A kormány támogatja a harmadik szegedi hidat - 17. alkalommal rendeztek konferenciát a közlekedésről

Idén tizenhetedik alkalommal rendezték meg az európai szinten is jegyzett Nemzetközi Közlekedési Konferenciát Szegeden. A két nap alatt a közösségi közlekedés mellett a taxizás, az árufuvarozás, az infrastruktúra, valamint a közlekedés és a foglalkoztatás kapcsolata is terítékre kerül.

Nemesi Pál

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke megnyitó beszédében kiemelte, a tizenhét év során tapasztalható töretlen érdeklődés azt bizonyítja, hogy szakmai haszonnal jár a rendezvény. „A közlekedés a gazdaság vérkeringését biztosító érhálózat, jól működő gazdasághoz fejlett infrastruktúra szükséges. A kormányprogram kiemelt feladatként kezeli a közlekedés fejlesztését” – mutatott rá. „2012 óta új feladata a megyének a Terület – és Településfejlesztési Operatív Program koordinálása. A 30 milliárd forintos összegből 20 milliárdot a megye településeinek működésének fejlesztésére fordítunk, 10 milliárdot pedig gazdaságfejlesztésre. Ha az egészet közútfejlesztésre költenénk az is kevés lenne” –

mondta Kakas Béla

, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, aki szerint a mobilitás a XXI. század legnagyobb kihívása. 1,896 milliárd forint értékben tudnak beruházni közútfejlesztésre, ebből 2016-ban egymilliárd forintot használnak fel, amelyet az erre legjobban rászorult területek kapnak meg. A kerékpárutak fejlesztését is fontosnak tartják, erre 2,921 milliárd jut, többek között a Makó-Maroslele kerékpárút kiépítése jelentős feladat, de Szeged-Röszke, Szeged-Ópusztaszer is hasonlóan fontos. Az IKOP-2 projekt keretében épülne fel a szegedi vegyesforgalmú híd 15,5 milliárd forintból. A megyei közgyűlés elnöke kiemelte, a Tisza fontos vízi országút, áruszállításban, turisztikában, határátkelő helyként is számításba lehet venni. A megye kapcsolata a Vajdasággal és Romániával jó, ennek elmélyítésében az ásotthalmi és a régi úton megnyílt Röszke 2. határátkelő is segít. Bízik benne, hogy az e célra adott uniós támogatásokból minél több közös projektet lesznek képesek megvalósítani.

Szeri István

, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezetője elmondta, hogy gyakran mint negatív szereplővel találkoznak a közlekedés résztvevői a kormányhivatal munkatársaival a műszaki vizsgák, ellenőrzések, büntetések okán. Pedig partnerként tekintenek a logisztikában dolgozókra, az ágazat évente ötszázmilliárd forint bevételt generál, hat százalék a részesedése a GDP-ből, 130 ezer család számára biztosít megélhetést. Úgy látja, hogy amennyiben sikerül megvalósítani az 1560/2015. kormányhatározat húsz irányelve közül a hivatalára esőket, akkor sokat tettek az ágazatért. Reméli, hogy a mostani konferencia is sikeres lesz, s az eredményeket akár a kormányzat is hasznát veheti. Szeged fejlődése megtorpant a 2000-es évek elején

Ménesi Imre

, a városüzemeltetési bizottság elnöke szerint, de úgy látja, hogy

Botka Lászlóval

sikerült ezen változtatni. Kiemelte az M5 és az M43 megépülését, a tömegközlekedési projektet, a kerékpárutak kiépítését, illetve egyes helyeken csak az ezt jelző festék felfestését. Most a városvezetés célja a harmadik Tisza-híd felépítése, illetve a tramtrain Hódmezővásárhely, esetleg Makó felé, amelyekről úgy gondolja, hogy a gazdaságra is hatással lehetnek.

Becsey Zsolt

közlekedésért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, az áruszállítás terén egyre fontosabb szerepet töltenek be a közutak. Nyugat-Európában fellendülőben van a közösségi közlekedés, ez jelenleg Közép-Európában, s Magyarországon nem érvényesül. Nagylakig elkészült az autópálya, jövőre az összekötő utat is megépítik Románia felé. A kormány célja, hogy 2018-2020-ig az összes megyei jogú várost összekösse gyorsforgalmi úttal, hasonlóan az 1970-es évek végi Belgiumhoz. „200 milliárd forint bevételt jelent évente a matrica és az útdíj. Ennek 70 százaléka származik az útdíjból, s a felét külföldi rendszámú gépjárművek fizetik” – magyarázta a helyettes államtitkár, aki rámutatott, hogy eközben a hazai cégeket igyekeznek különböző kedvezményekben részesíteni, így növelve versenyképességüket. Az Európai Uniótól az infrastruktúrára kapott támogatás hetven százalékát költik a vasútra, de például a Belgrád-Budapest vasútvonal esetében igyekeznek más területekről is pénzt bevonni. Azt azonban hangsúlyozta, hogy csak olyan módon, amelyet az ország is elbír. Negatív példaként a koncessziós szerződéseket említette az M5 és az M6 esetében, ezek még 25-30 évig tehertételt jelentenek a magyar emberek számára. Az állam Magyarországon – Németországgal és Nagy-Britanniával ellentétben – nem tudja bevonni a magántőkét a közúti infrastruktúra fejlesztésébe, de a légi közlekedésben, a Budapest Airport esetében működőképes megoldást jelenthet. „Magyarországon sok kilobbizott húsz-harminc kilométeres kerékpárútszakasz van, ezek azonban nem kapcsolódnak össze. A célunk az, hogy egy működőképes hálózatot hozzunk létre, amely részei valóban összekapcsolódnak, s jól használhatóak” – osztotta meg álláspontját Becsey Zsolt. A hálózatokkal kapcsolatban kiemelte pozitív példaként, hogy az esztergomi vasutat összekötnék a HÉV-vel és a metróval, negatív példaként pedig a szegedi 2-es vonalat említette, amelynek el kellett volna érnie a négyes vonalát a József Attila sugárútnál. Hangsúlyozta, a közlekedésfejlesztés nem tudja pótolni a gazdasági menedzsmentet, olyan iparágakat kell meghonosítani, amelyek magas hazai hozzáadott értékkel bírnak, ilyen a mezőgazdaság, itt a lengyel példát emelte ki követendő mintaként. Az intermodularitásra, a technológiai fejlesztésre, a vízi közlekedés fejlesztésére nem sajnálja az unió a pénzt – itt is lehetnek lehetőségeink. „Dolgozunk a harmadik hídon, tudjuk, hogy fontos Szeged és Csongrád megye számára” – emelte ki Becsey Zsolt. Elmondta, cél, hogy gépjárművel, kerékpárral és vonattal is át lehessen kelni a hídon, így megteremtve az összeköttetést Temesvárral. Rámutatott, ha megépül a híd, nem Szegednél fejeződik be a magyarországi vasútvonal déli vége. Ezzel együtt az intermodális csomópontra is szükség van, amely kiváltaná a Mars teret a paprikafeldolgozó helyén.