A magyar–német együttélésről és kapcsolatrendszerről rendeztek konferenciát a hódmezővásárhelyi Emlékpontban, amelynek egyik előadásából kiderült: a tizennyolcadik században a Temesi Bánság területére vándorló németeket több településen is kész lakóház, pajta, valamint a termőföldek első beműveléséhez szükséges vetőmag várta. A tudományos tanácskozás előtt a két intézmény közötti együttműködésről írt alá megállapodást Miklós Péter, az Emlékpont vezetője és Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese.
"Az Elbától a Dunáig. Magyar-német együttélés és kapcsolatrendszer a modernitásban" címmel került sor az Emlékpont és a Kodolányi János Főiskola közös konferenciájára, amelynek nyitóelőadását
Vizi László Tamás
, a felsőoktatási intézmény rektorhelyettese a német földrajzi és politikai tér történeti alakváltozásairól tartotta. A rendezvényen tartott előadásában
Marjanucz László
, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője a németek Magyarországra való betelepítésének történeti kérdéseit taglalta. Kiemelte, hogy a tizennyolcadik században –
III. Károly
és
Mária Terézia
uralkodása idején – a Temesi Bánság területére vándorló németeket több településen (például Mercyfalván) kész lakóház, pajta, valamint a termőföldek első beműveléséhez szükséges vetőmag várta, de rendelkezésükre álltak igás állatok (ló, ökör) is. A bécsi udvartól azonban mindezeket nem ingyen kapták a német telepesek: az első aratás jövedelméből meg kellett kezdeniük ezen „természetbeni előlegek” törlesztését. A második világháborút követő német kitelepítésről
Gulyás László
és
Miklós Péter
intézményvezető tartott előadást. Előbbi felszólalás a közép- és kelet-európai németek elűzését mutatta be, míg az Emlékpont vezetője a dél-alföldi németek kitelepítésének egyháztörténeti forrásait ismertette. Miklós Péter előadásában a kitelepítés mögött meghúzódó politikai indokok mellett a gazdasági tényezőkre is rámutatott, amikor idézte Reibel Mihály egykori eleki plébános korabeli gondolatait, amelyek szerint a kitelepítendő németek esetében „elegendő, ha valakinek szép háza vagy gazdasága van, hogy a vagyonából kiforgassák.”
Sallai János
, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára Magyarország a vasfüggöny lebontásában és a német újraegyesítésben játszott szerepét tárta a konferencia hallgatósága elé. A professzor véleménye szerint már az azóta legendássá vált 1989. augusztusi Páneurópai Piknik előtt megnyílt az út Ausztria – és így a nyugati Német Szövetségi Köztársaság – felé a hazánkban tartózkodó keletnémet polgárok előtt, mégpedig 1989 májusában, amikor a magyar állam megszüntette a nyugati határzárat és az annak védelmében működtetett elektronikus jelzőrendszert.
Kiszelly Zoltán
politológus, a Kodolányi János Főiskola docense Huszonöt év jóban, rosszban címmel az 1990 és 2015 közötti német-magyar kapcsolatokat ismertette.
Zachar Péter Krisztián
, a székesfehérvári felsőoktatási intézmény tanszékvezetője a német gazdasági kamarai modell rendszerváltoztatás utáni Magyarországra gyakorolt hatásáról beszélt,
Bencze Edit
intézetvezető főiskolai tanár egy összehasonlító elemzésen – az EU-alapító Németország és a 2004-ben csatlakozott Magyarország, mint új tagállam példáján – keresztül mutatta be az uniós érdekérvényesítést és lobbitevékenységet.
A tudományos tanácskozás előtt az intézmények vezetői aláírták
az Emlékpont és a Kodolányi János Főiskola közötti együttműködési megállapodást. „Nagyon bízom abban, hogy ez az együttműködés lehetőséget kínál majd arra, hogy hallgatóinknak az Emlékpont tudományos munkatársai segítségével olyan szakdolgozati témákat, olyan kutatási témákat tudjunk ajánlani, amelyek ennek a térségnek, szűkebb értelemben pedig Hódmezővásárhelynek az 1945 utáni történelmét, múltját segítenek feltárni” – mondta Vizi László Tamás rektorhelyettes. A székesfehérvári székhelyű Kodolányi János Főiskola – amely közel háromezer hallgatójának többsége az intézmény budapesti képzési központjában tanul – jelen van a dél-alföldi oktatási színtéren is, hiszen Orosházán kihelyezett tagozatot működtet, így a hallgatók számára fontos tudományos helyszín lehet a vásárhelyi közgyűjtemény. „Ezért gondoltuk, hogy az informális és személyes kapcsolatokat egy kicsit komolyabbra fordítanánk, és intézményes együttműködést kötnénk, hogy közös kutatás, oktatás, publikálás valósuljon meg. Azok a hallgatók, akik akár Orosházán, Budapesten, vagy Fehérváron a Kodolányi János Főiskola hallgatói azok az Emlékpontban a huszadik századdal jobban megismerkedhessenek” – fogalmazott Miklós Péter, az Emlékpont vezetője.
A magyar–német együttélésről és kapcsolatrendszerről rendeztek konferenciát a hódmezővásárhelyi Emlékpontban - KLIKK: http://szegedma.hu/?p=579332
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 12.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.