Még a katolikus egyházon belül sincs egy válasz a migrációra

A Katolikus Házban tartott beszélgetésen a migráció problémájára adott katolikus válaszokat igyekeztek számba venni. Azonos reakciók nincsenek, de van, ami közös: megoldást csak Krisztuson keresztül találhatunk.

„Egy kérdésre keressük a választ: ez az újfajta migráció milyen keresztény opciókat kíván?” – vetette fel

Máté-Tóth András

, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Vallástudományi Tanszékének vezetője, az est moderátora. „Az ember migráns: Krisztustól jön és Krisztushoz megy. Meg kell találnunk, hogy mi az a keresztény paradigma, ami alkalmazható, mivel tudunk hozzájárulni, hogy ez a krízis legalább ne növekedjen. A helyzet bemutatását, s a kérdésre adandó különböző válaszokat

Seres József

, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának igazgatója,

Sajgó Szabolcs

, HOSPES Jezsuita Menekültprogram irányítója és

Szőke Péter

, a Szent Egyed Közösség budapesti vezetője mutatta be.

Csak kezelni tudjuk a problémát

„

Ferenc pápa

koszorút dobott a tengerbe az olaszországi Lampedusa szigeténél meghalt migránsok emlékére első apostoli útján 2013-ban. A tengeri migrációs útvonallal sokan foglalkoztak évek óta, de a nyugat-balkáni útvonalról alig írt valaki a dél-alföldi helyi sajtót leszámítva” – mondta Seres József. A menekültstátuszt kérelmezők számát 1989 óta tartják nyilván. Az első években

Ceaușescu

diktatúra utolsó évei a romániai forradalom okozott évi 17-18 ezer kérelmezőt Erdélyből, majd 1991-ben a délszláv háború miatt több mint 51 ezer menekültstátuszért folyamodó volt, mindkét esetben jelentős volt a határon túli magyarok száma. A következő években alig 2500 főre csökkent az érték, de már 2013-ban 18 900-ra, 2014-ben 43 ezerre, az idei évre pedig több mint 175 ezer főre nőtt „Először a koszovóiak érkeztek, esetükben nagy kihívást jelentett a család minden tagjának egy helyre gyűjtése, hiszen az ottani családmodell szerint 20-30 fős família is átlagos, amibe beleszámít több generáció, a nagynénik, nagybácsik. Az utóbbi hónapokban a migránsok többsége afgán és szír volt, de sok más helyről is érkeztek Pakisztánból, Bangladesből és afrikai államokból” - magyarázta. Neuralgikus pontja a kérdésnek, hogy elég tolmáccsal rendelkezzenek minden fontosabb nyelvből, például az Afganisztánból jöttek több, egymástól különböző nyelvet beszélnek. Lényeges volt, hogy figyelembe vegyék a vallási, nemzetiségi, kulturális különbségeket. „A migrációból fakadó problémákat egy ország, vagy a visegrádi szerződés tagállamai csak kezelni tudják, de megoldani nem” – utalt a miniszterelnök szavaira Seres József.

Ikon a halott szír kisfiú képe

Szőke Péter, a Szent Egyed Közösség budapesti vezetője szervezetének migrációval kapcsolatos hozzáállását tolmácsolta. Az 1968-ban alakult, katolikus egyházhoz kötődő szervezetet gimnazisták alapították, céljuk az evangélium követése, a szegények segítése volt, ma már 70 országban működnek. „Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? És ha nem köszöntitek csak barátaitokat, mi különöset tesztek? Nem így tesznek a pogányok is? Legyetek tökéletesek, mint Mennyei Atyátok” – idézte a Bibliából. "A migráció globális kihívást jelent, amire nem bürokratikusan kell válaszolni, nem az a lényeges, hogy hány szabad álláshely van. Európa esetében egy olyan földrészt érint, amely elöregedett. A főkérdés az: emberségesek tudunk-e maradni?" - mutatta be nézőpontját a Szent Egyed Közösség tagja. Ikonnak, ikonikus képnek tartja a halott szír kisfiú képét, a hároméves gyermek csak a háborút ismerte, s abba halt bele. Szerinte, amíg ez a fotó nem járta be a világot, addig úgy tűnt, hogy az európai közvélemény beletörődött ebbe a háborúba, de Aylan Kurdi halála felrázta őket, kiderült, hogy az európaiaknak van szívük. „Németország felfüggesztette a dublini egyezményt Szíria irányába, a bécsi érsek pedig azt mondta a Szent István-székesegyházban tartott misén, hogy elég” – mondta Szőke Péter, aki szerint a migrációt nem lehet megakadályozni, csupán szükségtelen nehézséget okoz a kerítés és a büntetési tételek emelése. Az általa vezetett közösség együttműködött a kormány intézkedései ellen tüntető Migration Aiddel is.

Abnormális a migrációs nyomás mértéke

Szőke Péternél árnyaltabban látta a kérdést Sajgó Szabolcs, HOSPES Jezsuita Menekültprogram vezetője, aki torontói plébánosként szerzett tapasztalatairól is beszélt, mivel a kanadaiakat több migrációs krízis is érte az utóbbi évtizedekben. Ezek közül a hazánkban kevésbé ismert a ’80-as évek vietnami menekültjei voltak, az ebben érintetteket több hónapig ellenőrzés után engedték tovább, befogadásukban az ottani magyar katolikusok is részt vettek. Ennél jóval többet cikkeztek nálunk is a Magyarországról érkezett romákról, akiknek a Kanadába ment emigránsok szintén igyekeztek segíteni, reformátusokat, baptistákat, katolikusokat felölelő összefogással. Azonban ez utóbbiak hazudtak üldöztetésükről, amelyre válaszul előbb a kanadai közvélemény háborodott fel, majd megindult a visszatoloncolás, s olyan jogszabályokat fogadtak el, amely már azokat a légitársaságokat is bünteti, akik felengedik gépeikre. „A migráció jelenlegi szintje, méretei nem normálisak. Nekünk kell normális irányba terelni!” – tért át az előbbieknél jóval nagyobb mostani bevándorlási hullámra. Június végén kezdődött meg a jezsuita reflexiós folyamat, szakértőket hívtak, migránsokkal beszélgettek, majd ezt követően elindítottak egy imaszolgálatot.

„Hospes venit, Christus venit”

– azaz, (mikor) vendég jön, akkor Krisztus jön jelmondattal indították el szeptember elején a HOSPES Jezsuita Menekültprogramot. Kiemelte, hogy ha mindent megteszünk, amit Krisztus elvár, lehet, hogy nem oldódik meg a probléma, de jobb irányba indulhatunk el. A fóti gyermekotthon munkájába kapcsolódtak be, közös nyelvként a játékot határozták meg. Hangsúlyozta, nem igaz, hogy csak menekültekről kell beszélni, van közöttük sok olyan, aki nem az életét menti, de ettől még nem söpörheti el nagyobb erő a hitet Krisztusban. Úgy gondolja, a befogadásnak is vannak határai, amelyek hittel együtt is végesek.

Szőke-Tóth Ágnes

, a MigSzol tagjának kérdésére, aki kritizálta a katolikus egyházat, mert csak a röszkei plébánia nyitotta meg a kapuit, elmondta, Ferenc pápa később pontosította a szavait, többféle módon lehet értelmezni a nyitást, ő elsősorban a szívek megnyitását hangsúlyozta, azaz a befogadásra, a közösségi háló megnyitására utalt.