, Tóth Károly akkor is ilyen körültekintő, mikor családtagjairól van szó, akik 425 milliós sikkasztási ügyben lehetnek érintettek - erre is vonatkoznia kellene a szocialista politikus erkölcsi mércéjének... Tóth Károly érdekes módon semmit sem reagált erre a felvetésre, sőt, az ülést vezető

Solymos László

MSZP-s alpolgármestertől is csak egy olyan megjegyzésre tellett, hogy a Tóth Péter felszólalása nem tartozott a tárgyhoz, az aktuális napirendi ponthoz... Miről is van szó?

A Délmagyarország a napokban bemutatta:

egy szegedi önkormányzati képviselő családtagja

(nem nevesítették Tóth Károlyt - a szerk.)

is érintett a KSE-ügyként elhíresült nagy kecskeméti bundaügyben, amelyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat hat emberrel szemben a Szegedi Járási Ügyészség. Az ügyészség tájékoztatása szerint három vállalkozás

(köztük egy szegedi, melynek vezetőit rokoni szálak fűzik az említett MSZP-s képviselőhöz - a szerk.)

2009 és 2011 között fiktív számlákat állított ki marketing- és reklámtevékenységről a kecskeméti sportegyesületeket működtető KSE Kft.-nek. (A hírek szerint a KSE Kft. 2009. augusztus és 2010. december között 170 millió forintot fizetett ki reklámszolgáltatásként szegedi cégnek.) A számlák átutalt ellenértékét a cégvezetők készpénzben felvették, majd visszajuttatták a KSE Kft. ügyvezetőjének, aki azután a sportolók járandóságát a munkaszerződésben járó juttatásokon felül – az adók kikerülésével – készpénzben kifizette. A teljesítés nélkül kifizetett számlák összértéke 425 millió forint volt. A vádirat szerint a KSE Kft. ügyvezetője a bűncselekményt az alakuláskori marketingigazgató felbujtására és közreműködésével követte el, a sportcég könyvelője tudtával, aki közreműködött a valótlan tartalmú könyvelés elkészítésében. Az ügyészség tájékoztatása szerint a három beszámlázó cég ügyvezetője bűnsegédként járult hozzá a hűtlen kezelés elkövetéséhez.

Hová tűnt a 1,5 milliárd értékű műtrágya?

Ha ez még mindig nem volna elég, legutóbb egy ugyancsak rendkívül csúnya botránnyal kapcsolatban

Lauer István

(képünkön középen, Farkas László bizottsági elnök balján)

MSZP-s szegedi városatya, pénzügyi bizottsági alelnök nevét hozta felszínre a Demokrata hetilap. A

Forró műtrágya című cikkben

arról írnak: "értéktelen részvényekkel történő cégvásárlás, árufedezet eltüntetése, joggal való visszaélés - saját bevallásuk szerint 250 céget is mozgatott az a szegedi központú társaság, amelynek szövevényes hálójában több milliárd forint tűnt el. A rafinált tranzakcióknak olyan országos társaságok is áldozatul estek, mint a Hungária Közraktár Zrt. vagy a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet. Az ügynek MSZP-s önkormányzati képviselő érintettje is van." A kecskeméti törvényszéken zajló, bűnszervezetben elkövetett csalási perek arról szólnak, hogy a rendkívüli, több milliárd forinttal terhelt visszaélés-sorozatban a vádlottak – vélhetően korrupciós hálót is szőve – a 2008–2009-es válság során a közraktározási rendszer gyenge pontjait használhatták ki. A sokmilliárdos csalási történet egyik szereplőjét, a Hungária Közraktár Zrt.-t a Demokrata cikke szerint ekkoriban Lauer István MSZP-s képviselő vezette

(akit a szegedi pénzügyi bizottság elnökének neveznek, valóban alelnök - a szerk.).

1,5 milliárd forint értékű műtrágya is eltűnt többek között... Az ügy lényege: a gazdasági válság idején összeomlott a búza- és a műtrágyapiac, drasztikusan estek az árak. Több kereskedő vagy integrátor vállalkozás csapdahelyzetbe került: miközben a bankoktól havi kamatozású hitelt vettek fel a felvásárlás finanszírozására, mire ők tovább tudták volna adni az árut, felére zuhantak az árak és nyakukon maradt a tartozás. Ebben a helyzetben egy speciális konstrukció ütötte fel a fejét: néhány pénzintézet úgynevezett Készletezési Kft.-i nyújtották hiteleket. Egy PSZÁF-vizsgálat már 2007-ben megállapította: ennek lekönyvelésére színlelt szerződéseket kötöttek, amelyben a banki cégek papíron megvásárolták az árut – ami valójában a helyén maradt, az adásvétel során jellemzően meg sem tekintették –, majd néhány hónappal később a vállalkozások olcsóbban „visszavásárolták” azt. A két ár különbözete adta a kamatot. Erre azért volt szükség, mert e speciális konstrukció segítségével a bankok olyan társaságokat is finanszírozhattak, amelyek gazdasági mutatóik alapján nem lettek volna hitelképesek. A műtrágyapiacon a Kontirex Kft. helyzete vált kilátástalanná, melynek árukészletét közel 8 milliárd forinttal hitelezték a pénzintézetek. Ekkor jelent meg a színen

F. A.

üzletember, aki a bajba került vállalkozás(ok)nak felajánlotta: politikai-banki kapcsolatai segítségével rendbe teszi a hitelintézeti tartozásokat, amennyiben eladják csoportja számára a cégeket. A Kontirex élt ezzel az ajánlattal, majd végül értéktelen Bábolna-részvényeket kapott cserébe... A fenti konstrukció alapján a hitelintézetek által papíron már megvásárolt műtrágyáját a Kontirex a szintén F. A. üzletember által megvásárolt Hungária Közraktárnál helyezte el, hogy majd onnan új tulajdonosa „visszavásárolhassa”. "2009 tavaszán a Hungária Közraktár arról értesítette a CIB Bankot, a szintén finanszírozó K&H-t és a Kontirex Kft.-t, hogy biztonsági okokból egy bérelt szegedi raktárba telepíti át a bank tulajdonát képező, 1,5 milliárd forint értékű műtrágyát. Hogy az anyaggal a következő hónapokban mi történt, nem lehet tudni, a szegedi telep tulajdonosai ugyanis – bérleti díj elmaradásra hivatkozva – jó darabig nem engedték be a raktárakba sem a cégek, sem a bank, sem a hatóságok képviselőit. S mire a kapuk újra megnyíltak, a műtrágya eltűnt" - állítja a Demokrata. A hetilap azt írja: a bankok és a közraktár közös feljelentésére indított műtrágyaperben sikkasztásért a Kontirex korábbi tulajdonosát és ügyvezetőjét marasztalták el. A per szakértői anyagaiból azonban kiderül: mivel a tulajdonosváltás időszakában raktárfelmérés nem történhetett, valójában nem tudható, hogy a készlet előtte vagy utána tűnt el. A Kontirex új igazgatójának egy másik cége pedig ugyanebben az időszakban búzát és műtrágyát is adott el ugyanarról a telepről… A Demokrata megjegyzi, a készletet elméletileg értékesíthette az a hajléktalan ügyvezető is, akit a két vezetőség időszaka közé, egy hónap időtartamra iktattak a cég élére. A személycserékről mindenesetre ez olvasható a lehallgatási jegyzőkönyvben: „eltűnt egy csomó készlet, meg lett utaztatva az országban, akkor ezt úgy kell csinálni, hogy akadályoztatni az ügyet, és akkor rá lett írva hajléktalanokra az egész”. "A Hungária Közraktározási Zrt. felszámolását 2010 végén rendelte el a bíróság. A piac legnagyobb szereplőjének összeomlásáról csak egy szűkszavú közlemény jelent meg: a hatóságok egy ellenőrzés során a működés személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek hiányát állapították meg. A Hungária Közraktárból eltűnt, több milliárd értékű árut soha senki nem térítette meg a károsult pénzintézeteknek" - összegez a hetilap.

Természetesen amennyiben az említett szegedi szocialista politikusok valamelyike vagy a városháza bármiféle nyilatkozatot tesz, közleményt ad ki, válaszolt a felmerült kérdésekre, arról azonnal tájékoztatjuk olvasóinkat.