Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Elindultak Magyarországra a cseh katonák

Elindultak Magyarországra a cseh katonák

2015. október 13., kedd
Elindultak Magyarországra a cseh katonák
Illegális bevándorlás - Migránsok a gyékényesi vasútállo

Elindult kedden délelőtt a morvaországi Olmützből az a különvonat, amely azt a 21 cseh katonát szállítja Magyarországra, aki segíteni fog a schengeni határ őrzésében - közölte a cseh védelmi tárca kedden.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

20.46: Élesen bírálta az egyik menekülttábor viszonyait a cseh ombudsman Élesen bírálta a Prágától mintegy 60 kilométerre északra fekvő Belá-Jezová menekülttáborban uralkodó állapotokat a cseh emberi jogi biztos kedden újságíróknak nyilatkozva. Anna Sabatová szerint a menekültek életkörülményei a táborban nagyon siralmasak, és a gyerekek a táborban rosszabb körülmények között élnek, mint a csehországi börtönök foglyai. A súlyos hiányosságokat az ombudsmani hivatal munkatársai a menekülttáborban tett látogatásuk alkalmával állapították meg. Az ombudsman ezért felszólította a hatóságokat, hogy haladéktalanul változtassanak a helyzeten. A tábort üzemeltető belügyminisztérium viszont azt állítja, hogy a táborban "az előírásnak megfelelő" körülmények uralkodnak. A tárca ugyanakkor elismeri, hogy "természetesen van javítani való" a táborban, és a témával már foglalkoznak. Belá-Jezovában jelenleg mintegy 400 külföldi állampolgárságú felnőtt és 100 gyerek van. Sabatová rámutatott: a szülőket a gyermekeik előtt alázzák meg, amikor megbilincselve valahová elszállítják őket, a táborban négy méter magas drótkerítés mögött tartják a menekülteket, és azok mindezt nem képesek megmagyarázni gyermekeiknek. A biztos teljesen elégtelennek minősítette a táborban meglévő szociális és higiéniai állapotokat. Emellett elfogadhatatlannak tartja, hogy a menekültek továbbra is tornateremben vannak elhelyezve, és minden este fegyveres rendőrök - nem egyszer kutyákkal - húzzák ki a menekülteket az ágyukból, hogy megszámlálják őket. A hatósági vizit idejére a gyerekeket szintén fel kell ébreszteni. A cseh emberi jogi biztos követelte, hogy a hatóságok azonnal hozzanak intézkedéseket a menekülttáborban uralkodó állapotok javítására.

19.19: NYT: Washington több tízmillió dollárt fizetett Mexikónak a közép-amerikai migránsok távol tartásásért

Barack Obama

elnök kérésére Mexikó kíméletlenül lesújt a közép-amerikai országokban dúló erőszak elől menekülőkre, amiért cserébe a szeptember végén lezárult pénzügyi évben több tízmillió dollárt kapott - írta a The New York Timesban (NYT) megjelent riportjában

Sonia Nazario

Pulitzer-díjas író-újságíró és jogvédő. Nazario az NPR amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokba múlt nyáron rekordszámban érkeztek migránsok és menekültek, akik közül sokan szülők nélkül utazó kiskorúak voltak. Ezeket a migránsokat most már azelőtt megállítják Mexikóban, hogy elérnék az amerikai határt. Az újságíró szerint ennek fejében az amerikai kormány közvetve több tízmillió dollárt fizet ki Mexikónak. Sonia Nazaro, aki korábban is cikkezett már a latin-amerikai migrációról, az NPR-nak elismerte, hogy sem amerikai, sem mexikói hivatalos személyekkel nem beszélt erről az eljárásról. Ugyanakkor azt állította, hogy a washingtoni külügyminisztérium 86 millió dollárt különített el - ezen összeget nem teljes egészében 2015-ben költötték el - arra, hogy Mexikó visszafordítsa a migránsokat, köztük a gyerekeket. Nazario szerint a pénzt a külügyi tárca a kábítószer-ellenes keretéből kifejezetten a migrációnak a Mexikó déli határainál való ellenőrzésére irányozták elő. A kíméletlen fellépés következtében Mexikó most először toloncolt ki több közép-amerikait, mint az Egyesült Államok. Az amerikai Migrációpolitikai Intézet adatai szerint a 2015-ös pénzügyi év első hét hónapja alatt a mexikói hatóságok 92 889 közép-amerikai állampolgárt - köztük 18 310 felnőtt felügyelet nélkül utazó kiskorút - fogtak el, míg az amerikaiak csak 70 448-at. Az október 1-jén elkezdődött új költségvetési esztendőben a várakozások szerint Mexikóban az őrizetbe vételek száma 70 százalékkal növekszik, az Egyesült Államokban pedig a felére csökken majd. A szerző rámutatott, hogy a szigorítás miatt veszélyesebbé vált az utazás azon migránsok számára, akik nem tudnak fejenként 10 ezer dollárt kifizetni az embercsempészeknek. A mexikói hatóságok ugyanis leszedik a vándorlókat a tehervonatok tetejéről, akik ezért elhagyatottabb helyeken próbálnak meg továbbjutni, ahol a bűnözők szabad prédájává válnak. Meggyilkolják, prostitúcióra, vagy rabszolgamunkára kényszerítik őket a kábítószer-ültetvényeken. A mexikói kormány hivatalos adatai szerint az elmúlt években emberrablók fogságából 72 ezer migránst szabadítottak ki, akik közül sokakat megkínoztak és váltságdíj fejében tartottak fogva. Többeknek kioperálták a belső szerveit. Nazaro a NYT-ban arról írt, hogy Mexikó tavaly július óta a bevándorlásügy 300-600 ügynökét vezényelte a déli államokba, akik több mint 20 ezer razziát hajtottak végre a tehervonatokon, buszpályaudvarokon, szállodákban és a migránsok által használt autóutakon. A Mexikóban zsúfolt gyűjtőtáborokba - a legnagyobb közülük a Chiapas állambeli Tapachulában működik - terelt migránsok helyben nagyon ritkán kapnak menedéket. Esélyük helyben mindössze 20 százalék az Egyesült Államokbeli 50 százalékkal szemben.

19.14: Az olasz püspöki kar irányelvei a bevándorlók befogadásáról

Az olaszországi egyházmegyékhez szóló útmutatást adott ki az olasz püspöki kar (Cei) az Itáliába érkező migránsok befogadásáról. A kedden közölt dokumentum szerint az olaszországi illegális bevándorlók mintegy egynegyedét az olasz egyház látja el. A kilencoldalas kiadvány címe szerint a plébániáknak és katolikus közösségeknek az Olaszországban menekültkérelmet benyújtó bevándorlókat kell befogadnia. Konkrétan azokat, akiket az olaszországi befogadó-állomásokon már regisztráltak és menekültstátusuk elismerésére várnak. Az egyházi intézményekben való befogadásuk ideje ezért fél év és egy év között lehet, ez a menekültkérelmek átlagos elbírálási ideje. A dokumentum emlékeztet, hogy

Ferenc pápa

szeptember 6-án arra szólította fel az európai egyházat, hogy a plébániák, a kolostorok, illetve más egyházi intézmények mindegyike legalább egy-egy bevándorlócsaládot fogadjon be. Angelo Bagnasco, a Cei elnöke akkor azt hangsúlyozta, hogy ha a 27 ezer olaszországi plébánia mindegyike befogad egy bevándorló családot, akkor több mint százezer embernek tudnak segíteni. A Cei útmutatása részletezi a befogadás módozatait. A dokumentum szerint a bevándorlókat befogadó egyházmegyének és plébániának informáltnak és felkészültnek kell lennie, ezért a püspöki kar azt javasolja, hogy mindenütt a bevándorlás általános kérdéseiben, de jogban és ügyintézésben is jártas személyek foglalkozzanak a bevándorlók befogadásához szükséges feltételek megteremtésével. Ehhez a Cei támogatást is nyújt. A kiadvány azt tanácsolja, hogy a plébániák bevándorlócsaládokat, vagy ugyanolyan nemzetiségű bevándorlók alkotta csoportot fogadjanak be. A Cei azt javasolja, hogy a bevándorlókat inkább az egyház által fenntartott nagyobb szálláshelyeken, vendégházakban helyezzék el, mint egyházi tulajdonú lakásokban, mivel utóbbiakban biztosítást is kell kötni a bevándorlók nevére. A bevándorlók befogadására vállalkozó olasz családok egyedülálló felnőtteket fogadjanak be, az egyedülálló gyermekes nőket, a gyermeküket váró édesanyákat, valamint a szülői kíséret nélküli kiskorúakat pedig az egyház szociális hálózatához tartozó intézmények fogadják be. Az olasz püspöki kar elkötelezte magát arra, hogy a plébániáknak és más egyházi intézményeknek anyagi segítséget nyújt a bevándorlók befogadásához szükséges helyiségek kialakítására, és az erre rászoruló plébániák finanszírozásban is részesülnek, ha önerőből nem képesek a segítségnyújtásra. A Cei adatai szerint a jelenleg Olaszországban tartózkodó 95 ezer illegális bevándorlóból 22 ezer már eddig is 1600 különböző olasz egyházi intézményben kapott szállást és ellátást. A Vatikán szeptemberben egy négyfős szíriai családot fogadott be. A Szent Péter tér közelében egy vatikáni tulajdonú lakásban helyezték el őket. Mivel a családfő és felesége a menekültstátus megszerzéséig nem vállalhat munkát, a vatikáni Szent Anna plébánia hívőinek közössége nyújt nekik anyagi segítséget.

18.27: Őrizetbe vettek egy magyar kamion sofőrjét Angliában embercsempészet gyanújával

Őrizetbe vették Angliában egy magyar rendszámú kamion sofőrjét embercsempészet gyanújával. Keddi brit médiaértesülések szerint a kamionnal Angliába érkezett afgán migránsok fegyveres incidensbe is keveredtek. A Daily Mail című konzervatív brit tömeglap online kiadásának beszámolója szerint az illegális bevándorlók csoportját a közép-angliai Keele kisváros közelében, egy autópálya-pihenőnél fedezték fel, amint éppen kiugráltak a magyar rendszámú kamion rakteréből. Hetet közülük a hatóságok őrizetbe vettek, de további hat elmenekült. Őket egy környékbeli farm két tulajdonosa vette észre egy gazdasági épületben. A lap az egyik farmert idézve azt írta, hogy az afgánok elfutottak a földeken keresztül, ám egyikük menekülés közben "kis kézifegyverrel" az őket kocsival követő két gazdálkodóra lőtt. Sérülés nem történt, de a járműben károk keletkeztek. Az esetről a területileg illetékes Staffordshire megyei rendőrség is beszámolt honlapján, megerősítve, hogy az incidensben a gazdálkodók járműve megsérült. A beszámoló szerint a nagy erők bevonásával megindult széles körű kutatás ellenére az elmenekült hat személyt azóta nem látták a környéken. A hatóság ugyanakkor kérte a helyi lakosságot, hogy ha bármi gyanúsat lát, jelezze a rendőrségnek. Az MTI kérdésére a Staffordshire megyei rendőrség szóvivője közölte, hogy a kamionsofőrt őrizetbe vették, de kilétét nem fedték fel.

18.20: A német pénzügyminiszter csökkentené a munkanélküli menekültek támogatását

Wolfgang Schäuble

német pénzügyminiszter szerint Németországban csökkenteni kellene a munkanélküli menekültek szociális támogatását. A pénzügyminiszter egy keddi berlini tanácskozáson kifejtette, szerinte nem méltányos, hogy egy németül nemigen beszélő, adott esetben írni-olvasni is kevéssé tudó munkanélküli menekült ugyanannyi támogatást kap, mint egy 30 évi munkaviszony után állástalanná vált német. "Nem lehetne legalább a beilleszkedéshez nyújtott támogatást levonni?" - idézte a minisztert hírportálján a Frankfurter Allgemeine Zeitung. "Ezt meg kell vitatnunk" - tette hozzá a konzervatív CDU politikusa. A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) rögtön elutasították a felvetést. Az alkotmánybíróság vonatkozó döntései alapján a munkanélküli ellátást nem lehet a létminimum alá csökkenteni, és az ügy nem válhat a "pártpolitikai önkény" martalékává - szögezte le

Ralf Stegner

alelnök, a párt baloldali irányzatának egyik vezetője a Bild című lap online kiadásában idézett nyilatkozatában. Németországban a menekültstátussal rendelkező külföldiek jogosultak a munkanélküli ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV segélyre, amelynek legfőbb elemei a lakbér- és fűtési támogatás, valamint - egy egyedülálló felnőtt esetében - havonta 399 euró készpénzjuttatás. Wolfgang Schäuble a német gép- és berendezésgyártók szövetségének (VDMA) konferenciáját megnyitó beszédében kiemelte, hogy egyedül a menekülthullám miatt jövőre 240-460 ezer fővel emelkedhet a munkanélküli ellátásban részesülők száma, de ennek költségeit az államháztartás egyensúlyának megőrzése mellett is ki lehet gazdálkodni. Németország számára a menekültválság "randevú a globalizáció valóságával" - mondta a német pénzügyminiszter. Úgy vélte, irreálisak, megvalósíthatatlanok azok a követelések, hogy Németország ne engedjen be területére több menedékkérőt. "Amikor emberek ezrei jönnek, gyalog, elöl a nőkkel és a gyerekekkel, akkor nem lehet őket feltartóztatni, ezt felejtsék is el" - mondta Wolfgang Schäuble. Hangsúlyozta, hogy inkább az uniós külső határok ellenőrzésére kell törekedni, és ebben együtt kell működni Törökországgal. Hozzátette: "nem muszáj erőddé átalakítani Európát, az ostobaság lenne", de az Európai Unió nem tud befogadni minden nehéz sorsú embert.

17.48: Leszavazta az EP illetékes bizottsága a Magyarország elleni eljárást

Nagy többséggel utasította el az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) azt a liberális kezdeményezést, hogy kerüljön napirendre, hogy megindulhasson az eljárás Magyarország ellen az uniós szerződés hetes cikke alapján. A javaslatot 31 képviselő utasította el, 18-an támogatták, és ketten tartózkodtak. A képviselőcsoportok úgynevezett koordinátorai már a múlt héten megállapodtak arról, hogy a bizottság ne vegye napirendre a kezdeményezést, ehelyett inkább szóbeli kérdés formájában tudakolja meg az Európai Bizottságnál, miért késik az a jelentés, amelyet szeptemberre kellett volna elkészítenie a brüsszeli testületnek Magyarországról. A koordinátorok döntése ellenére a liberális képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a napirendre vételről az egész bizottság név szerint szavazzon. Az Európai Parlament (EP) liberális képviselőcsoportja szeptember második felében a migrációs válság miatt elfogadott törvénymódosítások miatt kezdeményezett eljárást Magyarország ellen. Az uniós szerződés hetes cikke az unió alapértékeit hivatott védeni. Még soha egyetlen tagállam ellen sem indítottak ennek alapján eljárást. A procedúra több lépésből áll. A liberálisok az eljárás első szakaszának napirendre vételét kezdeményezték. Ennek értelmében a tagállamok harmada, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament kérheti a tanácstól: állapítsa meg, egy tagállamban fennáll-e egyértelmű kockázata annak, hogy csorbát szenvedhetnek az unió alapértékei. Az Európai Parlamentben kétharmados többségre lenne szükség ahhoz, hogy a tanács elé kerüljön az ügy. Ott pedig a tagállamok négyötödének támogatásával állapítható csak meg, hogy fennáll az alapértékek sérülésének kockázata.

Niedermüller Péter

, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője elmondta, hogy a többség szerint ahhoz a nyári döntéshez kell ragaszkodni, hogy az Európai Bizottság készítsen jelentést Magyarországról. "Ennek a vizsgálatnak a lezárásaként még mindig lehetséges a hetes cikk első paragrafusának életbe léptetése" - emlékeztetett Niedermüller Péter. A DK-s politikus világossá tette, a szociáldemokrata frakció és benne a DK nem ellenzi az eljárás megindítását, de tisztában van azzal, hogy egyelőre nincs meg az ehhez szükséges kétharmados támogatás az EP-ben, sem a négyötödös többség a tanácsban, ezért ha az eljárás megindítása a plénum elé kerül,é s leszavazzák a kezdeményezést, akkor hosszú időre le is kerül a napirendről. "Ezzel lehet hosszú távon nyomást gyakorolni a magyar kormányra, mert ez most folyamatosan hetekig, hónapokig napirenden lesz" - húzta alá a DK-s EP-képviselő.

Monika Hohlmeier

- a Fideszt is soraiban tudó néppárt koordinátora a LIBE-bizottságban - a néppárti frakció honlapján közzétett írásában porhintésnek nevezi a kezdeményezést a liberálisok részéről. A német konzervatív politikus felidézi, hogy a liberális miniszterelnök vezette Szlovénia is könnygázt alkalmazott határon a szabálytalanul belépni igyekvő migránsok ellen, a szintén liberálisok vezette Dánia is a migrációt korlátozó jogszabályokat tervez, Csehország liberális miniszterelnök-helyettese pedig gazdasági öngyilkosságnak nevezte

Angela Merkel

német kancellár álláspontját. "Az elmúlt hetekben a liberális frakció azért támadta a magyar miniszterelnököt, mert a menekült- és migrációs válságban a biztonság szempontját helyezte előtérbe. Még Magyarország unióból való kizárását is szorgalmazták. Megfogalmazódik a kérdés: ha Magyarországot igen, akkor Dániát, Csehországot és Szlovéniát miért nem? Egyszerű: mert azokat az országokat liberális politikus vezeti, Magyarországot pedig a Fidesz" - írja Hohlmeier.

Gál Kinga

fideszes EP-képviselő, a LIBE-bizottság egyik alelnöke, aki személyesen nem tudott jelen lenni a szavazáson, a voksolás után az MTI-t arról tájékoztatta: nézete szerint a liberálisok nem akarták elfogadni a koordinátorok döntését, de a bizottsági szavazás világossá tette, hogy a többség nem támogatja az eljárás megindítását. "Nem nyugszanak sem a liberálisok, sem a szocialisták, amíg bosszút nem állnak rajtunk amiatt, hogy meg akarjuk védeni határainkat - melyek egyben az unió külső határai -, és meg akarjuk menteni a schengeni rendszert" - jelentette ki a politikus.

17.12: Észak-Vajdaságban már nincsenek migránsok, Macedónia felől azonban ezrek érkeznek

Észak-Vajdaságban már szinte egyáltalán nincsenek migránsok - tapasztalta az MTI tudósítója kedden, amikor körbejárta azokat a helyeket, Szabadkát, Magyarkanizsát és Horgost, ahol egy hónapja még több ezren vártak arra, hogy átkelhessenek a szerb-magyar határon. Szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta megváltozott a migránsok útvonala, így már a szerb-macedón határ melletti Presevóból egyenesen a szerb-horvát határ melletti Sidre, vagy előbb Belgrádba, majd onnan Sidre utaznak a Közel-Keletről érkezők. A belgrádi buszpályaudvar melletti parkban - amely a migránsok ismert és közkedvelt gyülekezőhelye -, kedd kora délután körülbelül 20 sátor állt, és ennél több ember sem tartózkodott ott. Presevóba ugyanakkor most már naponta 5-6 ezren érkeznek, a helyi befogadóközpont munkatársai 24 órában végzik a regisztrációt, ennek ellenére folyamatosak a sorok.

Aleksandar Vulin

szerb szociálisügyi miniszter a múlt héten jelentette be, hogy hamarosan hasonló ideiglenes befogadóközpont nyílik Bujanovácon, alig 28 kilométerre északra Presevótól, ahol szintén végeznek majd regisztrációt. A tárcavezető azt reméli, ezzel felgyorsul az ügyintézés. A főleg Szíriából és Afganisztánból érkező migránsok célja általában Németország, a Presevóban várakozó autóbuszok és taxik azonban csak a horvát határig szállítják őket, ahonnan gyalog indulnak tovább, majd a határon átkelve ismét buszokkal és vonatokkal jutnak el a magyar határig.

16.59: Nyomozás indult a Pegida mozgalom drezdai tüntetésén felmutatott akasztófa miatt

Nyomozást indított a németországi Drezda ügyészsége az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom hétfő esti tüntetésén felmutatott akasztófa miatt. A nyomozás a köznyugalom bűncselekményre felszólítással történt megzavarásának gyanúja miatt indult ismeretlen tettes ellen - mondta

Jan Hille

, az ügyészség szóvivője kedden a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak. A menekült-, bevándorló- és iszlámellenes mozgalom drezdai demonstrációjának egyik részvevője egy akasztófát formázó tárggyal jelent meg, rajta azzal a két felirattal, hogy "Fenntartva

Angela +anyácska+ Merkelnek

", illetve "Fenntartva

Siegmar +csőcselék+ Gabrielnek

", vagyis a német kancellárnak és az alkancellárnak, akinek az utóneve helyesen Sigmar. Az ügyészségi szóvivő elmondta: az eljárásban azt is megvizsgálják, hogy a tárgy felmutatása uszításnak minősül-e. Az biztos, hogy fennáll a bűncselekmény elkövetésének "kezdeti gyanúja", és az eset rávilágít arra, hogy "a gyülekezési szabadságnak és a véleményszabadságnak vannak korlátai" - tette hozzá. A mozgalom legismertebb társalapítója,

Lutz Bachmann

szerint a sajtó eltúlozza az eset jelentőségét. Szerinte az akasztófa csupán egy 120 centiméter magas, vékony lécekből barkácsolt "nevetséges tákolmány" volt - közölte az MDR. A tüntetésen független becslés szerint 7500-9000 ember jelent meg. A szónokok egyebek között felvetették, hogy Szászország váljon ki Németországból, és lépjen ki az Európai Unióból is. Követelték továbbá, hogy építsenek ki műszaki zárat a német határokon. A Pegida ellen néhány százan tüntettek Drezdában. Hétfő este a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződés is tartott tüntetést. A megmozdulás egyik részvevője ellen feljelentést tettek tiltott jelkép használatának minősülő náci karlendítés miatt. Lipcsében a Legida ellen tiltakozó tüntetés is volt hétfő este.

16.35: Leszavazta az EP illetékes bizottsága a Magyarország elleni eljárást

Nagy többséggel elutasította az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) kedden azt a liberális kezdeményezést, hogy eljárást indíthassanak Magyarország ellen az uniós szerződés hetes cikke alapján. A javaslatot 31 képviselő utasította el, 18-an támogatták, ketten tartózkodtak. A képviselőcsoportok úgynevezett koordinátorai már a múlt héten megállapodtak arról, hogy a bizottság ne vegye napirendre a kezdeményezést, inkább szóbeli kérdésben tudakolják meg az Európai Bizottságnál, miért késik az a jelentés, amelyet szeptemberre kellett volna elkészítenie a brüsszeli testületnek Magyarországról. E döntés ellenére a liberális képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a napirendre vételről az egész bizottság név szerint szavazzon. Az Európai Parlament (EP) liberális képviselőcsoportja szeptember második felében a migrációs válság miatt elfogadott törvénymódosítások miatt kezdeményezett eljárást Magyarország ellen.

14.16: Elindultak Magyarországra a cseh katonák

Elindult kedden délelőtt a morvaországi Olmützből az a különvonat, amely azt a 21 cseh katonát szállítja Magyarországra, aki segíteni fog a schengeni határ őrzésében - közölte a cseh védelmi tárca kedden. A különleges szerelvény 11 vasúti kocsiból áll, amelyek a katonákon kívül szárazföldi műszaki eszközöket is szállítanak a magyar-horvát határra. A korábbi hivatalos közlés szerint a csehek hét tehergépkocsit, egy kotrógépet és tíz tábori konyhát visznek magukkal Magyarországra. "Most 21 katonát, kilenc műszaki eszközt és tíz tábori konyhát küldünk Magyarországra. A műszaki eszközök között öt nagy katonai teherszállító jármű is van. A katonák felkészültek arra, hogy logisztikai segítséget nyújtsanak a magyar hadseregnek. A horvát határtól mintegy 60 kilométerre, egy Kaposvár melletti kaszárnyában szállásolják el őket" - nyilatkozott Petr Klepácek, a cseh hadsereg 153. szárazföldi ezredének parancsnoka. A cseh katonák a Balaton 2015 fedőnevű gyakorlat keretében október 15-étől december 15-éig lesznek Magyarországon. A tíz modern tábori konyhát átadják a magyar hadseregnek, és betanítják a legénységet azok használatára. A katonák többsége az Olmützben és Bechynében lévő szárazföldi egységek tagja, és nagy részük tapasztalatot szerzett már külföldi missziókban. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a cseh segítségnyújtás további formája és mértéke a magyar fél igényeitől függ. A cseh kormány a múlt hét elején döntött arról, hogy első szakaszban 25 katonát és szárazföldi műszaki eszközöket küld Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében. Milan Chovanec cseh belügyminiszter a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) tárcavezetőinek múlt heti luxemburgi találkozója után újságíróknak azt mondta, hogy Csehország több mint ötven rendőrt és mintegy száz katonát ajánlott fel Magyarországnak a déli határok védelmére, megfelelő műszaki eszközökkel. Csehország a V4 soros elnöke, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében. Szlovákia a kormány döntése értelmében 50 katonát, míg a lengyelek egy helikoptert küldenek személyzettel együtt a magyar hadsereg megsegítésére.

13.26: Németországban legalább 42 ezer menedékkérő él sátrakban Németországban legalább 42 ezer menedékkérő él sátrakban a Die Welt keddi összeállítása szerint. A lap mind a 16 tartománytól kért adatokat a menedékkérők elhelyezéséről. Az október 1-jei állás szerint az ország egész területén jelentős a sátorban élők aránya, számuk pedig akár jóval magasabb is lehet a 42 ezernél, mert ez az adat csak a tartományi fenntartású befogadóállomásokra vonatkozik, holott a városi, községi önkormányzatok is szállások ezreit üzemeltetik. A tartományok többsége azt közölte a Die Welttel, hogy a sátrakat még a tél beállta előtt téliesítik, és törekednek arra, hogy minél több embert átköltöztessenek épületekbe. A lap szerint az egyre hidegebbre forduló időjárást tekintve kérdéses, hogy sikerül-e időben megvalósítani a terveket, és meglehet, hogy egyes állomásokon nem téliesített sátrakban kell átvészelniük a menedékkérőknek a hideg hónapokat. A német meteorológiai szolgálat (DWD) keddi előrejelzése szerint a következő napokban tovább folytatódik az előző hét végén kezdődött lehűlés, esős, hideg idő várható, helyenként fagypontra csökkenhet a hőmérséklet. A Die Welt kimutatása szerint a legtöbb menedékkérő - 15 ezer ember - Észak-Rajna Vesztfáliában lakik sátrakban vagy könnyűszerkezetes csarnokokban. Az új férőhelyek kialakításában nemcsak a tartomány vezetése, hanem az önkormányzatok is egyre nehezebben tartanak lépést a menedékkérők szűnni nem akaró áradatával. Ezt jelzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap keddi beszámolója, amely szerint a tartomány öt járásának közigazgatási vezetője közös levélben fordult Angela Merkel kancellárhoz és Hannelore Kraft tartományi miniszterelnökhöz. A helyi politikusok nyomatékosan sürgetnek intézkedéseket a "menekültáradat gyors és hatékony feltartóztatására". Hangsúlyozták: nem lehet, hogy a Merkel-féle bizakodás, a "megbirkózunk vele" az egyetlen üzenet Németország részéről. "Ugyanilyen világosan ki kell fejezni, hogy befogadókapacitásaink és lehetőségeink korlátozottak" - áll a levélben a FAZ beszámolója szerint. A levelet az Angela Merkel vezette konzervatív CDU-tól négy politikus, a CDU/CSU pártszövetséggel szövetségi szinten együtt kormányzó szociáldemokrata párttól (SPD) pedig egy politikus jegyzi közösen. A járási vezetők kiemelték, hogy az általuk képviselt települések készen állnak "sok menekült" befogadására, de a "gyakorlatilag nyitva álló határokon" keresztül fékezetlenül, irányítatlanul és rendezetlenül beáramló tömeg túlterheli "befogadóképességünket és -hajlandóságunkat", és azzal fenyeget, hogy veszélybe kerül a tartomány biztonsága és megerősödnek radikális, szélsőséges csoportok.

11.56: Továbbra is tömegesen érkeznek a migránsok Szerbiából Horvátországba

Továbbra is tömegesen érkeznek a migránsok Szerbiából Horvátországba, és nem csökkent a számuk - közölte a horvát közszolgálati rádió kedden. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 168 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe - egy nap alatt 7700 migráns érkezett, akiket az opatovaci sátortáborból vonattal és buszokkal folyamatosan szállítanak a magyar határra. A horvát kormány a kelet-horvátországi Bródban (Slavonski Brod) egy téliesített tranzitközpont létesítését tervezi, ahonnét a belügyminisztérium szerint gyorsabban és kényelmesebben lesznek elszállíthatóak az emberek. Az opatovaci befogadóállomás addig működik, amíg a bródi el nem készül.

11.44: Vonakodnak a migránsok befogadásától a lengyelországi önkormányzatok Ódzkodik a lengyel kormány által átvállalt mintegy hat és fél ezer migráns befogadásától a lengyelországi önkormányzatok többsége, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik megfelelő anyagi forrással - írta a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel újság kedden. A gazdasági-politikai napilap értesülése szerint a munkaügyi minisztérium kérésére a vajdaságok körkérdést küldtek ki a helyi önkormányzatoknak, tudakolva, hogy hány menekültstátusszal rendelkező migránst fogadnának be. Az egyelőre részleges eredményekből kirajzolódik, hogy a községek kevés menekültet lennének hajlandóak befogadni. A legnagyobb nyitottságot eddig a nyugat-pomerániai vajdaság tanúsította, amely összesen 170 embernek adna szállást. Másfelől a lublini vajdaságbeli önkormányzatok viszont egyáltalán nem adtak írásbeli választ, vagy - 65 esetben - csak szóban jelezték, hogy nincs lehetőségük menekültek befogadására. A lapnak nyilatkozó önkormányzati vezetők azzal érveltek, hogy nem rendelkeznek szabad lakásokkal, a települések költségvetései pedig nem tartalmaznak a menekültek befogadására és integrációjára adható forrásokat. Malgorzata Wozniak belügyminisztériumi szóvivő azt mondta az újságnak, hogy a tárca jelenleg vizsgálja, miként lehetne támogatni a migránsokat befogadó önkormányzatokat. A menekültelosztási terv keretében Lengyelországnak ítélt uniós pénzügyi támogatást ugyanis csak a migránsok Lengyelországba való szállítására és az ottani menekültügyi eljárás lefolytatására szabad költeni, nem lehet az önkormányzatokhoz átirányítani. Lengyelországba 2016 elejétől érkeznének azok a közel-keleti és észak-afrikai menekültek, akiknek a befogadását a lengyel kormány vállalta. Kétezer menekült befogadását még júniusban önkéntes alapon ajánlotta fel Ewa Kopacz kormányfő, további 4 és fél ezerét pedig szeptemberben hagyta jóvá Teresa Piotrowska lengyel belügyminiszter, elfogadva az Európai Bizottság által előterjesztett kötelező kvótarendszert.
10.53: Németországban sajtóértesülés szerint meghosszabbítják a határellenőrzést Németországban fenntartják az egy hónapja ideiglenesen visszaállított határellenőrzést, egyelőre november 1-jéig, erről Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter már tájékoztatta az Európai Bizottságot a Spiegel Online hírportál szerint. A belügyminiszter a brüsszeli testület migrációs ügyekért felelős tagjának, Dimitrisz Avramopulosznak küldött levelében kiemelte, hogy a "harmadik országok állampolgárainak hatalmas méretű és szinte töretlen áradata" miatt, valamint a közbiztonság és közrend fenntartásának céljából továbbra is szükség van az ellenőrzésre, mindenekelőtt az Ausztriával közös határon. Németország szeptember 13-án állította vissza ideiglenesen a határellenőrzést, hivatkozva a Schengeni határellenőrzési kódexre, amelynek 23. cikke szerint a tagállamok a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén legfeljebb 30 napos időtartamra - illetve a komoly veszély várható időtartamára, ha az meghaladja a 30 napos időszakot - visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határaikon. A belügyminiszter egy hónapja azzal indokolta az intézkedést, hogy korlátozni kell és rendezett mederbe kell terelni a Németországba igyekvő menedékkérők "áradatát". A folyamat az utóbbi 30 napban rendezettebbé vált, a menedékkérőket rendszerint különvonatokkal szállítják át Ausztriából, de a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés után drámai mértékben fölerősödött hullám nem csillapodott. A Spiegel Online idézett a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség egy belső jelentéséből, amely szerint Ausztriába szeptember 5. és október 5. között 221 148 migráns lépett be, és csupán 3,8 százalékuk nyújtott be menedékjogi kérelmet a Németországgal szomszédos országban. Ugyanebben az időszakban Németországból nagyjából 32 ezer migráns indult tovább a skandináv országok felé. A jelentés szerint továbbra is a balkáni migrációs útvonal a legforgalmasabb. Az időjárástól függően naponta 1000 és 4800 között mozog a görög-török uniós külső határon, az Égei-tenger keleti részén fekvő görög szigeteken partot érő migránsok száma. A balkáni migrációs útvonalhoz képest az Olaszországon keresztül vezető útvonal forgalma jóval csekélyebb. Az olasz szigeteken január 1-jétől október 7-ig 134 657 migráns ért partot, ami nagyjából 10 ezres csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Míg tavaly a szírek alkották a legnagyobb csoportot - 2014-ben egész évben 170 100 migráns megérkezését jegyezték fel, közöttük 42 323 szíriai állampolgárét -, az idén eddig a 10 ezret sem érte el az EU-ba Olaszországban belépő szír menedékkérők száma a német szövetségi rendőrség adatai szerint.

09.50: Több mint 360 ezren lépték át illegálisan a határt idén

Január elsejétől hétfő éjfélig 366 409 ember ellen intézkedtek a magyar rendőrök illegális határátlépés miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. Gál Kristóf elmondta: a hétfői 8702 illegális határátlépésből 8633 a horvát oldalról, 68 a szerb oldalról történt. Határzárral kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt a rendőrség szeptember 15-étől hétfő éjfélig 696 emberrel szemben rendelt el nyomozást, ebből 22 ellen határzár rongálás, 674 ellen pedig határzár tiltott átlépése miatt - tette hozzá. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal általános főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a dublini eljáráshoz tartozó megkeresések száma a nyolcszorosára emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest, idén eddig több mint 32 ezer ilyen megkeresés érkezett. Hozzávetőlegesen az esetek 80 százalékában el kell ismernünk a felelősséget, vagyis azt, hogy a magyar hatóságok felelősek a menedékjogi kérelem lefolytatásáért - mondta. Kiss Attila közlése szerint három tranzitzóna működik az országban: Röszkén, Tompán és Beremenden. Ezeknek összesen 1500 fős a kapacitása, jelenleg 630-an tartózkodnak a zónákban, amelyeknek tehát egyharmados a kihasználtságuk. A letenyei tranzitzóna kialakítása készen van, a kormány döntésén múlik, hogy megnyílik-e - fűzte hozzá.

09.30: Basescu: Romániának egyáltalán nem kellene menekültet befogadnia Traian Basescu volt román elnök szerint Romániának egyáltalán nem kellene menekülteket befogadnia. Traian Basescunak a román közszolgálati televízió hétfő esti műsorában elmondott véleményét az Agerpres hírügynökség idézte. A volt államfő kijelentette: Románia hibázik, ha jövő héten nem módosítja álláspontját, és nem mondja azt, hogy nem fogad be menekülteket. "A befogadás csakis önkéntes alapon működhet. Aki akar, fogadjon be, aki idehívta őket, az fogadja is be. És itt megvan Merkel asszonynak a felelőssége, mert az a bejelentése, hogy jöjjenek a szíriai menekültek Németországba, katasztrofális következményekkel járt" - idézte a hírügynökség Basescut. A politikus úgy vélte, hogy a kvótarendszer azért rossz, mert ösztönzi a migrációt. A volt államfő csapdának nevezte azt a törekvést, hogy Románia ne kerüljön Magyarországgal egy csoportba. "Nem Magyarországra, hanem Romániára figyelek, és nem érdekel, hogy propagandacélokkal valaki engem is egybe csomagol Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával. Én tudom a nemzeti érdeket" - fogalmazott a volt elnök. Azt is hozzátette, hogy az Európai Unióban jelenleg 23 millió munkanélküli van, és elsősorban nekik kell munkahelyet biztosítani, nem pedig a bevándorlóknak. Traian Basescu úgy vélekedett, hogy a menekültek kérdését az EU határain kívül kell rendezni. "Mindenáron be kell fejezni a háborút Szíriában, meg kell szüntetni az instabilitást Líbiában, ellenőrzés alá kell vonni az iraki állapotokat, és jobban kell ellenőrizni az afganisztániakat" - javasolta a volt román államfő.
09.06: Két eljárást kezdeményeztek hétfőn határzár tiltott átlépése miatt Szegeden Két újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt hétfőn - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a két szíriai állampolgár Mórahalom közelében a mások által már korábban megrongált kerítésen átbújva lépett magyar területre. A bűncselekmény elkövetését mindketten elismerték. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég 479 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész. A szóvivő közölte, a Szegedi Járásbíróság ügyészi indítványra elrendelte egy török embercsempész előzetes letartóztatását. A férfi abban állapodott meg megbízóival, hogy 400 euróért a mások által a zöldhatáron átkísért migránsokat Ausztriába viszi. A férfi Röszke és Mórahalom között csütörtök hajnalban akarta fölvenni a hat hatásértőt, de a rendőrök tetten érték.

07.21: Tiltott határátlépés miatt több mint 8700 embert fogtak el hétfőn

Tiltott határátlépés miatt 8702 embert fogtak el hétfőn a rendőrök - közölte honlapján kedd reggel az Országos Rendőr-főkapitányság. Közleményük szerint 7 emberrel szemben közokirat-hamisítás, további kettő ellen embercsempészés miatt indult büntetőeljárás.

07.15: Angela Merkel: a tranzitzóna csak részmegoldás A tranzitzónák bevezetése nem oldaná meg a menekülthullám erősödéséből fakadó gondokat, de bizonyos esetekben hatékony megoldás lehet - mondta Angela Merkel német kancellár hétfő este pártja, a konzervatív CDU fórumán az Alsó-Szászország tartománybeli Stade nevű városban. A kancellár a Die Welt című lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint kiemelte, hogy tranzitzónák kialakításával nem lehet megoldani a válságot, de lehetne alkalmazni az eljárást például olyan esetekben, amikor egy menedékkérő nyilvánvalóan szándékosan elhagyja az iratait és nem hajlandó együttműködni személyazonossága megállapításában. Erről kell tárgyalni a CDU/CSU pártszövetség koalíciós társával, a szociáldemokrata párttal (SPD) - mondta Angela Merkel. A CDU és bajor testvérpártja, a CSU már megállapodott a tranzitzónák kialakításáról, de az SPD fenntartásokkal viszonyul a javaslathoz, és több tekintélyes szociáldemokrata vezető elutasítja azt. A CDU/CSU elképzelése alapján a tranzitzónák a határ térségében kijelölendő övezetek, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kell várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására. A megoldás alapja az úgynevezett repülőtéri eljárás, amelyet a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993-ban vezették be. Főleg akkor alkalmazzák, ha valakinek nincsenek papírjai, vagy nyilvánvalóan nem szorul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépés az országba. Az eljárást 48 órán belül folytatják le, a kérelmezőnek a döntésig a repülőtéren kijelölt helyen kell maradnia. Angela Merkelt pártjában sokan bírálják a menekültválságban elfoglalt álláspontja miatt. A múlt héten 34 CDU-s vezető nyílt levélben foglalta össze a kifogásokat. Kiemelték, hogy a Merkel-féle "nyitott határok politikája" sem az európai, sem pedig a német jognak nem felel meg, és a CDU programjával sincs összhangban. A pártelnök-kancellár négy úgynevezett regionális konferencián érvel az álláspontja mellett. A stadei fórum volt a második ilyen rendezvény. A Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a bírálatok özöne ezúttal elmaradt, és Angela Merkel sok tapsot kapott a részvevőktől. A kancellár beszédében kiemelte, hogy a német alaptörvény alapján minden ember méltóságát tiszteletben kell tartani, és nem csak a Németországban élő emberekét. Éppen ezt szolgálja a menedékjog, Németországnak azonban azt is jeleznie kell, hogy kinek nem tud segíteni. "Emberhez méltó módon bánunk azzal (a menedékkérővel) is, aki gazdasági okok miatt jön hozzánk, de meg kell mondanunk neki, hogy +neked el kell hagynod az országunkat+" - fogalmazott. A menekültként elismert embereknek pedig be kell tartaniuk a német szabályokat. A háborús menekültek jogállását szabályozó Genfi menekültügyi egyezmény is tartalmazza, hogy a menekülteknek igazodniuk kell a befogadó ország törvényeihez - mutatott rá a kancellár. Kitért vasárnapra tervezett törökországi látogatására is. Elmondta, hogy az uniós külső határ védelméről tárgyal majd a török miniszterelnökkel és az államfővel Ankarában. Kifejtette: miután Törökország már több százezer menekültet befogadott, megjelent az aggodalom attól, hogy mindig csak egyre többen lesznek a menekültek. A török-görög határon - ahol a menekültek átkelnek az EU-ba - pedig azért hagytak fel az ellenőrzéssel, mert "Törökországnak kétségei támadtak, hogy teljesen egyedül, magára hagyva kell-e törődnie ezzel a problémával". Ezért most az Európai Uniónak kell gondoskodnia a rend helyreállításáról - mondta Angela Merkel az MDR beszámolója szerint. A kancellár hozzátette, hogy a gyökerénél kell megragadni a problémát, vagyis a menekülthullámot kiváltó okok kezelésére, mindenekelőtt a szíriai polgárháború megállítására kell összpontosítani. Ugyanakkor azt mondta, nem állapot, hogy a 28 uniós tagországából csak 4 fogad be menekülteket. "Szolidaritásra van szükségünk" - mondta Angela Merkel. A vitában sok kérdés felmerült a kitoloncolásokról, tranzitzónákról, további menekültek befogadásáról. Többen kifogásolták, hogy a menekültpolitika körül sok a feltételes módban megfogalmazott kijelentés, és kevés a konkrétum. Angela Merkel nem szolgált sok részlettel. Hangsúlyozta, hogy a Németországba érkező menekültek száma Európán kívül zajló folyamatoktól függ. "Én csak olyasmit tudok megígérni, amit aztán be is tudok tartani. Ezért nem tudok csak úgy egyszerűen mondani önöknek egy számot" - mondta a német kancellár. A Bild című lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint egyebek között a kitoloncolásokról szólva azt is elmondta, hogy sokkal következetesebben kell érvényt szerezni az ország elhagyására kötelező hatósági határozatoknak. Ezért vezetik be azt a szabályt, hogy aki kivonja magát a kitoloncolás alól, az "nem kap tőlünk többé pénzt, csak egy ágyat és ennivalót". Ösztönözni, támogatni kell az önkéntes távozást is. Nem mindenkinek tetszik a németországi tél, és hogy "már délután 4-kor sötét van" - mondta Angela Merkel.
07.09: Ezrek vettek részt Drezdában a Pegida mozgalom tüntetésén Ezrek vettek részt hétfő este a németországi Drezdában az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom tüntetésén, amelyen a szónokok élesen bírálták a berlini vezetés menekültpolitikáját. Az egy hét híján egy éve alakult Pegida tüntetésein megjelentek számáról a rendőrség nem közöl adatokat, de a drezdai műszaki egyetem (TUD) diákjainak egy csoportja videófelvételek elemzése alapján mindig készít létszámbecslést a mozgalom szokásos hétfő esti felvonulásairól. Szerintük ezúttal 7500-9000 ember lehetett a menekült-, bevándorló- és iszlámellenes Pegida megmozdulásán Szászország tartomány fővárosában. A szónokok egyebek között felvetették, hogy Szászország váljon ki Németországból és lépjen ki az Európai Unióból is. Követelték továbbá, hogy építsenek ki műszaki zárat a német határokon. A Spiegel Online hírportál szerint a mozgalom legismertebb társalapítója, Lutz Bachmann diktátorok csoportjának nevezte a szövetségi kormány tagjait. A férfi ellen a drezdai ügyészség a közelmúltban vádat emelt uszítás miatt. A demonstráció egyik részvevője egy akasztófát formázó tárggyal jelent meg, rajta két felirattal, amelyek szerint az üzenet címzettje Angela Merkel kancellár és Sigmar Gabriel alkancellár. A Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság jelentése szerint a Pegida ellen néhány százan tüntettek Drezdában. Hétfő este a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződés is tartott tüntetést. A szászországi nagyvárosban a Legida ellen tiltakozó tüntetést is tartottak az MDR beszámolója szerint.
07.02: Seehofer egyelőre nem bírálja tovább MerkeltHorst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke hétfői sajtóértesülések szerint a konzervatív táborban a tranzitzónákról kötött megegyezés után egyelőre nem bírálja tovább a testvérpárt CDU elnöke, Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját. Ugyanakkor a CDU/CSU pártszövetséggel szövetségi szinten kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) több befolyásos vezetője elvetette a határok térségében kialakítandó várakozóövezetek gondolatát. Horst Seehofer hétfőn Münchenben a CSU elnökségi ülésén a dpa hírügynökség értesülése szerint az utóbbi napokban megfogalmazott éles bírálatok után békülékeny hangot ütött meg, azt hangoztatta, hogy a testvérpártoknak ki kell tartaniuk egymás mellett, és óvott a kancellár elleni "túlzó támadásoktól". A Spiegel Online hírportál szerint a két pártelnök vasárnap hosszan egyeztetett telefonon, és valószínűleg abban is megállapodtak, hogy Horst Seehofer jelenti be, hogy a két párt közösen fellép a tranzitzónák kialakításáért. A CSU elnöke az elnökségi értekezlet előtt be is jelentette, hogy a menekültáradat korlátozása és irányítása céljából a bajor kormány pénteki rendkívüli ülésén hozott határozatoknak megfelelően a konzervatív uniópártok mindent megtesznek az övezetek létrehozásáért. Hétfőn a CDU elnöksége is tanácskozott, a berlini értekezleten résztvevők beszámolói szerint Angela Merkel ugyancsak óvott a konzervatív pártszövetségen belüli vita folytatásától, és kifejtette, hogy szerinte Seehofer sem akarja tovább élezni a menekültkérdés körüli konfliktust. Ugyanakkor Merkel ismét leszögezte, hogy a CSU követelésével ellentétben nem kívánja megjelölni a befogadandó menekültek maximális számát, mert nem lehet garantálni, hogy nem lépik túl ezt a felső határt. "Nem tudok olyasmit megígérni, amit nem tudok betartani" - idézték a kancellárt a Spiegel Online forrásai. A CDU/CSU elképzelése alapján a tranzitzónák a határ térségében kijelölendő övezetek, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kell várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására. A megoldás alapja az úgynevezett repülőtéri eljárás, amelyet a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993-ban vezették be. Főleg akkor alkalmazzák, ha valakinek nincsenek papírjai, vagy nyilvánvalóan nem szorul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépést az országba. Az eljárást 48 órán belül folytatják le, a kérelmezőnek a döntésig a repülőtéren kijelölt helyen kell maradnia. Az SPD részéről többen elvetették a konzervatív javaslatot. Thomas Oppermann parlamenti (Bundestag) frakcióvezető szerint a tranzitzóna a gyakorlatban "menekültek ezreinek bebörtönzését" jelentené, amit nem lehet támogatni. Az SPD-s igazságügyi miniszter, Heiko Maas szerint az elképzelés "gyakorlatilag kivitelezhetetlen", és a menedékkérők őrizet alá helyezése a határoknál megoldás helyett csak tovább szaporítaná a gondokat. A menekültkérdést nem lehet megoldani azzal, hogy "körbekerítjük Németországot" - tette hozzá a miniszter. Sigmar Gabriel pártelnök-alkancellár egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. A Spiegel Online szerint Seehofer, Merkel és Gabriel hármasban egyeztet majd a kérdésről. Azt egyelőre nem tudni, hogy a CDU/CSU elképzelése szerint a tranzitzónákban pontosan kitől lehetne megtagadni a belépést. Valószínűleg nem azoktól, akiknek esetében a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírások szerint nem Németország az illetékes - azaz lényegében mindenkitől, hiszen a német határhoz gyakorlatilag valamennyi menedékkérő több uniós, a közös menekültpolitikában résztvevő tagországon keresztül érkezik meg -, hanem inkább csupán az úgynevezett biztonságos származási országok állampolgáraitól, és közülük is csak a felnőttektől. Ebbe a körbe egyelőre három nyugat-balkáni ország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia tartozik, valamint Szenegál és Ghána, novembertől pedig a törvényhozás előtt fekvő menekültügyi reformjavaslatok elfogadása esetén a másik három nyugat-balkáni állam, Albánia, Koszovó és Montenegró kerül. Az év első felében a nyugat-balkániak tették ki a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, de arányuk az utóbbi hónapokban rohamosan csökkent, vagyis előfordulhat, hogy a tranzitzónák kialakítása nem enyhíti érdemben a Németországra nehezedő migrációs nyomást.

Elindult kedden délelőtt a morvaországi Olmützből az a különvonat, amely azt a 21 cseh katonát szállítja Magyarországra,...

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 13.
illegális bevándorlás menekültválság migránsok migráció migrációs válság

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo