Semjén Aradon emlékezett meg az évfordulóról, ünnepségek voltak a Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján is

A magyar-román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Aradon, október 6-i ünnepi beszédében. A vértanúk kivégzésének évfordulójáról megemlékeztek a Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján is.

Semjén Zsolt

Kiemelte: természetellenesek és kontraproduktívak a politikai villongások, hiába vannak utak a két ország között, ha nincs szellemi nyitottság az autonómia, a nyelvi jogok biztosítása és a szimbólumok tiszteletben tartása iránt. Semjén Zsolt hangsúlyozta: minél több összekötő kapocsra van szükség a 450 kilométeres, magyar-román közös határszakaszon, ezért szorgalmazta, hogy a tíz, már megépült közúti határátkelőt mihamarabb adja át a román fél a forgalomnak. Emlékeztetett: a magyar-román együttélés 2012-ig bizalmi alapú, gyakorlatias és eredményes volt, az együttműködést azonban az utóbbi években politikai szinten elutasították, az utóbbi hetekben pedig "minősíthetetlen stílusú támadások" érték Magyarországot.

Kelemen Hunor

, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szövetségi elnöke kiemelte: a szabadság nem lehet kizárólagosan egy nemzeté. "Nem lehet egy nép szabad, amíg a vele élő más népek vagy etnikumok nem érzik magukat szabadnak" - fogalmazott. Kifejtette: számukra a szabadság azt jelenti, hogy nemzeti identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat szülőföldjükön megőrizhetik.

Faragó Péter

, az RMDSZ Arad megyei elnöke szerint a magyarság - különösen Aradon és a szórványban - ideológiai és politikai törésvonalak mentén egyre megosztottabb, a megosztottság pedig gyengíti az erejét.

Urbán Erik

csíksomlyói ferences atya, erdélyi érseki helynök celebrálásával szentmisét tartottak az aradi római katolikus templomban. Ezt követően Kelemen Hunor a Szabadság-szobornál helyezett el koszorút a vértanúk emlékére. A Felvidéken szinte minden nagyobb magyarok lakta településen megemlékezéseket tartottak, így Pozsonyban, Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Somorján, Párkányban, Rimaszombatban, Rozsnyón, Füleken. Pozsonyban a kecskekapui temetőben, a vértanú halált halt báró

Jeszenák János

, a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve

Rázga Pál

evangélikus lelkész sírjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét. A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok helyi választmánya, Magyarország pozsonyi nagykövetsége, valamint a Pozsonyi Magyar Intézet, a Via Nova ifjúsági csoport és a Pozsonyi Caszinó polgári társulás által szervezett rendezvényre több mint százan látogattak el. Báró Jeszenák Jánosnak, az egyik pozsonyi vértanúnak a síremlékénél mondott beszédében

Czimbalmosné Molnár Éva

, Magyarország pozsonyi nagykövete felidézte a pozsonyi vértanúknak a forradalomban és a szabadságharcban betöltött szerepét. A Magyar Közösség Pártja (MKP) már vasárnap megtartotta a nemzeti gyásznap alkalmából szervezett központi rendezvényét. A révkomáromi városi művelődési központban tartott megemlékezésen

Berényi József

, a felvidéki magyar párt elnöke az aradi tizenhármak állhatatosságára és emberi erejére mutatott rá, példának állítva azt a felvidéki magyarok számára. Kárpátalja magyarsága hagyományosan Nagyszőlősön, báró

Perényi Zsigmondnak

, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának, felsőházi elnöknek a szobránál tartotta központi megemlékezését. A rendezvény ünnepi szónoka,

Grezsa István

, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta: "Arad és 1848-49 szabadságharcának egyik fontos tanulsága, hogy nemzetiségtől, pártállástól, származástól függetlenül összefogott a teljes Kárpát-medence, magyarok és nem magyarok, bárók és polgárok, bácskakiak, beregiek és Ung-vidékiek harcoltak azért, hogy egy független, szuverén Magyarországon élhessenek".

Brenzovics László

, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte: "A mártírok erőt adnak nekünk mostani küzdelmeinkhez". Mint fogalmazott, "a kárpátaljai magyarság most ismét komoly kihívások elé néz: mindenekelőtt helyt kell állnia az október 25-i ukrajnai önkormányzati választásokon". A délvidéki központi megemlékezést

Kiss Ernő

honvédtábornok sírjánál, a vajdasági Eleméren tartották. Szentmisével emlékeztek a város szülöttére abban a templomban, ahol már csak havonta egyszer tartanak katolikus szentmisét, a 4300 fős településen ugyanis már két százalék alá csökkent a magyar lakosság száma, és kevesebb mint egy tucat hívő van.

Hajnal Jenő

, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: "Nekünk ma azt kell eldöntenünk, hogy a senki földjén, a bizonytalanságban, vagy pedig szülőföldünkön, érzelmileg és szellemileg a magyar nemzethez kapcsolódva akarunk-e élni".

Pásztor István

, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke bejelentette, hogy az emléktábla mellett hamarosan szobrot is kap a településen Kiss Ernő. Adán vasárnap

Damjanich János

vezérőrnagy emlékművét koszorúzták meg az emlékezők. Zomborban,

Schweidel József

szülővárosában hétfőn a Szent Rókus temetőben emlékeztek a szabadságharc katonáira, majd a Magyar Polgári Kaszinóban koszorúzták meg a honvédtábornok emléktábláját. A

Lázár Vilmos

emlékére állított domborműnél Nagybecskereken a már hagyományosnak számító Légy híve rendületlenül című hangversennyel emlékeztek az aradi vértanúkra hétfőn.