125 éves a CSMKIK – Össze kell fogni a megye gazdasági szereplőinek + FOTÓK

Nemesi Pál a 125 évvel ezelőtti és a jelenlegi feladatok közötti párhuzamokra mutatott rá beszédében. Raffay Ernő és Dunai Péter is tartott előadást.

125 éve, 1890 őszén alapította meg

Bakay Nándor

iparos társaival a szegedi kereskedelmi és iparkamarát – erre emlékeztek a kései utódok, a megye jelentős személyei és üzletemberei.

Úgy kell integrálni a terveket, hogy mindenki elégedett maradjon

„Több párhuzam megfigyelhető a régi és a mostani idők között. 125 éve és ma is az egyik legfontosabb területe a kamarának az érdekképviselet volt” – mutatott rá beszédében

Nemesi Pál

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke. Szegeden negyven év késéssel alakult meg a kamara, a korábbi céhrendszer ekkorra véglegesen elavulttá vált. A városban létrejött testület stratégiai kérdésekben (például hídépítés), az inasképzésben, a kézművesek gazdasági ismeretekre való felkészítésében voltak aktívak, ezek a kihívások ma is megtalálhatóak aktualizálva, ha a duális szakképzésre, vagy a szakmai továbbképzésekre gondolunk. Hangsúlyozta, együtt kell működniük a megye fontosabb szereplőivel a kamarának, mert CSMKIK ismeri a cégek jellemzőit, elvárásait. Ez már részben most is megjelenik, mert Szeged és Hódmezővásárhely gazdasági szándékainak összehangolásában a kamara is részt vesz. „Mindenkinek vannak tervei, de ezek eltérőek, ezért rendkívül fontos, hogy a programokat úgy integráljuk, hogy az összes résztvevő elégedett legyen” – vélekedett. Egyben azonban az országos gazdaságpolitikát menedzselő személyek között is szövetségeseket kell találnunk, mert csak így kaphatunk meg újból az ELI-hez hasonló jelentőségű projekteket.

Szeged gazdaságát erősen befolyásolta a trianoni határ

Raffay Ernő

egyetemi tanár történelmi jellegű előadásának első felében bemutatta az Osztrák-Magyar Monarchia gazdaságát. Kiemelte, hogy akkor még pozitív szerepet játszott a liberális politika hazánk életében, hiszen ekkor fogadtak el ipartámogató, kereskedelemfejlesztő törvényeket, amelyeknek köszönhetően páratlan gyors gazdasági fejlődés indult meg. Trianont követően új feladatok vártak az iparosokra és kereskedőkre, hiszen a monarchia nagyhatalmi pozíciója és nyersanyagai elvesztek. Pótolni kellett az energiaforrásokat, új piacok keresése vált szükségessé, s míg 1910-ben belföldnek számított a Szeged és Temesvár közötti kereskedelem, 1920 után már vámhatáron át szállították a paprikát. Ezen akadályokat végül sikerrel vette Magyarország

Több évforduló is van idén a kamara történetében

A kamarai rendszer múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélt

Dunai Péter

, Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara főtitkára. Az első kamara 1599-ben, Marseille-ben jött létre, magyar területen Napóleon alakította meg az első ilyen szervezetet Fiumében, ami pár év működés után megszűnt. A magyar kamarai rendszer idén 165 éves, egy császári pátens parancsolta meg megalapítását. 1868-ban 11 kamara volt, ez a szám bővült húszra 1890-ben. A kamarák egészen 1948-ig léteztek, de ezt követően is működtek olyan szervezetek, amelyek pótolták. Idén már a legújabb kori kamarák is nagykorúak lettek, hiszen 1994-ben német mintára jöttek létre újból a szocializmus éveit követően. Ma is várnak megoldandó feladatok a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára, a tervek szerint a jelenlegi megyei struktúrát meg kell tartani, de a hálózatszerű működést javítani szeretnék. „A kamarai tagságnak nem kötelezőnek, hanem nélkülözhetetlennek kell lenni!” – zárta előadását.

Díjazottak

Elnöki elismerő oklevelet kapott

Babik Barna

gyűjtő,

Tóth István

történész, a Somogyi-könyvtár és a Lapcom Zrt. a kamara hagyományainak megőrzéséért. Az együttműködésben résztvevő partnerek közül a Csongrád Megyei Építészkamarát, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamarát, a Központi Statisztikai Hivatal szegedi főosztályát, a Csongrád Megyei Kormányhivatalt, a Nemzeti Adó és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Főigazgatóságát, a Szegedi Tudományegyetemet és az intézmény két karát, a Gazdaságtudományi Kart és a Mérnöki Kart díjazták.