Számlának tűnő ajánlatok miatt bírságolt a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Telefonkönyv Magyarország Kft. megtévesztő reklámozási gyakorlatot folytatott azzal, hogy számlalevélnek látszó dokumentumot küldött a vállalkozásoknak, adataik online telefonkönyvben történő megjelenítését ajánlva. A jogsértésért 4.755.600 forint bírságot szabott ki a GVH, egyúttal eltiltotta a Telefonkönyv Magyarország Kft.-t a jogsértő magatartástól.

A GVH a Telefonkönyv Magyarország Kft. 2013 márciusa és 2015 márciusa között folytatott, direkt marketing útján megvalósuló reklámtevékenységét vizsgálta. Az eljárás során bebizonyosodott, hogy a postai úton küldött ajánlatok megtévesztők voltak, mertnagymértékben hasonlítottak egy olyan számlára,amelyet egy már korábban megkötött szerződés alapján bocsátott volna ki a Telefonkönyv Magyarország Kft.

A GVH döntése szerint a Telefonkönyv Magyarország Kft.

• a meglévő üzleti partnerség álcája mögé bújva igyekezett ügyfeleket szerezni – a levélen szereplő ügyfélszám is erre utalt; • elvonta a címzettek figyelmét arról, hogy a két vállalkozás között még nincs szerződéses viszony – a „számlán” fizetési határidőt jelölt meg; • fokozta a megtévesztő hatást azzal, hogy – a levél hátoldalán–„szerződésnek” nevezteüzleti ajánlatát; • nem törekedett semmilyen módon arra, hogy a küldeményében található„számlát” olyan külső jegyekkel ruházza fel, amelyek legalább elbizonytalanították volna a címzetteket arra nézve, hogy valóban számlát kaptak-e– nem alkalmazott sem áthúzást, sem„minta” feliratot. A GVH a bírság kiszabásakor a Telefonkönyv Magyarország Kft. szolgáltatása értékesítéséből származó árbevételre alapozott.

A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a vállalkozás

• a jogsértő gyakorlatot hosszú ideig folytatta; • a megcélzott vállalkozások széles körét érte el a megtévesztő gyakorlattal; • magatartása ellentétes volt a polgári jogi jóhiszeműség és tisztesség elvével, a kötelmi viszonyokban – ideértve a szerződések létrehozását is – érvényesülő együttműködési kötelezettséggel és a szerződéskötés kialakult gyakorlatával. A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a Telefonkönyv Magyarország Kft. visszafizeti a hozzá beérkező díjat azok számára, akik jelzik, hogy nem kívánják igénybe venni a szolgáltatást, és kérik a díj visszafizetését.   A GVH az elmúlt évben több versenyfelügyeleti eljárást is indított a kkv-k, illetve egyéni vállalkozók által jelzett, számlalevélnek tűnő, megtévesztő ajánlatok miatt. A GVH nagyobb fokú tudatosságot vár a vállalkozásoktól, a társadalmi szervezetektől, illetve valamely szakmai kör tagjaitól (üzletfelek), mint a laikus fogyasztóktól, ám az üzletfelek is félrevezethetők. A GVH több esetben tett feljelentésta vállalkozásoknak fiktív számlákat küldő telefonkönyv-kiadóvállalkozások ellen a nyomozó hatóságoknálcsalás bűntettének elkövetése miatt.

A GVH az ilyen gyakorlatokból származó megtévesztések elkerülése érdekében hangsúlyozza az üzletfelek tudatosságának fontosságát, és javasolja, hogy a vállalkozás képviselője

• fizetés előtt olvassa el a „számla” vagy ”díjbekérő” tájékoztatásait; • ne hagyja figyelmen kívül az apróbetűs tájékoztatást sem; • gondolja végig higgadtan, hogy valóban megrendelte-e a szolgáltatást; • keresse elő a szolgáltatásra vonatkozó esetleges szerződését, és vesse össze a „számla” tartalmát e szerződéssel; • fontolja meg, hogy szeretné-e cége nevét szerepeltetni online vagy nyomtatott telefonkönyvben, illetve egyéb adatbázisban; • bármilyen bizonytalanság esetén keresse meg a számlának tűnő dokumentum„kibocsátóját”, és kérjen írásbeli tájékoztatást.

Nem minden számla, ami annak látszik

Valótlan tartalmú számlalevelekkel, trükkös marketing fogásokkal próbálják a szegedi vállalkozásokat tisztességtelenül megtéveszteni. A vállalkozók által küldött levelek első oldala megjelenésében sokszor nagyon hasonlít egy jól ismert szolgáltató által kibocsátott számlára, melyet valósnak gondolnak az üzletfelek és olyan szolgáltatásért fizetnek, amelyet nem rendeltek meg. A Gazdasági Versenyhivatal, közleményében felhívja a Szegeden működő vállalkozások figyelmét is, hogy kellő körültekintéssel járjanak el, amennyiben olyan helyről kapnak számlát/díjbekérőt, ahonnan arra nem számítottak, vagy olyan szolgáltatás díjának megfizetésére szólítják fel, amelyre vonatkozóan korábban nem kötöttek szerződést.

Csongrád megyében tapasztalt leggyakoribb megtévesztések:

A cégek egy ismert telekommunikációs cég nevéhez hasonló nevet vesznek fel és olyan logót használnak, amely ezekkel a cégekkel összetévesztésre alkalmas. Ilyen eset volt a közelmúltban a telefonkönyvben történő részvételért díjazást kérő vállalkozás esete is, ahol az általuk küldött levél legalján csupán apró betűvel szerepelt, hogy a „fizetés önkéntes”. Szintén megtörtént eset, amikor a tisztességtelen cég fiktív számláit a már mindenki által jól ismert piros "mikulás-zacskóba" csomagolta és a szélvédő mögé tette, így a pórul járt autós bosszankodva, de rutinból elment rendezni a büntetést a legközelebbi postához. Csak kevesen nézték meg pontosan kinek és miért is fizettek pénzt pontosan. „A fiktív számlákat küldő vállalkozások kihasználják azt, hogy üzletfeleik legtöbb esetben automatikusan befizetik a számláikat, anélkül hogy megvizsgálnák van-e mögötte szerződéses jogviszony. Bár a vállalkozások magasabb szintű gazdasági ismeretekkel rendelkeznek, az mégsem várható el a cégvezetőktől, hogy minden számlájuk valódiságában kételkedjenek.” – mondta el

Kogyilla Tímea

, a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda koordinátora A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából és vele együttműködésben a szegedi Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda munkatársai, ilyen esetekben is díjmentesen tudnak segítséget nyújtani (6721 Szeged, Szilágyi utca 2., Tel: +36 30 891 7344, [email protected],

), jogsértés esetén a megfelelő hatósághoz irányítják az ügyeket. AGazdasági Versenyhivatalfelhívja azüzletfelekfigyelmét aszámlalevélnektűnő ajánlatokkal kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatra, amelyről további részletek, hasznos tanácsok aGVH

(www.gvh.hu),a

alatt, a mellékletben csatolt sajtóközleményben és információs kiadványban olvashatók.