Nem minden szülő érzékeli a változást, szerintük még mindig ehetetlen a szegedi gyerekek ebédje. Az NGSZ második negyedévi jelentéséből kiderül, már áprilisban is több intézményvezető panaszkodott az ételek minőségére.
A Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata, vagyis az NGSZ negyedévente adja ki a közétkeztetés ellenőrzési jelentését; a legútóbbi felmérés az április-június közötti időszakra vonatkozott. Ez idő alatt összesen 32 alkalommal 12 óvodában, 13 általános iskolában és 7 középiskolában végeztek felmérést, többek között arra vonatkozóan, milyen az ételek minősége és mennyisége. Az intézmények vezetői megjegyzés rovatban foglalhatták össze panaszaikat –
ezekből bárki szemezgethet a szegedi közétkeztetés honlapján. Mi is így tettünk, találomra kiválasztottunk öt intézményt a július 15-én napvilágot látott jelentésből és megnéztük, mit írtak az étkezőben tapasztaltakról.
Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Az igazgatónő azt írta, a gyerekek nem eszik meg az ételeket, ez pedig jelzi, hogy a minőséggel van baj. Az uzsonnát pedig gyakran elviszik olyanok, akik nem is fizettek érte. Elképzelhető, hogy azért, mert éhesek maradnak.
SZMJVÖ Óvodák Igazgatósága – Építő utcai óvoda
A korosztályos különbségek miatt a csoportok nem egyformán fogadták az ételeket: vannak, akik kifejezetten szeretik és vannak, akik hozzá sem nyúlnak. Az, hogy az ebédhez nem jár kenyér, a tagóvoda vezetője szerint „nem szerencsés”, mert akik nem eszik meg az ebédet, legalább a kenyérrel jól laknának. A teát nem szeretik a kicsik, de legalább az ízesített tejeket szívesen fogadják. Az is kiderült, a gyerekek kedvence a paradicsomleves betűtésztával, viszont vadas helyett szívesebben ennének csirkepörköltet nokedlivel.
Szegedi Vörösmarty Mihály Általános Iskola
A megjegyzés rovatban szűkszavúan írt az igazgató, de az kiderült, a gyerekek nem eszik meg a levest, viszont a só és cukormennyiség visszaállításával némileg kevesebb étel kerül a moslékba.
Szegedi Jerney János Általános Iskola
Sok pozitívumot felsorolt az intézményvezető, többek között üdvözölte a halételeket, de azok mennyisége és minősége ellen sem emelt kifogást. Szerinte az ár-érték arány kifejezetten jó.
A kétségbeesett, gyermekük egészségéért aggódó szegedi szülők a Facebookon alapítottak csoportot, majd az óvodai étkezés normalizálása érdekében közösen megfogalmazott petícióval november 2-án felkeresték a Tisza-parti város közétkeztetésért felelős cégét. A szülők képviseletében
Fülöp András
, aki kislánya révén érintett a témában, nyújtotta át a Suli-Host Kft. ügyvezető igazgatójának,
Pék Józsefnek
a mintegy
1300 szülő által hitelesített megjegyzést, a 70 oldalas csomagot később a Csongrád Megyei Kormányhivatalon keresztül
Balog Zoltán
emberi erőforrás miniszternek is megcímezték. A minisztériumból még nem érkezett válasz, ellenben a jobb minőségű, átgondoltabb menzareformért alapított közösségi oldalon a szülők némi javulásról számolnak be. A Suli-Host betartotta, amit Fülöp Andrásnak a sajtó jelenlétében ígért, és amennyire csak lehetett, növelte az ételekben a kifogásolt cukor és só mennyiségét, a tej mellett pedig a teát is beiktatta a heti menübe.
Ám nem mindenki érzékeli a változást.
Batikné Kocsis Andrea
két gyermek édesanyja, portálunknak azt mondta, sem az iskolás, sem pedig az óvodás nem tapasztalt lényegi változást. Mint mondta, a menzareform előtt is gyakran éhesen mentek haza a kicsik, pedig egyikük speciális diétán van. Eddig még nem kellett lemondatniuk ebédet, mert ha nem is mindent, valamennyit mégis ettek az intézményben. Viszont ha betegek voltak, inkább el se hozták a konyháról az adagokat. Batikné gyermekeinek szerencséjük volt a tejjel, szeretik is és nem érzékenyek a tejtermékekre. Az édesanya ugyanakkor azt mondta, ha nem következik be az újabb menzareform, akkor sem veszi ki őket, legfeljebb több uzsonnát csomagol az apróságoknak. Azzal kibírják délutánig, míg otthon nem kapnak valami finomat.
Regényi Ágnes
bevallása szerint mindig is sótlanul főzött, ezért lehet az, hogy gimnazista fia - a leves kivételével - megeszi a menzán kapott főételt. Hetedik osztályos lánya ugyancsak kerüli a levest, a harmadikos pedig kijelentette, többet nem eszik a menzán. Két legkisebb gyermeke még nem iskolás, a napközis fiúnál már jelentkeztek a tejérzékenység tünetei: folyton fáj a hasa, főleg akkor, ha ráadásként valami tejjel készült ételt, például tejbegrízt adnak ebédre. Óvodás kislánya egyházi fenntartású intézménybe jár, ahol nem a Suli-Host Kft. a beszállító. A nagyobb gyerekek mind egyetértenek abban, hogy ízetlen a menzai ebéd, Regényi Ágnesék mégsem tudnak más tenni, minthogy tovább fizetnek az étkeztetésért. Az ötgyermekes család apraja-nagyja délutáni edzésre jár, így feltétel, hogy napközben jóllakjanak. Ha nincs más, jön a biztonsági szendvics, amit Ágnes szinte minden nap csomagol.
Sok szülő szerint továbbra is ehetetlen a menzán adott koszt - részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=589571
Szerző: Szegedma Hírportál, 2015. november 30.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.