Zöld revolúció - Lesz-e Szeged green city?

A lakosság több mint 80 százaléka érzi az éghajlatváltozás hatásait, s aggódik a klímaváltozás következményei miatt - derült ki az Energiaklub augusztusi felméréséből. A lakosság fele konkrét intézkedéseket vár el települése önkormányzatától, többségük pedig személyesen is kivenné részét a helyi klímaprogramból. Hogy melyen módszerekkel járulhat hozzá a városvezetés a zöld infrastruktúra tervezéshez, arról a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén értekeztek.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) tavaly napvilágot látott jelentése szerint 2030-ig naponta 110 négyzetméterrel nő majd a városok területe világszerte, ezért az infrastruktúra tervezése kulcsfontosságú lesz a felmelegedés lelassításának szempontjából. "A várostervezés és fejlődés alapvetően befolyásolja a helyi klímát éppúgy, mint a helyi energiafelhasználást, ami közvetlenül kihat a klímára és a gazdaságra" - állítja

Ongjerth Richárd

, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. igazgatója. Egy magára valamit is adó smart city már a tervezőasztalon számol a fenntartható zöldterületek arányával, ám itthon a településmérnökök és építészek képzelete nem szárnyalja túl a parkosítást. Habár Szeged Ongjerth szerint nagy felkészültséggel újítja fel tereit, mint a Dugonics tér vagy a Szent István tér, az energiafogyasztás csökkentésére - más nagyvárosokhoz hasonlóan - nem fordít kellő figyelmet.

Pedig az energiatudatos városfejlesztés mind az önkormányzatoknak, mind pedig a lakosságnak jelentős megtakarítást jelent a közvilágítás, a helyi tömegközlekedés, a megújuló helyi energiatermelés és még sok más egyéb területen. A 2014-2020-as uniós periódusban a települési Fenntartható Energia Akciótervek képezik majd az önkormányzatok energetikai beruházásainak alapját - hívta fel a figyelmet Ongjerth Richárd, ami könnyebb hozzáférést jelenthet az energetikai fejlesztéseket támogató EU-s forrásokhoz. Több 10 millió forintot spórolhatnának így az önkormányzatok, például a szegedi is. Íme, egy követendő példa a hősziget jelenség csökkentésére: Budapesten a XIII. kerületben 2008-ban dolgoztak ki komplex zöldfelületi stratégiát és zöldhálózat-fejlesztési programtervet, ami 2014-re közterületi és zöldhálózati stratégiává és programtervvé nőtte ki magát AngyalZÖLD néven.

Parkosítás = a 22-es csapdája

A klímaváltozás kérdésköre a tudomány és a politika „zabigyereke”. Külföldön sokkal jobban képben van a társadalom a legújabb eredményekkel és a globális felmelegedés kihívásaival, hazánkban azonban még a médiában is ritkán esik szó a klímaváltozás hatásairól - mondja

Dezsényi Péter

, a Deepforest Kft. igazgatója, a Zöldtető-és Zöldfal Építők Országos Szövetség elnöke. Pedig "zsigereinkben érezzük", az időjárási anomáliákon látjuk, hogy valami megváltozott a Föld éghajlatában. Mivel a nyári napi átlaghőmérséklet és a levegő páratartalmának emelkedésével egyre szélsőségesebb viharok alakulnak ki, gyakoribbá válnak az augusztus 17-ihez hasonló özönvízszerű esőzések (akkor a fővárosban 90 mm csapadékot mértek a meteorológusok).

Dezsényi Péter tapasztalatai szerint a városi zöld infrastruktúra törekvések, amelyek a hazai gyakorlatban kimerülnek a parkosításban, a 22-es csapdájában őrlődnek. Ha - és ez főleg kampányidőszakban igaz - átadnak egy városi parkot, s a növényvilág szempontjából kritikusnak számító első két évben nem fordítanak kellő figyelmet a gyökeresedésre, akár el is pusztulhatnak a telepített növények. A települések egyre több zöldterületet szeretnének visszanyerni a betonrengetegből, hogy csökkenthessék a hőszigetek terjeszkedését, az ilyen törekvésekre azonban arányaiban nem költenek többet az önkormányzatok. Pedig a klímakutatók előrejelzései azt igazolják, néhány évtized múlva minden második nyár olyan forró lesz Közép-Európában, mint a 2003-as esztendő, amikor 10 ezer ember halt meg a kitartó hőhullám miatt. Magyarországon még nem alakult ki ennek kultúrája, de külföldön már kiemelt figyelmet fordítanak az elképesztő sebességgel hanyatló biodiverzitásra. Vannak olyan városok, ahol felismerve a méhek természetre, gazdaságra, sőt, az emberiségre gyakorolt hatását, telelő és szaporító házikókat építettek a szorgos rovaroknak. Komplett mozgalmak alakultak ki ennek mentén, új városi trendet teremtve. A New York-i Central Park eklatáns példa erre: a 3,5 km² területű nyilvános park gondozását és ápolását ma már 70 százalékban a helyi közösség finanszírozza. Dezsényi Péter fotókon mutatta meg, milyen ereje van a zöld revolúciónak.

Varázslat az árvízzel

"Bármilyen változás is álljon be a környezetbe, az ránk és a gazdaságra is hatással van" - folytatta Dezsényi Péter gondolatai mentén előadását

Somorjai-Tamássy Zsolt

, a Green City - Zöldebb Városokért Mozgalom, Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője. Minél komplexebb a várostervezés, az energiatakarékosság miatt az épületek szigetelése, a tömegközlekedés, a csapadékkezelés, vagy a rekreáció mind hozzájárulhatnak a fosszilis energiahordozók kibocsátásának csökkentéséhez, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásához. A zöld infrastrukturális projektek, mint az épületek falainak (zöldfal) és tetőszerkezetének (zöldtető) növényesítése, vagy a parkosítás lehetnek a green city irányába tett első lépések. Példaként említette a miskolci fenntarthatósági klíma programot, melynek keretében a belvárosi buszpályaudvar helyreállításával és átalakításával sikerült megfordítani az elszivárgó és elfolyó csapadék arányát, s ezzel együtt hasznosítását a városban. A terület vízáteresztő burkolatot, hullámos rendszerben kiépített parkot, úgynevezett water plaza-t, zöldfal és zöldtető elemeket kapott, de ez a "kis varázslat" is elég volt ahhoz, hogy megőrizzék a városnak a vízkészletet.

Szeged és a körforgalmak oázisai

Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén évtizedek óta folyó városklíma kutatások legújabb eredményei is azt bizonyítják, hogy a klímaváltozás várható kedvezőtlen hatásainak mérséklésében a klímatudatos szemlélettel megtervezett városi zöldfelületek egyértelműen kiemelkedő szerephez jutnak. Szeged már ma is Magyarországon az egyik legmagasabb évi átlaghőmérséklettel jellemezhető város, így az itt szerzett gyakorlati tapasztalatok más települések számára is alapvető információkat nyújthatnak a közeljövő kihívásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről. A napfény városában a fenntarthatóság, a költséghatékonyság és az esztétikum hármasa mentén alakítják és csinosítják a zöldfelületeket, ügyelve az említett felmelegedés növényvilágra gyakorolt hatásáraira. Mint azt

Sirkó Zoltán

kertészmérnöktől megtudtuk, elsősorban lágyszárú évelő növényekkel találkozhatnak a szegediek az utak menti oázisokban, mint például a Csillag téri körforgalom és a Szilléri sugárútra bevezető szakasza, a Kálvária sugárút vagy a Szőregi körforgalom. Ezek a növények bár nem olyan látványosak, mint a Dugonics teret tavasszal díszítő virágok, rendkívül jól tűrik a szárazságot és a csapadékos telet.