Rogán: az európai liberálisok kizáratnák Magyarországot az EU-ból

A kormányfő politikai kabinetfőnöke szerint az európai liberálisok frakciója a következő héten kezdeményezni akarja Magyarország szavazati jogainak felfüggesztését, végső soron az ország kizárását az EU-ból.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

17.11: Még egy befogadóközpont nyílik a szerb-macedón határon

Újabb ideiglenes befogadóközpont nyílik a szerb-macedón határ közelében, alig 28 kilométerre északra Presevótól - jelentette ki vasárnap

Aleksandar Vulin

szerb szociálisügyi miniszter. A presevói befogadóközpontban tett látogatásakor a tárcavezető azt is bejelentette, hogy azt a központot is kibővítik, és mindkét helyen lehetőség lesz a regisztráció mellett pihenésre, valamint orvosi ellátást is biztosítanak. Aleksandar Vulin azt is elmondta, hogy eddig 700 bűnvádi feljelentést tettek azok ellen, akik valamilyen módon visszaéltek a migránsválsággal - például embereket csempésztek át a határon -, több mint ezer embert fogtak el, valamint 450 járművet foglaltak le. Hozzátette, hogy Szerbia továbbra is segíteni fogja azokat a többségében közel-keleti migránsokat, akik az országba érkeznek, arra viszont nincs befolyása, hogy hányan jönnek, illetve hányan mennek el. "Akár ötezren, akár háromezren, akár ötszázan jönnek egy nap, annak egyáltalán semmi köze nincs Szerbiához" - fogalmazott, majd hozzátette, hogy az ezer ember befogadására alkalmas magyarkanizsai pihenőhelyen összesen 70 ezren haladtak át, most viszont már senki nincs ott, és ez sem Szerbiától függ.

Vladimir Cucic

szerb menekültügyi biztos vasárnap reggel arról beszélt a közszolgálati televízióban, hogy nem épülnek újabb, állandó befogadóközpontok Szerbiában, hanem használaton kívüli épületeket alakítanak át olyan központokká, ahol a téli, hideg, csapadékos idő esetén is elszállásolhatók lesznek az emberek. Körülbelül háromezer olyan objektum van, amely alkalmas lehet az átalakításra - tette hozzá a menekültügyi biztos. Vladimir Cucic információit Aleksandar Vulin is megerősítette.

15.47: Mesterházy: a kritika a bánásmódnak szól

Mesterházy Attila

visszautasította, hogy a baloldal veszélyes nyilatkozatokat tenne, szerinte kritikájuk annak szól, hogy a kormány embertelenül bánik a menekültekkel. Az MSZP országgyűlési képviselője, a Szocialista Internacionálé alelnöke arra reagált vasárnap az MTI-nek, hogy a fideszes

Németh Szilárd

a hazai és nemzetközi baloldalnak a magyar bevándorláspolitikát érintő támadásait tette szóvá. "Ha

Gyurcsány, Bajnai

vagy Mesterházy lenne hatalmon", Magyarország mostanra összeroppant volna a migrációs nyomás alatt, mint Horvátország - vélekedett a kormánypárti politikus. Mesterházy Attila e nyilatkozatot annak tulajdonította, hogy Németh Szilárd kampányol a Fidesz alelnöki posztjáért és "bármit felolvas". Mint mondta, azért kritizálják a kormányt, mert nem fogadja el, hogy a migrációs problémának csak európai megoldása van és mert fel akarja mondani az Európa egyik alappillérének számító szolidaritást. Megjegyezte: a baloldali politikusokhoz hasonlóan fogalmaz például a nem közéjük sorolható

Angela Merkel

német kancellár vagy

Mariano Rajoy

spanyol miniszterelnök. Az ellenzéki politikus értékelése szerint a kormány felelős azért, hogy Magyarország nemzetközi megítélése az elmúlt 25 évben nem látott mértékben romlott. Míg az MSZP nemzeti ügyként tekint a válságra, a miniszterelnök csak pártpolitikai céljait akarja megvalósítani ezen keresztül - vélekedett Mesterházy Attila.

15.22: Merkel: nem mérgelődni kell, hanem dolgozni

Nem érdemes mérgelődni a menekültválság miatt és megpróbálni elhajolni a feladat elől, hanem dolgozni kell - mondta

Angela Merkel

német kancellár egy vasárnapi interjúban. Angela Merkel a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban a menekültválságban folytatott tevékenységével szemben a pártjában, a konzervatív CDU-ban és a bajor testvérpártban, a CSU-ban egyre erősebb bírálatokról szólva elmondta, hogy a következő hetekben sok párttaggal beszél majd a kérdésekről és vitatott ügyekről egy tanácskozássorozaton, amelyet még a válság elmélyülése előtt terveztek. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szilárd és világos: nem mérgelődni kell, hanem "el kell fogadni a feladatot, lelkileg is" és igyekezni kell úgy alakítani a folyamatokat, hogy végül jóra forduljanak a dolgok mindenkinek.

Reinhard Marx

münchen-freisingi érsek szavait idézve azt mondta, hogy "az Úristen most ezt a feladatot tette az asztalunkra". Ezért pedig "nincs értelme civakodni, hanem hozzá kell fogni a munkához". A menekültválság kezelésében ugyanolyan sebesen kell dolgozni, mint a pénzügyi válság idején, a feladatot pedig három fő elv követésével lehet megoldani: hatékonyabban, gyorsabban kell elvégezni a menekültügyi eljárásokat, javítani kell az uniós külső határok védelmén és gondoskodni kell a menekültek EU-n belüli méltányos elosztásáról, valamint törekedni kell a menekülthullám okainak megszüntetésére - mondta a német kancellár. A menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban Angela Merkel az interjúban többször kiemelte, hogy a védelemre szoruló embereket ugyan be kell fogadni, de távozniuk kell mindazoknak, akik "más, például gazdasági okokból" érkeznek Németországba. Hozzátette, hogy a menedékjog törvényi alapjait nem kell megváltoztatni, de a menekültügyi rendszer átalakításra szorul és a kormány reményei szerint az erről szóló javaslatokból igen gyorsan, már november 1-jén hatályos jogszabályok lesznek. A külső határok védelméről szólva aláhúzta, hogy fel kell állítani a hot spotokat, amelyekben regisztrálják a menedékkérőket és eldöntik, hogy jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására, Törökországgal pedig "migrációs párbeszédet" kell folytatni. Ezzel összefüggésben a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című, vasárnapi hetilap azt írta, hogy az Európai Bizottság és a török kormány akciótervet dolgozott ki a menekültáradat feltartóztatására, az elképzelés szerint a török és a görög parti őrség az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) szervezésében közösen járőrözik majd az Égei-tenger keleti részén, és minden menekültet visszaszállítanak a török partokra. A menekültek tagállamok közötti elosztásáról szólva arra a kérdésre, hogy a Magyarország mellett az észak-afrikai spanyol enklávékban, Bulgáriában és Görögországban is felállított határkerítésekre tekintettel hozzá kell-e szokni mindahhoz, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök hangoztat a menekültválságról, Angela Merkel azt mondta: "én ezt nem szeretném", és ha sikerül biztosítani a méltányos tehermegosztást az EU-ban, akkor nem is úgy alakul majd a helyzet. A válságot kiváltó okok megszüntetésével kapcsolatban egyebek között hangsúlyozta, hogy több pénzt kell fordítani a menekültek helyzetének javítására a válságövezetekben, és a diplomáciai törekvések mellett katonai erővel is "segíteni kell", ahol szükséges. A szíriai polgárháború megállításáról szólva kiemelte, hogy ugyan szükség van "katonai erőfeszítésekre", de fegyverrel nem lehet rendezni a konfliktust. A rendezés csak egy politikai folyamat eredménye lehet, és ehhez az ellenzék és mások mellett tárgyalni kell "Damaszkusz jelenlegi urainak képviselőivel" is. Azzal kapcsolatban, hogy

Horst Seehofer

bajor miniszterelnök hibának nevezete a Magyarországról elindult menedékkérők beengedését, Angela Merkel hangsúlyozta, hogy Bajorország kiemelkedő munkát végez. "A másik oldalon azt is el kell mondanom: nem hiszem, hogy kerítések segítenek". "Ezt láttuk Magyarországon, ahol sok ráfordítással felépítettek egy kerítést, és a menekültek mégis jönnek és más utakat keresnek" - mondta Angela Merkel. "Kerítésekkel nem fogjuk megoldani a problémát" - tette hozzá a német kancellár. Az interjúban kétszer is leszögezte, hogy a Magyarországról elindult menedékkérők ügyében ma sem döntene másként, mint egy hónnappal ezelőtt, szeptember 5-re virradó éjjel. A Deutschlandfunk interjúja Angela Merkellel szombaton készült, és azóta újabb bírálatok és követelések hangzottak el a CDU/CSU pártszövetség és a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) részéről. CDU-s és CSU- politikusok a FAS-nak azt mondták, hogy le kell zárni a német-osztrák határt és menedékkérő-befogadási moratóriumot kell elrendelni.

Andreas Scheuer

, a CSU főtitkára szerint sürgősen be kell vezetni a befogadási moratóriumot, hiszen "már a következő napokban előállhat az a helyzet, hogy Bajorország eléri kapacitásai végső határát, mert a többi tartomány nem képes menekülteket befogadni". A CDU-s

Clemens Binninger

, a törvényhozás alsóháza (Bundestag) belügyi bizottságának tagja elkerülhetetlennek nevezte, hogy "hatékony ellenőrzést" vezessenek be a német határokon és megtagadják a belépést menedékkérőktől.

Thomas Oppermann

SPD-s frakcióvezető azt mondta: "félreérthetetlen jelzést kell adni arról, hogy Németország egyedül nem tudja az összes menekültet befogadni". Horst Seehofer egy szombati nyilatkozatában kiemelte gyökeres fordulatot sürgetett. "A kancellárnak világosan meg kell mondania, hogy a befogadó kapacitásaink kimerültek" - mondta a CSU elnöke. Ha a következő hetekben nem sikerül az "irányváltás", akkor télen az "összeomlás" következik" - tette hozzá.

14.34: Horvát ellenzék: Zágrábnak meg kell állítani az illegális bevándorlást

A horvát legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) szerint csak

Zoran Milanovic

szociáldemokrata miniszterelnök nem érti, mi történik a menekültválság körül. A párt ezért vasárnapi lapbeszámolók szerint azt üzente a kormánynak, hogy állítsa meg az illegális bevándorlást.

Gordan Jandrokovic

, a HDZ elnökségének tagja szombaton a párt választási gyűlésén Zágrábban kijelentette: hetek óta tudja a kormány, hogy Magyarország lezárhatja Horvátországgal szomszédos határát. Ezért szerinte Zágrábnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a migránsok a jövőben ne léphessék át illegálisan a szerb-horvát határt. Milanovic szerint nem lehet megvédeni a határokat - idézte Jandrokovic a miniszterelnököt. Milyen ország az, amely nem tudja megvédeni saját határait? - tette fel a kérdést. A HDZ szerint nemcsak Dalmáciát kell megkímélni a migránsáradattól, hanem Kelet-Szlavóniát is, mert mindenkinek egyforma bánásmódban kell részesülnie. "Minden határt egyformán kell felügyelni, főleg hogy Németország közölte: a helyzet ellenőrizhetetlenné vált és Horvátországnak meg kell védenie határait, s egyúttal az Európai Unió határait is" - mondta. Zoran Milanovic szombaton Dubrovnikból azt üzente a montenegrói kormánynak, hogy ne küldjön migránsokat Horvátország délkeleti határára. "Ez a mi házunk és ott nyitjuk ki az ajtót, ahol mi akarjuk" - mondta, majd hozzátette: egyelőre pedig csak Kelet-Szlavóniában áll nyitva. Szeptember közepe, azaz a szerb-magyar határ részleges lezárása óta a legfrissebb adatok szerint 108 ezer 800 illegális bevándorló lépte át a horvát határt és több mint százezren már el is hagyták az országot. Szombaton becslések szerint 5-6 ezer migráns érkezett a kelet-szlavóniai Bapska és Tovarnik körzetébe. Az opatovaci sátortáborban jelenleg 600 fő tartózkodik. A Nyugat-Európába igyekvő menedékkérőket a legrövidebb időn belül a magyar határra szállítják a horvát hatóságok.

13.56: Kövér László: Közép-Európában magyarként fennmaradni elismerésre méltó teljesítmény

Közép-Európában, a Kárpát-medencében, a hadak útjában és idegen birodalmak örök ütközőpontjában 750 évig egy tájegységen, egy településen belül közösségként fennmaradni és magyarként megmaradni már önmagában is elismerésre méltó teljesítmény - hangsúlyozta

Kövér László

, az Országgyűlés elnöke vasárnap a Vas megyei Simaság jubileumi ünnepségén. A megmaradás - szavai szerint - nem pusztán szerencse, hanem mindig akarat, áldozat és hűség dolga is volt. Áldozatot vállalni és hűségesnek lenni Istenhez és hűségesnek lenni a hazához - tette hozzá. Hiábavalóan eltelt ötszáz év után már nem várunk hálát azokért a tragikus következményekkel is járó áldozatokért, amelyeket Európa szabadságáért és valódi értékeiért, kultúrájának és keresztény hitének védelméért is hoztunk Nándorfehérvártól az '56-os Budapestig, de a magunk szabadsága, kultúrája, keresztény hite értékei védelmének jogát mindenkivel szemben fenntartjuk magunknak - fogalmazott Kövér László a település fennállásának 750. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Hozzáfűzte: nem hisszük, hogy Európa demográfiai problémáit a tömeges bevándorlással lehetne megoldani. "Mi a családjaink támogatásában bízunk, azt reméljük, hogy a jövőben is magyarok fogják benépesíteni ezt a földet, mi azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké, Magyarország pedig a magyaroké maradhatna" - mondta a házelnök a napjainkban zajló, népvándorlássá növekedett migrációra utalva. Szavai szerint, látva az európai államok többségének tanácstalanságát és zavarodottságát a migrációs válság kezelésében, még inkább érezzük és értékeljük annak a jelentőségét, hogy 2010 után sikerült a magyar államot ismét működőképessé tenni és a magyar emberek, a nemzet szolgálatába állítani. Hozzátette: Magyarország kész a bajba jutott valódi menekülteket önzetlenül segíteni, de ragaszkodunk ahhoz, hogy törvényeink és az általunk vállalt nemzetközi - így európai uniós - szabályok betartását minden ideérkezőtől megkövetelhessük. Kövér László ünnepi köszöntőjében elismerően szólt a kis vasi község, Simaság történelmi múltjáról, felidézte a település kapcsolatát a Festetics családdal. Beszélt arról is, hogy a község milyen áldozatokat hozott a világháborúk idején, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlások során a falu lakói közül négy embert végeztek ki és hetet börtönöztek be. A jubileumi ünnepségen felavatták

Festetics György

mellszobrát, valamint leleplezték a 750. évforduló alkalmából állított emléktáblát, emléklapokat adtak át és egy emlékfát is elültettek. Az ünnepség előtt Pápai Lajos győri megyés püspök, Simaság díszpolgára celebrált szentmisét a falu római katolikus templomában. Szentbeszédében a keresztény házasság szentségét, a hit fontosságát és a családok társadalmi megtartó erejét emelte ki.

13.40: Sokan várakoznak Presevóban, hogy tovább indulhassanak Horvátország felé

Naponta átlagosan 2-4 ezer migráns lép be Szerbiába főleg Macedónia felől és jelenleg is mintegy másfél ezren várakoznak a szerb-macedón határ melletti Presevó befogadóközpontja előtt, hogy nyilvántartásba vegyék őket, majd folytathassák útjukat Horvátország felé - jelentette a szerb sajtó vasárnap. A Blic című belgrádi napilapnak Milenko Bozovic, a szerbiai határrendészet vezetője számolt be a Szerbiába érkező migránsok számáról és azt is közölte, hogy október elejéig 170 ezer embert regisztráltak. Közülük körülbelül 157 ezren állították azt, hogy szándékukban áll menedéket kérni a nyugat-balkáni országban, valamint 13 ezer ember ellen intézkedtek illegális határátlépés miatt. A belügyminisztérium adatai szerint ebben az esztendőben több mint 200 ezer migráns haladt át Szerbián és bár a többség ugyan azt mondta, hogy menedékkérelmet adna át, ezt valójában csak néhány százan tették meg, a legtöbben a regisztráció után azonnal elindultak az Európai Unió országai felé. A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) Presevóban tartózkodó tudósítójának jelentése szerint folyamatosan érkeznek a migránsok a macedón határ melletti településre, és a nyilvántartásba vétel után azonnal tovább is indulnak. Néhány napja szigorúbbá vált a regisztráció, ezért kisebb torlódás alakult ki - magyarázta a helyzetet az RTS vasárnap reggeli híradójában Vladimir Cucic szerb menekültügyi biztos. Emellett a rendőrség is szigorúbban ellenőrzi a Presevóba érkezőket és az onnan továbbindulókat, valamint megbünteti azokat az autóbusz-társaságokat, taxisokat, akik papírokkal nem rendelkező migránsokat vesznek fel. Szerda óta ezen kívül több európai ország rendőrségét is érintő, embercsempészek elleni akció folyik Presevóban az európai uniós országok rendőri együttműködési szervezetének, az Europolnak a vezetésével. Vladimir Cucic arról is beszélt, hogy nem épülnek újabb, állandó befogadóközpontok Szerbiában, hanem használaton kívüli épületeket alakítanak át olyan központokká, ahol a téli, hideg, csapadékos idő esetén is elszállásolhatók lesznek az emberek. A migránsok nyáron nem szívesen használták a befogadóközpontokat, mert azok távol esnek a főutaktól, illetve a jól bejáratott balkáni migrációs útvonaltól, és nem akartak azzal is időt veszíteni, amíg belépnek egy-egy ilyen objektumba. Így a leggyakrabban a parkokban és a köztereken aludtak hálózsákokban, sátrakban, ez azonban megváltozik a tél beköszöntével - tette hozzá Vladimir Cucic. Becslése szerint a hideg lelassíthatja a migránsokat, akik már nem tudnak majd egy napon belül áthaladni Szerbián, hanem ez az út akár egy hetet is igénybe vehet, így szükség lesz fedett és védett objektumokra.

12.54: Németh Szilárd: veszélyesek a baloldali nyilatkozatok

A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint felelőtlen és veszélyes bevándorláspolitikai nyilatkozatokat tesznek magyarországi és nemzetközi baloldali politikusok. Németh Szilárd vasárnap budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: vannak olyan baloldali politikusok, például az osztrák kancellár, a horvát és a román miniszterelnök, akik felváltva vagy egymást erősítve folyamatosan támadják Magyarországot a bevándorláspolitikája miatt. Emellett más baloldaliak is folyamatosan arról beszélnek, hogy az Európát sújtó kontrollálatlan bevándorlási hullám "nem probléma" - emelte ki Németh Szilárd. Szerinte a baloldali nyilatkozatok meghívólevelet adnak azoknak, akik azt fontolgatják, hogy gazdasági okokból elhagyják saját országukat és az európai szociális hálót veszik igénybe. Ha ezt engednénk, néhány évtized múlva nem ismernénk rá sem Magyarországra, sem Európára - hangoztatta Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke. Megfogalmazása szerint "a hazai baloldal sem különb a Deákné vásznánál", ők is hasonlóan támadják a magyar bevándorláspolitikát. "Ha Gyurcsány, Bajnai vagy Mesterházy lenne hatalmon", Magyarország mostanra összeroppant volna a migrációs nyomás alatt, mint Horvátország - vélekedett. Németh Szilárd kiemelte: sokadszorra kérik mind a magyarországi, mind a nemzetközi baloldali politikusokat, hogy hagyjanak fel a Szocialista Internacionálé politikájának hirdetésével és inkább Magyarország és Európa érdekét szolgálják. A kormánypárti politikus azt mondta: tiszteletben tartják azon országokat, ahol a munkaerőhiányt a bevándorlással akarják megoldani. Ugyanakkor leszögezte, azt nem hagyjuk, hogy ezt a politikát ráerőltessék Magyarországra. A magyar kormány - a nemzeti konzultáció eredményei nyomán a magyar emberekkel együtt - úgy látja, a bevándorlást és a demográfiai helyzetet külön kell kezelni - tette hozzá. Ezzel a jelenlegi "népvándorlás méretű áradattal" úgy tudunk megbirkózni, ha végre kimondjuk: Európa nem tud mindenkit befogadni - szögezte le Németh Szilárd. A fideszes politikus elmondta, hogy az idén, mostanáig 306 ezer 238 illegális bevándorló lépte át az ország határait. Az elmúlt napokban az illegális migránsok nagy része Horvátország felől érkezett, Szerbia irányából mérséklődött a nyomás. A magyar-szerb határon - ahol már több mint két hete működik a jogi és műszaki határzár - az elmúlt napon csak 38 emberrel szemben kellett intézkedniük a hatóságoknak - fejtette ki a politikus. Ehhez kapcsolódóan, kérdésre válaszolva, azt is elmondta: a legfrissebb jelentések szerint a horvát határszakaszon is jól áll a kerítés építése. Németh Szilárdot, a Fidesz frakcióvezető-helyettesét kérdezték a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent határozatról is, amely szerint a rendkívüli alap terhére 800 millió forintos sportcélú támogatások átcsoportosításától döntött a kormány. Ennek kapcsán Németh Szilárd, aki egyben a Magyar Birkózó Szövetség elnöke is, azt mondta: ahogy eddig, úgy a jövőben is támogatni fog "minden egyes fillért, ami a sportra megy". Mint kiemelte: úgy véli, ez a jövőbe való befektetés, fontos, hogy a gyerekek minél több lehetőséget kapjanak minőségi sportolásra. Németh Szilárd azt mondta: nem tudja, hogy pontosan mely sportágakra fordítják ezt az összeget, de reméli, hogy a birkózók is hamarosan kapnak pénzt.

08.58: Benkő: több mint 4700 katona van a déli határon

Több mint 4700 katona teljesít szolgálatot a déli határ mentén a vezérkari főnök tájékoztatása szerint. Benkő Tibor az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorfolyamában felidézte: a katonák kettős feladatot teljesítenek, egyrészt az ideiglenes biztonsági határzár kiépítésében vesznek részt, másrészt a rendőrség munkáját segítik. A Honvéd Vezérkar főnöke a vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulója alkalmából felidézte, hogy annak idején több mint 2300 katonával és 350 eszközzel vettek részt a mentesítésben. Ilyen rövid idő alatt korábban nem volt ilyen nagy mértékű mozgósítás - tette hozzá Benkő Tibor, aki az eddigi legnagyobb feladatként hivatkozott a 2013-as dunai árvízre, ahol csaknem 10 ezer katonát kellett bevonni a védekezésbe.

07.00: Ismét hatezer felett az egy nap alatt elfogott migránsok száma

A rendőrök október 3-án, szombaton tiltott határátlépés miatt 6056 főt fogtak el - adta hírül az Országos Rendőr-főkapitányság. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorfolyamában arról számolt be, hogy éjfélig 176 ezer 113 menedékjogi kérelmet regisztráltak, szombaton 53 kérelem érkezett, tranzitzónában azonban nem regisztráltak ilyet. A határzár tiltott átlépése miatt elrendelt kiutasítás végrehajtása érdekében szombaton hat külföldit vettek idegenrendészeti őrizetbe - tette hozzá. A főigazgató-helyettes azt is közölte, hogy a válsághelyzetet megalapozó feltételek továbbra is fennállnak. Ezt azzal magyarázta, hogy a menedékkérők száma havi átlagban meghaladja a napi ötszázat. A hatályos kormányrendelet szerint a BÁH főigazgatójának és az országos rendőrfőkapitánynak legalább 15 naponta kell tájékoztatást adni a belügyminiszternek a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról.