Horvát államfő: Zágrábnak fizikai akadályt kell felállítania határain

Horvátországnak kerítést vagy valamilyen fizikai akadályt kell felállítania a határán, hogy kezelni tudja a menekültválságot - mondta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő szerdán a Jutarnji List horvát napilapnak adott interjújában.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

19.46: Tömegverekedés egy menedékkérőket szállító különvonaton Németországban

Tömegverekedés történt egy menedékkérőket szállító különvonaton Németországban - közölte szerdán a szövetségi rendőrség. A bajor-osztrák határon fekvő Freilassingból Mannheimbe tartó vonatot már Münchenben meg kellett állítani az összetűzés miatt. Két különböző nemzetiségű csoport esett egymásnak heves vita és kölcsönös sértegetések után. A keddi verekedésben négyen megsérültek, a szövetségi rendőrség öt ember ellen indított eljárást. A vonatról 20 verekedőt szállítottak le a bajor fővárosban. A Deutsche Bahn vasúttársaság naponta több különvonattal szállítja a határról az Ausztriából érkező menedékkérőket. Azon a vonaton, amelyen a verekedés történt, hétszázan utaztak. A német rendőrszakszervezet (DPolG) szerint az erőszakoskodó menedékkérők kérelmét gyorsított eljárással kellene elbírálni, esetükben meg kellene szüntetni a menedékjogi kérelmekről döntő szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) határozata elleni jogorvoslat lehetőségét, és gyorsan ki kellene toloncolni az ilyen embereket az országból. A DPoLG és a városi és települési önkormányzatok szövetségének (DStGB) közös javaslatait bemutató szerdai berlini tájékoztatón

Rainer Wendt

, a rendőrszakszervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a menedékkérőket fel kell világosítani a Németországban érvényes szabályokról. "Tudniuk kell, hogy mit szabad és mit nem" - mondta a szakszervezeti vezető. A rendőrség terheit enyhíteni kell, mert a szervezet a terhelhetőség határán van. A menekültválságból fakadó feladatok nagyságát jelzi, hogy egyedül Hamburgban az év eleje óta nagyjából ezerszer kellett intézkedni menekültszállásokon történt verekedések miatt - mondta a DPoLG elnöke. Meg kell erősíteni a menedékkérőket befogadó állomások biztonságát, védelmét is. Fontos lenne, hogy a magán biztonsági szolgálatokat ne csupán a szolgáltatásért megszabott ár alapján válasszák ki - mondta

Gerd Landsberg

, a DStGB elnöke. A szállások védelmét az idegenellenes támadások megszaporodása miatt is erősíteni szükséges, és ezen a területen a törvényhozásnak is lenne feladata - mondta az önkormányzati érdekképviselet vezetője, hangsúlyozva, hogy szigorítani kellene a gyűlöletből fakadó bűncselekmények büntetési tételeit. Büntetendővé kell tenni az önkormányzati vezetők megfélemlítését is - mondta Gerd Landsberg, utalva arra, hogy több tüntetést tartottak már a menekültek befogadása mellett kiálló polgármesterek otthona előtt, és arra is volt már példa, hogy egy település vezetője a fenyegetések miatt családja biztonsága érdekében lemondott pozíciójáról.

18.40: Megérkeztek Magyarországra a cseh katonák

Szerdán délután megérkeztek Magyarországra Csehországból azok a katonák, akik a december 15-ig tartó Balaton 2015 fedőnevű gyakorlaton vesznek részt.

A 21 katona a Kaposvárhoz közeli kiskorpádi vasútállomásra érkezett, ahonnan - magyar katonák közreműködésével - közúton vitték Kaposvárra a Magyar Honvédség 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezredhez a magukkal hozott haditechnikai eszközöket. A cseh katonákat szállító, 11 kocsiból álló szerelvényen hét katonai teherautó, tíz tábori konyha, egy kotró- és egy javítógép érkezett.

Takács Attila

dandártábornok, a "Magyar Honvédség Ideiglenes Alkalmi Kötelék - Dél" elnevezésű egység parancsnoka a kiskorpádi vasútállomáson tartott sajtótájékoztatón elmondta: a gyakorlat idejére Kaposváron elhelyezett cseh katonák a tervek szerint december 15-ig tartó Balaton 2015 nevű gyakorlaton vesznek részt. A Balaton 2015 célja, hogy a magyar katonákkal közösen begyakorolják a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatos logisztikai támogatási feladatokat - mondta a dandártábornok. Hangsúlyozta: a cseh katonáknak nincs felhatalmazásuk határrendészeti feladatok ellátására, a gyakorlat alatt határbiztosítással kapcsolatos feladatuk nem lesz. A dandártábornok kitért arra is: a három másik visegrádi ország - Csehország, Szlovákia és Lengyelország - "erős és egyöntetű" szándéka, hogy támogassák Magyarországot. Arra a kérdésre, várható-e további külföldi csapatok részvétele a gyakorlaton, Takács Attila azt mondta: más országoknak is lehetőségük van a csatlakozásra, a gyakorlat nyitott minden európai állam előtt. A morvaországi Olmützből kedd délelőtt indult el a cseh katonákat szállító különvonat. A katonák többsége az Olmützben és Bechynében lévő szárazföldi egységek tagja, és nagy részük tapasztalatot szerzett már külföldi missziókban. Csehország a V4 soros elnöke, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében.

18.03: Kósa Lajos: nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége

Nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége és az "illegális bevándorlásáradat" biztonsági kockázata is emelkedett - mondta

Kósa Lajos

, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke újságíróknak szerdán, a testület zárt ülése után. A bizottsági ülésen az illegális bevándorlással kapcsolatban kialakult helyzetről hallgattak meg tájékoztatást a szakmai szervezetektől. Kósa Lajos ismertette: az idén eddig 373 ezer illegális bevándorló érkezett az országba. Előrevetítette: jelenleg naponta 7-9 ezer között alakul az illegális határátlépők száma. Ha a horvát határszakaszon nem történik meg a határzár elrendelése és a műszaki határzár őrzése, akkor a Magyarországon áthaladó migránsok száma 600 ezer fölé is emelkedhet. A nemzetközi összesítő adatok alapján 27 milliós utánpótlása van a bevándorlásáradatnak - jegyezte meg a kormánypárti politikus. Hozzátette: ők azok, akik vagy már most menekülttáborokban laknak, belső migrációra kényszerültek, vagy elhagyták eredeti lakóhelyüket és potenciális bázisát adják az Európa felé tartó hullámnak. Ismertette azt is, hogy a 373 ezerből 203 ezren érkeztek a szerb határszakaszon, a műszaki határzár megsértése miatt pedig 700 emberrel szemben jártak el. Értékelése szerint ez azt bizonyítja, hogy a határzár eltereli a bevándorlást azokra a szakaszokra, ahol nincs ilyen. Hozzátette: a horvát határzár építése ezért folyamatos. Hangsúlyozta azt is, hogy a Horvátország felől érkező bevándorlókat a horvát fél közlése szerint nyilvántartásba veszik Horvátországban. A Terrorelhárítási Központ (TEK) tanulmányával kapcsolatban, amelyet a szervezet a (T)error & Elhárítás című folyóiratában jelentetett meg és amelyben a TEK tudományos tanácsának elnöke azt fejti ki, hogy az illegális migrációban nincs komoly terrorkockázat, Kósa Lajos azt hangsúlyozta: a tanulmány a múlt évre vonatkozik. Akkor 42 ezer migráns érkezett, szemben az idén eddig érkezett 373 ezerrel. A fideszes politikus kitért arra: a Terrorelhárítási Központ és a társhatóság vezetői egyértelműen nyilatkoztak arról, hogy a terrorveszély növekszik Magyarországon. Kósa Lajos ismertette: míg tavaly az illegális bevándorlók 99,9 százalékát regisztrálták, átvizsgálták, mert ezt a magyar hatóságok tudták kezelni, addig idén a 373 ezerből csak 178 ezret tudott regisztrálni a bevándorlási hivatal. A többiek vagy megtagadták az együttműködést, vagy róluk a horvát hatóságok nyilatkozták azt, hogy regisztrálták őket. A magyar és az európai társhatóságok által felvett adatok cseréje valószínűsíti, hogy a felvett adatok egy része valótlan, vagyis "nem úgy hívják, nem olyan szándékkal jött, nem abból az országból jött, és nem mondta meg, hogy hova akar távozni". Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a schengeni határ védelmét segítendő, a visegrádi országok közösen lépnek fel. Hangsúlyozta: a határőrizet feladata a rendőrségé, ebben nyújtanak segítséget a katonák. Ugyancsak kérdésre válaszolva azt mondta: a cseh katonák hadgyakorlaton vesznek részt, ez meghatározott ideig tart. Szintén újságírói kérdésre elmondta: a TEK feladata nem nő, de "bizonyos irányokba a tevékenysége módosulhat". Erről részletesen azonban nem beszélt. A zárt ajtók mögött mások mellett megjelent Papp Károly országos rendőrfőkapitány, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója.

Harangozó Tamás

, a bizottság MSZP-s alelnöke úgy összegezte az ülésen elhangzottakat, hogy az országhatáron átvonulók számának növekedésével nyilvánvalóan nőtt a potenciális veszély, akár a terrorfenyegetettség kockázata is, de a hivatalos szervektől kapott tájékoztatás alapján közvetlen terrorfenyegetettség továbbra sincs. Véleménye szerint "fogalma nincsen senkinek, kik vonulnak át Magyarországon", a magyar hatóságok képtelenek arra, hogy akár egészségügyi, akár nemzetbiztonsági szűrésnek alá tudják vetni a bevándorlókat.

Vadai Ágnes

(független), úgy értékelt, hogy a társszolgálatok vezetői ellentmondóan nyilatkoztak a terrorfenyegetettségről. Az ellenzéki politikus az M1 aktuális csatorna által bemutatott, a szerb-magyar határ mentén talált mobiltelefonokkal kapcsolatban azt kérte, aki ilyet talál, ne a televízióhoz vigye be, hanem a nemzetbiztonság érdekében az e célból finanszírozott szervezetekhez. Megítélése szerint valódi nemzetbiztonsági kockázat abban rejlik, hogy nagy tömegek érkeznek Magyarországra, akikről senki nem tud semmit, és maga a magyar állam szállítja őket az egyik határszakasztól a másikig. A politikus akciótervet sürgetett a bevándorlók szűrésére. Arra is felhívta a figyelmet: meg kell akadályozni azt, hogy a szervezett bűnözés "rátelepedjen" a bevándorlásra.

17.47: Trócsányi: nem zavarta meg Belgrád és Budapest kapcsolatát a magyar-szerb határon állított kerítés

Szerbia és Magyarország másként oldja meg határőrizetet, de tisztelik egymást, így a két kormány kapcsolatát nem zavarta meg, hogy Budapest kerítést épített a magyar-szerb zöldhatáron - emelte ki

Trócsányi László

igazságügyi miniszter a szabadkai Pannon RTV Szubjektív című, szerdán sugárzott interjúműsorában. A politikus kedden Szabadkán egy kisebbségi jogokkal foglalkozó konferencián vett részt, a beszélgetés - amelyen a magyar-szerb kapcsolatok mellett Szerbia európai integrációjáról is szó esett - akkor készült. Trócsányi László kijelentette, hogy a magyar kormány egyik feladata a közrend fenntartása, és elfogadhatatlan volt, hogy a migránsok a zöldhatáron át jutottak be az országba, majd az országúton sétálva közlekedtek. Semmi nem indokolta azt, hogy a zöldhatáron keljenek át, hiszen Szerbia biztonságos ország, a migránsokat nem üldözik, életük nem forog veszélyben. Ezt követően a migránsok a tranzitzónákat is kikerülték, nem működtek együtt a magyar hatóságokkal, és mindenáron Németországba akartak jutni. Mivel a schengeni határellenőrzési kódex kötelezi Magyarországot az Európai Unió határainak megvédésére, Magyarországnak lépnie kellett - fogalmazott az igazságügyi miniszter, majd hozzátette, hogy ezt Szerbia is megértette. Trócsányi László ugyanakkor aláhúzta azt is, hogy Magyarország támogatja Szerbia európai uniós integrációját, és a csatlakozási folyamat során is segíti déli szomszédját. Úgy fogalmazott, a teljes jogú tagság elérésének céldátumát ki lehet tűzni, de az sok esetben nem az adott országtól, hanem az Európai Bizottságtól függ. A folyamatot lehet lassítani, vagy gyorsítani - fogalmazott Trócsányi László, majd hozzátette: ehhez azonban előbb el kell indulnia a csatlakozási folyamatnak. A csatlakozási tárgyalások Belgrád és Brüsszel között hivatalosan tavaly januárban kezdődtek meg, azóta azonban egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg.

17.34: A román kormány növeli a menekültek ellátására fordított pénzt

A román kormány növeli a menekültek ellátására fordított pénzt, miután

Victor Ponta

miniszterelnök szégyenletesnek nevezte, hogy a hatályos törvények szerint Bukarest naponta fejenként egy eurónak megfelelő összegnél kevesebbet költ támogatásukra. A kormány szerdai ülésén elfogadott törvénytervezet hivatalos statisztikai adatokra hivatkozva úgy becsüli, hogy a menedékkérők havi költségei a nyári hónapokban fejenként 1117 lejre (78 690 forint) rúgnak, télen pedig 1185 lejt (83 480 forint) tesznek ki. A tervezet előírja, hogy amennyiben menekültek számára fenntartott központok megtelnek, a migránsoknak lehetőségük lesz lakást bérelni, amiért fejenként havi 500 lejt (35 500 forintot) kapnak, és erre legfeljebb egy éven keresztül jogosultak. A tervezet szerint ezt a kiadást a bevándorlási hivatal akkor ítélheti meg, ha létezik erre fedezet az intézmény költségvetésében. A lakhatási támogatásért azok a menekültek folyamodhatnak, akik rossz fizikai, lelki és anyagi állapotban vannak. A tervezet azt is szabályozza, hogy a menekültek milyen körülmények között kaphatnak orvosi ellátást, miként vállalhatnak munkát, illetve hogyan részesülhetnek társadalombiztosításban. A Mediafax hírügynökség szerint újdonság, hogy a menekültek bírósági döntés alapján megfigyelés alá kerülhetnek legfeljebb 60 napig, ezt az intézkedést például akkor alkalmazhatják a román hatóságok, amikor azonosítani akarják őket, illetve ellenőrzik kérelmük megalapozottságát. Victor Ponta román miniszterelnök október 5-én a parlamentben elmondott beszédében kijelentette, szégyenletes, hogy a 2006 óta hatályos rendelkezések szerint a román állam napi 3,60 lejt (253 forint) költ egy menekültre, holott ebből az összegből nem lehet megélni Romániában. Ponta már akkor kilátásba helyezte, hogy Romániának a jogszabályok területén is fel kell készülnie a menekültek befogadására. Bukarestnek a kötelező menekültkvóták szerint csaknem 7 ezer embert kell befogadnia. Az első menekültcsoport érkezését novemberre várják. A migránsok eddig elkerülték Romániát, az év első kilenc hónapjában 944 menekültkérelmet jegyeztek a tavalyi 900-hoz képest. Augusztusban csak 18 ilyen kérelem érkezett a hatóságokhoz. Ezért maga Ponta fogalmazott úgy parlamenti beszédében, hogy Romániára nem nehezedik migrációs nyomás.

17.09: Grúz embercsempészt fogtak el Vásárosnaménynál

Grúz embercsempészt fogtak el Vásárosnaménynál, a férfi három honfitársát akarta illegálisan továbbvinni - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerdán az MTI-vel.

Fülöp Gergely

elmondta, hogy a beregi kisváros közelében éjjel a barabási határrendészeti kirendeltség munkatársai ellenőriztek négy külföldi férfit, aki jogszerű magyarországi tartózkodását nem tudta igazolni. Az eljárás adatai szerint egyikük, egy 35 éves, dániai lakhelyű grúz állampolgár nyújtott segítséget három honfitársának a magyar-ukrán országhatár illegális átlépéséhez. A férfit a rendőrség embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vette, míg társaival szemben idegenrendészeti eljárás indult.

16:11: Szlovén külügyminiszter: amennyiben Ausztria lezárja határait, Ljubljana is megteszi

Egyelőre nem lehet arra következtetni, hogy Németország nem fogad több bevándorlót, de Szlovéniának le kell zárnia határait a migránsok előtt, ha azt a szomszédos Ausztria is megteszi - mondta

Karl Erjavec

szlovén külügyminiszter szerdán a ljubljanai törvényhozás külügyi bizottságának ülésén. "Amennyiben Ausztria megerősíti határvédelmét a menekültválság miatt, és Magyarország teljesen lezárja zöldhatárát a migránsok előtt, akkor Szlovéniának ugyanolyan intézkedéseket kell bevezetnie, mint Ausztriának, nem látok más megoldást" - mondta a külügyminiszter, aki hozzátette: ez az ő személyes véleménye, nem a kormány hivatalos álláspontja. Kijelentette: elképzelhetetlen az a helyzet Szlovéniában, mint amilyenbe Szerbia került, amikor 150 ezer illegális bevándorló jelent meg az országban. A szlovén nemzetvédelmi tanács még kedden,

Miro Cerar

miniszterelnök által összehívott ülésén többek között arról döntött, hogy Ljubljana továbbra is készül egy második menekülthullám fogadására, amely miatt egy tranzitközpont is épült Sentiljen, az osztrák határ mellett. A szlovén kormány közölte, amennyiben az országon keresztül a közeljövőben 4500-8000 migráns vonulna át naponta, humánusan fog eljárni velük szemben, de továbbra is betartja az uniós szabályokat. A kabinet amellett foglalt állást, hogy a migránsválságot hosszú távon azokban az országokban kell kezelni, ahonnét a menedékkérők jönnek.

Janez Jansa

volt szlovén jobboldali miniszterelnök a VTV regionális csatornának szerdán úgy nyilatkozott: az első migránshullám - amely Szlovéniát is érintette szeptember végén - arra mutatott rá, hogy a kormány nem volt felkészülve a krízis kezelésére. Figyelmeztetett, hogy a Közel-Keletről és Afrikából tömegesen érkező bevándorlók "káoszt" fognak okozni Európában, amit az Európai Uniónak meg kell akadályoznia és közös álláspontot kell kialakítania a menekült- és a migránskérdést illetően. Jansa arról is beszélt, hogy indokolatlannak tartja az Európában Orbán Viktor magyar miniszterelnököt ért bírálatokat. A szlovén politikus mindazonáltal megjegyezte, hogy "Magyarország egyes intézkedéseit a migránsok ügyében nem jól kommunikálta".

15.38: Tizenegy ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt

Tizenegy ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság kedden és szerdán - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t.

Juhászné Prágai Erika

közölte, a bíróság öt vádlottat egy évre, hatot két évre kiutasított Magyarország területéről. A vádlottak többsége szír állampolgárságúnak vallotta magát, de volt köztük olyan is, aki afgán, illetve pakisztáni személyi adatokat közölt. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön.

15.04: Már 126 CDU-s politikus írta alá az Angela Merkel menekültpolitikáját bíráló levelet

Németországban a konzervatív CDU-ból már 126 politikus írta alá a pártelnök-kancellár

Angela Merkel

menekültpolitikája ellen tiltakozó levelet - írta szerdán a Bild című lap online kiadásában. A beszámoló szerint a múlt héten 34 CDU-s politikus aláírásával útnak indított levél a párton belüli növekvő elégedetlenséget kifejező "lánclevéllé" vált. Az Angela Merkelnek címzett levél aláírói szerint meg kell tagadni a belépést a határokon minden menedékkérőtől, akinek ügyében Németország nem illetékes, a kancellár által követett "nyitott határok politikája" pedig sem az európai, sem pedig a német jognak nem felel meg, és a CDU programjával sincs összhangban. Ugyanakkor van egy másik levél is, amelynek aláírói kiállnak a kancellár menekültpolitikája mellett. A Der Tagesspiegel című berlini lap szerint ezt több mint 120-an szignálták. A szögesdrót nem megoldás, és nem új falakra, hanem világszerte nagyobb igazságosságra és több szolidaritásra van szükség - áll a levélben, amelyet valószínűleg szerdán adnak át a berlini kancellári hivatalban. Közben a lakossági elégedetlenség tovább erősödött. A YouGov közvélemény-kutató intézet szerdán ismertetett reprezentatív felmérése alapján a németek 56 százaléka szerint túl sok menedékkérő van már Németországban. További 20 százalék szerint most még éppen megfelelő a menedékkérők száma, 19 százalék szerint pedig Németország további menedékkérők befogadására is képes. Egy hónappal korábban 46 százalék érezte túl magasnak és 21 százalék tartotta megfelelőnek a menedékkérők számát, míg 28 százalék vélekedett úgy, hogy Németország be tud fogadni még több menedékkérőt. A YouGov felmérése alapján a németek alig egyharmada, 32 százaléka ért egyet Angela Merkel sokat idézett állításával, miszerint "sikerülni fog", vagyis Németország sikerrel megbirkózik a menekültválsággal, és csaknem kétharmaduk - 64 százalékuk - nem ért egyet ezzel az állítással. Egy hónappal korábban még 43 százalék értett egyet a kancellárral a menekültválság kezelésének kilátásait illetően, és 51 százalék vélekedett másként. A lakossági elégedetlenség erősödésével párhuzamosan tovább gyengült a CDU és pajor testvérpártja, a CSU támogatottsága. A Forsa közvélemény-kutató intézet szerdai adatai szerint a pártszövetségre 38 százalék szavazna, ha most vasárnap lennének az országos parlamenti Bundestag-) választások. A CDU/CSU támogatottsága újabb éves mélypontra süllyedt, egy hét alatt további egy százalékponttal csökkent, és így már 3,5 százalékponttal marad el a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért eredményhez képest. Ugyanakkor a többi párt továbbra is messze elmarad a konzervatívok mögött, a második legerősebb politikai erő, a szociáldemokrata párt (SPD) 25 százalékon áll. A felmérést a Stern magazin és az RTL televízió megbízásából készítő Forsa igazgatója,

Manfred Güllner

szerint az adatok azt mutatják, hogy Angela Merkel és a CSU-elnök

Horst Seehofer

bajor kormányfő vitája a menekültválságról elbizonytalanítja a konzervatív szavazókat. Egy másik intézet, az Emnid ugyancsak szerdán idézett adatai szerint is 38 százalékos a CDU/CSU támogatottsága, az SPD pedig 24,5 százalékon áll. A kutatást a Bild című lapnak készítette az intézet, amelynek vezetője,

Hermann Bunkert

szerint az adatok azt mutatják, hogy menekültpolitikája miatt gyengül az Angela Merkel iránti bizalom, és a bizalomvesztés gyengíti a konzervatív pártszövetséget. A CDU/CSU Bundestag-frakciójában egyre nagyobb az elégedetlenség. A képviselőcsoport kedd esti ülése résztvevők beszámolója szerint "történelmi" volt, hiszen az eddig nemigen fordult elő, hogy nyíltan ellentmondjanak a pártelnök-kancellárnak - írta szerdán a Spiegel Online hírportál. A frakció most 310 fős, a 38 százalékos támogatottság pedig azt jelenti, hogy a létszám 280-ra olvadhat - indokolta az idegességet egy képviselő. Az ülésen főleg belügyi kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusok bírálták a Merkel-féle menekültpolitikát. Felszólalásaik sorozata egy megfigyelő szerint "koncentrált akció" volt. Ugyanakkor igen széles körű elégedetlenséget jelez, hogy Angela Merkelnek arra a költőinek szánt kérdésére, gondolja-e komolyan bárki is, hogy szeptember elején (amikor megszületett a döntés a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről) meg lehetett volna tagadni a belépést a német-osztrák határon jelentkező menedékkérőktől, többen azt kiáltották, hogy "igen", "nagyon is" - írta a Spiegel Online. Erről az epizódról beszámolt a többi között a Bild című lap is az online kiadásában, megjegyezve, hogy a frakció nagy tapssal jutalmazta a spontán felkiáltásokat. Kiemelték, hogy a CSU egyik belügyekkel foglalkozó szakpolitikusa,

Hans-Peter Uhl

"közös európai határzárat" követelt, és úgy vélekedett, akár meg is bukhat a Merkel-kormány, ha nem sikerül megoldani a menekültválságot. Angela Merkel figyelmeztetett, hogy a balkáni migrációs útvonalon fekvő valamennyi államban súlyos következményekhez vezetne, ha Németország elkezdené visszafordítani a menekülteket. Rámutatott, hogy ha Németország megtagadná a belépést a menekültektől, Ausztriának és Magyarországnak is ezt kellene tennie - írta a Spiegel Online. A Bild szerint a frakció egyértelműen a menekültáradat korlátozását sürgető CSU álláspontjára helyezkedett, a kancellár pedig feszültnek tűnt. Ugyanakkor szerdán a CDU egyik alelnöke,

Thomas Strobl

a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta, hogy a CDU/CSU "egységesen kiáll a kancellár mellett", az pedig nem rendkívüli, hogy vitáznak a frakcióban. Hasonlóan "emlékezetes" üléseken vitatták meg a nemzetközi pénzügyi válság és a görög adósságválság kérdéseit is - jegyezte meg Thomas Strobl.

14.59: Szijjártó: az EU-nak együtt kell működnie a stabil afrikai országokkal

Óriási bevándorlási hullám indulhat meg Afrikából Európa felé, amennyiben nem hozzuk meg a szükséges intézkedéseket, mert a klímaváltozás, a szegénység és a terrorizmus tízmilliókat ösztönözhet arra, hogy meginduljanak az Európai Unió irányába - mondta

Szijjártó Péter

az MTI-nek Ghánából telefonon adott szerdai nyilatkozatában. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak (EU) együtt kell működnie a stabil, jó gazdasági teljesítményt nyújtó afrikai országokkal a kontinenst Afrika Szaharától délre eső térsége felől érő bevándorlási nyomás mérséklése érdekében. Hozzátette, a Szaharától délre eső régióban legalább 12,5 millió belső menekült él. Szijjártó Péter szerdán Accrában, Ghána fővárosában folytatott tárgyalásokat. A tárcavezető

John Dramani Mahama

köztársasági elnökkel és

Hanna Tetteh

külügyminiszterrel egyeztetett, később pedig mások mellett a sport- és egészségügyi miniszterrel, valamint vállalatvezetőkkel fog tárgyalni. A külügyminiszter szerint a nyugat-afrikai ország kész együttműködni az EU-val a bevándorlási nyomás csökkentése érdekében. Elmondta, Hanna Tettehhel egyetértenek abban, hogy a térség országaiban úgy kellene felhasználni az európai fejlesztési forrásokat, hogy azok minél inkább hasznosuljanak a migrációs nyomás mérséklésének terén is. A Ghánának nyújtott európai támogatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ország, mint fejlődő gazdaság, egyre jobb életkörülményeket kínálva képes legyen felfogni a szubszaharai térségből Európa irányába irányuló bevándorlási nyomást - közölte Szijjártó az MTI-vel. Hozzátette: Magyarország javasolni fogja az Európai Bizottságnak, hogy a fejlesztési forrásokat kösse olyan feltételekhez Afrikában, amelyek nyomán csökkenhet a bevándorlási nyomás. Szijjártó szerint Ghána egyelőre rendkívül visszafogott támogatást kap az Európai Uniótól, és ezt is olyan feltételekhez kötik, amelyekkel a ghánaiak rendkívül elégedetlenek. Elmondta, reméli, hogy az Európai Bizottság hamarosan megváltoztatja a fejlesztési források odaítélésének rendszerét. A miniszter arról számolt be, hogy látogatása során aláírták a Magyarország és Ghána közötti gazdasági együttműködési megállapodást, amelynek alapján gazdasági vegyes bizottság jön létre. Emellett ösztöndíj-megállapodást kötöttek, megegyeztek a diplomata csereprogramról, valamint parafálták a két ország közötti vízummentességi megállapodást a diplomata és a szolgálati útlevelekkel rendelkezők számára. A tárgyalások során beazonosították a lehetséges együttműködési területeket. Szijjártó szerint a két ország leginkább az információtechnológia és a kibervédelem, valamint az energiarendszerek modernizációja terén tud együttműködni. Szijjártó Péter tudatta, hogy a ghánai magyar nagykövetség megnyitása a tervek szerint halad, a képviselet jövő márciusban fog megnyitni Accrában. A külgazdasági és külügyminiszter június elsején jelentette be, hogy Magyarország öt új nagykövetséget nyit másfél éven belül Latin-Amerikában, illetve Afrika Szaharától délre eső részében. A három afrikai nagykövetségként az angolait, az etiópiait és a ghánait nevezte meg.

14.27: Helsinki bizottság: az ombudsmannak vizsgálnia kellene a röszkei oszlatást

A Magyar Helsinki Bizottság arra kéri az alapvető jogok biztosát, hogy hivatalból vizsgálja ki a Röszkéhez közeli Horgos-2 határátkelőnél végrehajtott szeptemberi tömegoszlatás körülményeit. A vizsgálat nélkül a szervezet szerint sohasem derül fény arra, jogszerű volt-e Terrorelhárítási Központ (TEK) akciója. Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben azt írták, szeptember 16-án "a TEK csapaterőben, könnygázzal, gumibottal és viperával támadt rá a határzár frissen megnyitott átjáróján Magyarország területére belépő külföldiek tömegére". A rendőrség fellépése nyomán több civil, köztük gyerekek és újságírók is megsérültek. A kedden postázott kérelem 15 pontban tesz javaslatot arra, mit is lenne érdemes tisztázni egy ombudsmani vizsgálatnak, ezek között említették azt, milyen hatásköre volt a TEK-nek részt venni a tömegoszlatásban, előzetesen figyelmeztették-e a tömeget, mi indokolta a vipera és a gumibot alkalmazását, és jogszerű volt-e a helyszínről újságírókat előállítani.

14.11: Tisztifőorvos: a hatóságok jól kezelték a közegészségügyi helyzetet

A hatóságok jól kezelték, kezelik a migrációval összefüggő közegészségügyi helyzetet - mondta az országos tisztifőorvos az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén szerdán. Paller Judit hozzátette: naprakész információkkal rendelkeznek a különböző befogadóállomásokon dolgozó orvosok, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szakemberei a közegészségügyi helyzetről. A szakember felidézte, "voltak drámai helyzetek", amikor az országba tömegesen érkezők nem a gyűjtőpontokat vették igénybe, hanem azok mellett telepedtek le, így ezeken a helyeken nem volt kialakított infrastruktúra sem. Paller Judit elmondta azt is, hogy egyelőre rendelkeznek megfelelő mennyiségű oltóanyaggal az országba menekültként érkező gyermekeknek is, de mindenképpen gondoskodni kell az oltóanyagok további készletezéséről. A legtöbben Afganisztánból, Kamerunból, Pakisztánból, Szíriából érkeztek - jelezte, hozzátéve, járványveszély nincs, csak járványügyi kockázat. Képviselői kérdés kapcsán elmondta, a menekültekkel kapcsolatba kerülőket kellően felkészítették, minden védőfelszerelés rendelkezésre áll, és eddig sem a körükben, sem az ott szolgálatot teljesítő rendőröknél nem történt fertőzés. Arra a képviselői kérdésre, hogy a migránsokat szállító MÁV-szerelvényeket és menetrend szerinti buszjáratokat sikerült-e kellőképpen fertőtleníteni, Paller Judit nem tudott választ adni, közölte, ezt a MÁV tudja megmondani. Hozzátette azonban, hogy mind a MÁV-nak, mind a busztársaságoknak meghatározták azokat a fertőtlenítőszereket, amelyekkel dolgozhatnak. Szlávik János, a budapesti Szent László kórház osztályvezető főorvosa a bizottság előtt azt mondta: a migránsok egymásra és a magyar lakosságra is veszélyt jelentenek. Közölte: eddig négy migránst kezeltek maláriával, mindannyian meggyógyultak, de ez a betegség nem jelent veszélyt a magyar lakosságra, hiszen emberről emberre nem terjed. Több hasmenéses esetet kezeltek, és jellemző a migránsok körében a tetvesség és a rühesség. A szakorvos megemlítette a közel-keleti koronavírust, amely egy súlyos fertőző légúti betegség, de a Szent László kórházban két kórterem is rendelkezésre áll az ilyen súlyos esetek izolált kezelésére. Jelezte, Irakban kolerajárvány van, valamint lepra megbetegedéseket tapasztaltak Afganisztánban és Közép-Afrikában, és jelenleg a törökországi menekülttáborban hastífuszjárvány van. Szlávik János képviselői kérdésre elmondta, a tapasztalat az, hogy ha a migráns meg akar gyógyulni, akkor nem szökik el a kórházból, hanem végigcsinálja a kezelést. Kiemelte, a jelenlegi jogszabályok szerint alig van olyan betegség, amely miatt járványügyi zárlatot (karantént) kellene elrendelni. Ilyen betegségek a visszatérő láz, a takonykór, a pestis, a kiütéses tífusz, a közel-keleti koronavírus és az ebola. Az osztályvezető főorvos megjegyezte: a nyilvánosság előtt általában igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, de kötelessége azokról a megbetegedésekről is beszélni, amelyek azokban az országokban fordulnak elő, ahonnan a menekültek jönnek. Nemcsak azzal kell foglalkozni, hogy mi van, hanem azzal is, hogy mi lehet - tette hozzá. Úgy vélte, a jelenleg is alkalmazott szűrővizsgálatokat azok esetében érdemes elvégezni, akik Magyarországon maradnak. A migránsok között nagyobb arányban találtak Hepatitis B- és C-, továbbá HIV-fertőzöttet, mint a magyar lakosságnál, és ezekre a fertőző betegségekre szűrni kell - hangsúlyozta Szlávik János, aki úgy fogalmazott, az, hogy egyelőre ilyen kevés megbetegedés volt és valamennyi beteg meggyógyult, a szerencsének tudható be. A bizottsági ülésen mind a kormány, mind a bizottság többsége elutasította azt a jobbikos módosító javaslatot, amely szerint minden migránst kötelezően szűrni kellene a jövőben. Továbbá azt a módosítót is elvetették, amelynek értelmében egy menekült csak a szűrővizsgálat eredményét is tartalmazó igazolással hagyhatná el a tranzitzónát. A grémium továbbá tárgysorozatba sem vette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben kötelező karantén alkalmazhatóságának szabályairól szóló határozati javaslatot. A kormány részéről elhangzott, a karantén bevezetése a járványügyi veszélyt nem csökkentené, és jelenleg nincs olyan közegészségügyi, járványügyi helyzet, amely miatt a hatályos jogszabályokat felül kellene írni.

13.01: Ötven rendőrt küld Szlovákia segítségül Magyarországra

Ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, hogy korábbi kétoldalú megállapodás alapján a magyar-szerb határon szolgálatot teljesítő magyar kollégáiknak segítsenek - a szlovák belügyminisztérium által már korábban kilátásba helyezett intézkedést szerdán hagyta jóvá a pozsonyi kormány. A szlovák rendőrök október 20-án érkeznek meg Magyarországra. Teljes felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosítja, ellátásukról és szállásukról pedig Magyarország gondoskodik majd. A szlovák belügyi tárca jelentéséből kiderül, hogy a magyar-szerb határra küldött szlovák rendőrök 12 órás műszakokban teljesítenek majd szolgálatot, úgy, hogy egy-egy járőrben két magyar rendőr és egy katona mellé lesznek beosztva. Ivan Netík, a szlovák belügyi tárca sajtóosztályának vezetője az MTI-nek a rendőrök kiküldetésének részleteit tudakoló kérdésére válaszolva azt mondta, hogy a két ország együttműködésének megkönnyítése érdekében olyan rendőröket válogatnak majd a kiküldetésbe kerülő csoportba, akik magyarul is beszélnek. Elmondta továbbá, hogy a magyar fél kérésére küldik a szlovák rendőröket a magyar-szerb határra, hogy minél több magyar rendőrt tudjanak a magyar-horvát határszakaszra vezényelni. Robert Fico szlovák miniszterelnök egy, a pozsonyi kormány szerdai ülését követő sajtótájékoztatón a rendőri misszióra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a jövőben nem lehet kizárni, de egyelőre nem számolnak azzal, hogy a szlovák hadsereg tagjaiból is küldjenek segédcsapatot Magyarországra. Kifejtette, hogy a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését, mint a katonákét.

11.47: Nem várható a migrációs nyomás enyhülése Horvátországban

Egyelőre nem várható a migrációs nyomás enyhülése Horvátországban - jelentette a horvát közszolgálati rádió szerdán. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe - a magyar-szerb zöldhatár lezárása - óta 173 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe - kedd éjféltől szerda reggel 9 óráig közel kétezer migráns érkezett, akiket az opatovaci sátortáborból vonattal és buszokkal folyamatosan szállítanak a magyar határra. A kelet-szlavóniai befogadóállomáson a vöröskereszt egyik munkatársa kedden úgy nyilatkozott, hogy a jövőben racionálisabban bánnak a tartalékaikkal, ugyanis a migránsokat eldobálják az ételt. Ezért azokon a területeken, ahol a bevándorlók illegálisan átlépik a határt, csak vizet és gyümölcsöt osztanak majd. Élelmiszercsomagot csak a sátortáborban kapnak a menedékkérők - mondta.

09.35: Öt szerb embercsempész ellen emeltek vádat Bács-Kiskun megyében

Embercsempészés miatt emelt vádat négy férfi és egy nő ellen a Kiskunhalasi Járási Ügyészség, a vád szerint az öt ember áprilisban két alkalommal összesen 24 szomáliai migránst akart Ausztriába csempészni - közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az embercsempész csoport irányítója egy 45 éves belgrádi nő volt, aki részt vett Szabadka környékére szállított migránsok Ausztriába való csempészésében. A nő a szállításhoz szükséges gépkocsikat Magyarországra, a szerb-magyar határ közelében lévő Tompára, egy parkolóba vitte, és a járművek vezetésére sofőröket toborzott. Április 5-én a nő az egyik bűntársával, egy 36 éves belgrádi férfival a tompai parkolóba utazott, ahol egy kisbuszt adott át neki, hogy azzal szállítsa a határt illegálisan átlépő migránsokat Ausztriába. A férfi éjszaka fel is vett a kisbuszba 12 szomáliai migránst és elindult velük Ausztria felé, rövidesen azonban elfogták őket a rendőrök. A vádlottak április 26-án egy újabb szállítást hajtottak végre: ekkor az ügy harmadik vádlottja, egy 50 éves szabadkai férfi 12 szomáliai migránst kísért át illegálisan a szerb-magyar határon Tompa térségében. Itt átadta a csoportot egy 22 éves újvidéki férfinak, az ügy negyedik vádlottjának, aki felvette a migránsokat az autójába - amelyet a belgrádi nő szerzett -, és elindult velük Ausztria felé. A férfi kapott is 200 euró előleget. A szállító előtt "felvezetőként" autójával a belgrádi nő haladt, hogy az esetleges rendőri ellenőrzéseket kikerüljék. A felvezető autót az ügy ötödik vádlottja, egy 21 éves belgrádi férfi vezette. Az indulás után nem sokkal azonban megállították a rendőrök mindkét autót és elfogták a vádlottakat, akik valamennyien fizetséget kaptak volna a sikeres szállításért. A belgrádi nő és 36 éves bűntársa március 23-ára és április 1-jére további csempészéseket is tervezett, de a migránsok nem jelentek meg a megbeszélt helyszínen. A főügyészség közlése szerint a vádlottak szabadlábon várják a tárgyalást, bár korábban előzetes letartóztatásban voltak. A belgrádi nőt és 36 éves társát üzletszerűen elkövetett embercsempészéssel, míg a többi vádlottat "vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészéssel" vádolja az ügyészség. Bűnösségük kérdésében a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

09.06: Több mint hétezer tiltott határátlépőt fogtak el kedden

Összesen 7081 embert fogtak el kedden tiltott határátlépés miatt - közölte szerda reggel honlapján a rendőrség. Részletek említése nélkül azt közölték: egy ember ellen közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás. Az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője elmondta: az illegális bevándorlók zöme Horvátország felől érkezett: Zákánynál 5305-en, Beremendnél 1765-en lépték át a magyar határt, míg Szerbia felől - a határzárnak köszönhetően - csupán nyolcan érkeztek. Jelezte: január elseje óta összesen 373 490 illegális bevándorló érkezett az országba schengeni külső határon; eddig összesen 703 ember ellen rendelt el nyomozást a rendőrség határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt, 22 esetben megrongálás, 681 esetben pedig tiltott átlépés miatt. A műsorban Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal általános főigazgató-helyettese elmondta: az év kezdetétől kedd éjfélig 176 388-an nyújtottak be Magyarországon menedékjogi kérelmet, kedden ebből nyolcat; közlése szerint a legtöbben szíriainak vallják magukat, őket követik az afgán állampolgárok. Mint mondta, 622-en tartózkodtak a befogadó intézményekben, a határzár tiltott átlépése miatt elrendelt kiutasítás miatt eddig 446 ember került idegenrendészeti őrizetbe, ez a szám kedden kettővel emelkedett.