Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Szijjártó: az EU továbbra is jelentősen alábecsüli a veszélyt

Szijjártó: az EU továbbra is jelentősen alábecsüli a veszélyt

2015. október 12., hétfő
Szijjártó: az EU továbbra is jelentősen alábecsüli a veszélyt
Illegális bevándorlás - Migránsok Macedóniában

Az Európai Unió továbbra is jelentősen alábecsüli a milliós nagyságrendű migráció veszélyét - közölte hétfőn a külgazdasági és külügyminiszter az uniós külügyminiszterek tanácskozását követően.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

20.04: Téliesített tranzitközpontot létesít a horvát kormány Bródban

Téliesített tranzitközpontot létesít a horvát kormány a kelet-horvátországi Bródban (Slavonski Brodban), az INA horvát olajipari vállalat egykori raktárépületében - jelentette hétfőn a Nova TV híradója. A migránsok fogadására alkalmas új pihenőközpont létrehozására azért van szükség, mert a Kelet-Szlavóniában ideiglenesen felállított sátortábor a tél beköszöntével nem lesz alkalmas a regisztrációs feladatok ellátására - közölte a horvát belügyminisztérium. Az opatovaci befogadóállomás ugyanakkor addig működik, amíg a bródi el nem készül - áll a minisztérium közleményében. A Belgrád-Zágráb autópálya közvetlen közelében elhelyezkedő Bródból gyorsabban és kényelmesebben lesznek elszállíthatóak az emberek. A tranzitközpont épülete ötezer fő befogadására alkalmas, körül van kerítve és két iparvágány is vezet a telephelyre. A migránsoknak ezért sem fázniuk, sem ázniuk nem kell, amíg a transzferre várnak - hangsúlyozták. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter a Nova TV-nek úgy nyilatkozott: erre azért volt szükség, mert Szerbia továbbra sem a magyar határra, Horgosra irányítja a migránsokat, akik így kerülővel, Horvátországon keresztül próbálnak meg eljutni Nyugat-Európába. Az illegális bevándorolók továbbra is a kelet-horvátországi Tovarnik és Babska körzetében lépik át a szerb-horvát határt. A hatóságok, hogy regisztrálni tudják a menedékkérőket, a közeli Opatovacon hoztak létre egy ideiglenes sátortábort, ahol a katonaság kétszáz sátrat állított fel, amelyet az elmúlt hetekben fűthetővé is tettek, de a négyezer fő befogadásra alkalmas pihenőhely nem bizonyult elég praktikusnak, miután beköszöntött a rossz idő és napokig zuhogott az eső. Emiatt kisebb incidensek is történtek. A migránsok a hideg elől szerettek volna behúzódni a sátrakba, amelyekben azonban nem volt elég hely, ezért verekedés tört ki, és a rendőrségnek közbe kellett avatkoznia. A Közel-Keletről érkező bevándorlók a hideg miatt egyre rosszabb állapotban érkeznek Horvátországba. Az opatovaci befogadóállomáson tizenegy, a menekültek egészségügyi ellátásában segítő csoport dolgozik, köztük az Orvosok Határok Nélkül és az UNICEF segélyszervezet. Tudósítások szerint a migránsok már felső légúti betegségekkel, bakteriális fertőzésekkel és lázasan érkeznek, de a megfelelő higiénia hiánya miatt gyakori a bőrbetegség és a viszketegség is. Az újonnan érkezők között sok a nő, a gyerek és a mozgássérült. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 162 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. A migránsokat a legrövidebb időn belül vonattal és buszokkal szállítják a horvát hatóságok a magyar határra.

18.15: M1: csökken a menedékkérők száma Finnországban A múlt hétvégén jelentősen visszaesett a menedékkérők száma Finnországban, a migránsokat vélhetően az riasztotta el, hogy a skandináv ország szigorítani tervezi befogadási rendszerét - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában. A csatorna helsinki tudósítója arról számolt be: az észak-finnországi torniói regisztrációs központban egy hónapja először csökkent a menekültstátust kérők száma. A múlt hétvégén csak 150 menekült érkezett Svédországból és adta be kérelmét, ez radikális visszaesés a korábbi napi 500-600 menekülthöz képest. A tudósítás szerint bár még nem egyértelmű, mi okozta a fordulatot, szerepet játszhatott benne, hogy Finnország radikálisan csökkenteni készül a menedékkérők támogatását, illetve köz- és szezonális munkára szeretné őket alkalmazni. Továbbá a finn diplomácia kezdeményezte az iraki és szomáliai hatóságoknál a visszatoloncolási szerződések előkészítését, pedig korábban ebből a két országból szinte feltételek nélkül befogadták a menekülteket. A tudósításban felidézték: az elmúlt három hét alatt több finn városban minden hétvégén utcára vonultak a határok lezárását és az illegális menekültek áradatának korlátozását követelők. Az IL (Iltalehti) országos lap hétvégi számában publikált, 15 és 79 év közöttiek körében végzett felmérés szerint a lakosság több mint fele akarja a finn határellenőrzések azonnali szigorítását és az illegális menedékkérők Finnországba jutásának korlátozását. Az Európa Tanács döntése értelmében Finnországnak 3200 menekültet kell befogadnia az elkövetkező két évben a kvótarendszer keretében, emellett a finn kormány hétfői sajtóhírek szerint a korábban olasz és görög hot spotokon regisztráltak közül 150 eritreai és szíriai migránst telepít át az országba a következő pár hónapban - fűzték hozzá.

17.03: Szijjártó: az EU továbbra is jelentősen alábecsüli a veszélyt

Az Európai Unió továbbra is jelentősen alábecsüli a milliós nagyságrendű migráció veszélyét - közölte hétfőn a külgazdasági és külügyminiszter az uniós külügyminiszterek tanácskozását követően. Szijjártó Péter elmondta: ha az unió elveszíti hitelességét azok előtt az országok előtt, amelyek jelenleg ellátják a menekültek nagy részét, akkor előfordulhat, hogy a mostani százezrek helyett milliók jelennek meg az unió határainál, "kopogtatnak, és azzal a lendülettel be is jönnek". Ezért szerinte evidens, hogy mit kell tenni: mielőbb meg kell állapodni mindenekelőtt Törökországgal, de Jordániával és Libanonnal is. A miniszter tudatta: Magyarország támogatja a Törökországnak szánt akciótervről való megállapodást és a vízumliberalizáció felgyorsítását. "Ha az Európai Unió nem tudja visszaszerezni az ellenőrzést a határai fölött, valamint nem tud megállapodni Törökországgal, Libanonnal, Jordániával és Irakkal arról, hogy miként járulunk hozzá a menekültek ellátásához ezekben az országokban, akkor milliós nagyságrendű bevándorló fog érkezni" - magyarázta Szijjártó Péter, felidézve, hogy semmilyen jelentős sikert nem sikerült elérni a kiváltó okok kezelésében, sem a Közel-Kelet stabilizálása, sem az Iszlám Állam leverése terén. A miniszter leszögezte: "nagyon gyorsan" meg kell állapodni a Szíria körül országokkal, hogy tartsák ott a menekülteket, "ne zúdítsák rá Európára az újabb bevándorlási hullámot". "Ezek a milliók, ha nem kapnak megfelelő ellátást, hogy ha nem tudnak emberhez méltó életet élni, és elveszítik a hitüket, hogy egyszer hazatérhetnek, akkor nagyon gyorsan meg fogják hozni azt a döntést, hogy Európába induljanak" - hangoztatta a miniszter, Törökország kulcsszerepét hangsúlyozva, rámutatva egyúttal, hogy Európa érdeke is a török vízumliberalizáció felgyorsítás,a és újabb fejezet megnyitása a csatlakozási tárgyalásokon, amelyet Ankara szeretne elérni. Szijjártó Péter a határőrizet kérdésére is kitért, és elmondta, hogy erről komoly és érzelmektől sem mentes vita folyt a miniszterek között. Felidézte, hogy a luxemburgi külügyminiszter szerint biztosítani kell, hogy a külső határok őrizete működjön. "Ez egy szép cél, csak az a probléma, hogy nem működik. Ha működne, nem jött volna Magyarországra ma reggelig 357 119 illegális bevándorló" - mutatott rá a tárcavezető. A miniszter úgy vélte: ha Magyarország déli határán sikeres lesz a visegrádi határőrizeti együttműködés, akkor "senki, de senki nem érvelhet hitelesen" az ellen, hogy az EU 28 tagállama közösen védje meg Görögország külső határát. Szijjártó Péter utalt arra, hogy sok kritika érte a magyar kormányt a plakátkampány miatt, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy aki Magyarországra jön, annak tiszteletben kell tartania a törvényeket. Elmondta, hogy ehhez képest a luxemburgi külügyminiszter arról számolt be, hogy a migránsok nem működnek együtt a hatóságokkal, elutasítják a regisztrációt, vagyis az első adandó alkalommal megsértik, és nem tartják tiszteletben az európai törvényt. "Ha Európába jönnek, tiszteletben kell tartaniuk az európai törvényeket" - fogalmazta újra a miniszter a plakátok üzenetét. A miniszter beszámolt arról, hogy horvát kollégája a magyar határon épülő kerítés értelmét firtatta, mire Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarországot a schengeni övezet szabályai kötelezik a külső határok megvédésére, és annak biztosítására, hogy a határt csak a kijelölt átkelőhelyen és a megadott időben lehessen átlépni. Kitért arra is a miniszter, hogy miután a horvát menekültügyi rendszer 24 órán belül összeomlott, Zágráb pedig szándékosan és állami támogatással a magyar határra hordja a menedékkérőket, ezt Magyarország csak fizikai határzárral és megfelelő létszámú állománnyal tudja garantálni.

16.59: Harminchat ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt Harminchat ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság a hétvégén és hétfőn - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője hétfő délután az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság tizenkilenc vádlottat egy évre, tizenhetet két évre kiutasított Magyarország területéről. A vádlottak többsége szír vagy koszovói állampolgárságúnak vallotta magát, de volt köztük olyan is, aki líbiai, illetve iraki személyi adatokat közölt. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön.
14.49: Szlovéniában keres biztonsági őröket egy német vállalat A Németországban kialakult migránsválság kezelésére Szlovéniában is biztonsági őröket keres egy német vállalat - írta a szlovén sajtó hétfőn. A németországi menekültszállások védelmét ellátó Pond vállalat a növekvő migrációs nyomás miatt 9000 új munkahelyet hirdetett meg több országban, köztük Szlovéniában is, amiből a szlovén média arra a következtetésre jutott, hogy Németország nem fogja a közeljövőben lezárni határait. Ljubljana ugyanakkor nagy figyelemmel kíséri a régióban zajló eseményeket. Főleg attól tart, hogy Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt, és ebben az esetben a Horvátországba érkezett migránsok Szlovénia felé veszik az irányt. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter korábbi kijelentését, hogy - amennyiben Magyarország a jövőben nem engedi be a migránsokat a területére, Horvátország Szlovénia felé irányítja őket, és erről operatív szinten már megállapodás született a szlovénekkel - nem erősítette meg a szlovén kormány, csupán annyit közölt, hogy erről még tárgyalnak. A szeptember közepén rövid időre Szlovéniát is sújtó migránsválság tapasztalatai alapján - amikor Horvátországból 4000 bevándorló lépte át a Harmica és Bregan közötti határt - több újságíró is felvetette, hogy Ljubljana mennyire van erre felkészülve. A Delo című ljubljanai napilap hétfőn arról írt, hogy Szlovénia továbbra is hatékonyan kívánja ellenőrzi a schengeni övezet határát, ahol (a szlovéniai szakaszon) jelenleg 2300 rendőr áll szolgálatban, azaz a szlovén rendőrség teljes létszámának harmada. Egy meg nem nevezett szlovén rendőrségi forrásra hivatkozva a lap azt írta, hogy a rendőrséget személyi állományának alacsony létszáma és technikai felszereltsége nem teszi alkalmassá a feladat ellátására. A forrás szerint a szlovén-horvát határon, amely egyben a schengeni övezet külső határa, a "teljesítőképesség felső határát" súrolják lehetőségeik, amelyek újabb migránshullám érkezése esetén "néhány napon vagy akár órán belül is kimerülnek".
14.48: Angela Merkel Törökországba látogat vasárnap Angela Merkel német kancellár vasárnap Ankarába látogat, ahol megbeszélést folytat a török miniszterelnökkel és az államfővel - közölte hétfőn a német kormány szóvivője. Steffen Seibert berlini tájékoztatóján elmondta, hogy Angela Merkel a török fővárosban Ahmet Davutoglu kormányfővel és Recep Tayyip Erdogan államfővel mindenekelőtt a terror ellen folytatott közös küzdelemről, a menekültválság kezeléséről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal majd. A német kormány elítéli a szombati ankarai kettős öngyilkos merényletet - hangsúlyozta szóvivő. Törökország stabilitása német és európai érdek - húzta alá Steffen Seibert. A látogatásra alig egy héttel a merénylet után, és két héttel a november 1-jei törökországi parlamenti választások előtt kerül sor. A német kormány és Angela Merkel pártja, a konzervatív CDU szerint Törökország "kulcsállam" a menekültválságban, és akár vízumkönnyítésekről is lehet tárgyalni, ha Ankara együttműködik a krízis kezelésében. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a választásokig megállapodásra lehet jutni a török vezetéssel erről az együttműködésről. Az viszont biztos, hogy Ankara közreműködése nélkül nem lehet kezelni a "menekültáradatot" - fejtette ki hétfőn Berlinben a CDU elnökségi ülése előtt Günther Oettinger, a testület tagja, az Európai Bizottság digitális gazdaságért felelős biztosa. A párt egyik alelnöke, Armin Laschet hozzátette: a tárgyalás Recep Tayyip Erdogannal nem tartozik a német szövetségi kormány legfőbb vágyai közé, de tudomásul kell venni, hogy nélkülözhetetlen az együttműködés a török államfővel. Günther Oettinger és Armin Laschet egyaránt megjegyezte, hogy az ankarai merényletek az eddiginél is bonyolultabbá tették a helyzetet. Törökországon keresztül érkezik a legtöbb menedékkérő az Európai Unió területére, és Törökországba menekült a szíriai polgárháború elől nagyjából kétmillió szíriai állampolgár. Berlin elsősorban a görög-török uniós külső határ ellenőrzésének erősítését és a Törökországban élő menekültek helyzetének javítását várja az Ankarával folytatandó együttműködéstől.
14.25: Párizs: rossz ötlet az európai migrációs adó Rossz ötletnek tartja Michel Sapin francia pénzügyminiszter egy olyan európai adó bevezetését a menekülthullám kezelésére, amelyről a német sajtóban jelentek meg találgatások az elmúlt hétvégén. "Rossz ötletnek tűnik. A menekültek befogadását természetesen finanszírozni kell. De a szóban forgó összegeket, úgy vélem, képesek vagyunk megtakarításokkal előteremteni" - mondta hétfőn a francia tárcavezető a France Info francia hírrádióban. Angela Merkel német kancellár már vasárnap kizárta egy adóemelés lehetőségét a menekültválsággal összefüggésben, miután a Süddeutsche Zeitung című német lap szombaton úgy értesült, hogy a német kormány és az Európai Bizottság egy szolidaritási hozzájárulás bevezetéséről tárgyal. "Én úgy értelmeztem, hogy ezt már szerencsére cáfolták, mert ha minden egyes alkalommal egy problémát új adó bevezetésével akarunk megoldani, akkor biztos, hogy érthetetlenné tesszük azt az emberek számára" - mondta a francia pénzügyminiszter. A Süddeutsche Zeitung szerint Berlin és Brüsszel arról egyeztetett, hogy a menekültválság kezeléséhez az európai büdzsé bevételeit egy szolidaritási adóval kellene megemelni, amelyet az üzemanyagra vagy a forgalmi adóra vetnének ki. Hasonló rendszert vezettek be a német újraegyesítés után a nyugati oldalon a keletnémetek felzárkóztatására.

14.07: Az érintett települések támogatására szólít fel a somogyi közgyűlés elnöke

A migrációs válság miatt megnövekedett kiadások enyhítésére egyenként ötszázezer forintot ajánlott fel elnöki keretéből Barcs és Zákány önkormányzatának Jakó Gergely (Fidesz-KDNP), a somogyi közgyűlés elnöke - tájékoztatta a megyei önkormányzat a támogatási szerződések aláírását követően az MTI-t, hétfőn. Azt írták: a közgyűlés elnöke egyúttal felszólította a magyarországi települések vezetőit, fővárosi és megyei közgyűléseit, hogy kövessék a példáját, és lehetőségeikhez mérten támogassák a migrációs válságban érintett önkormányzatokat. A közlemény idézte Jakó Gergelyt, aki támogatási szerződések átadásán a két somogyi településről szólva úgy fogalmazott: "a barcsi és zákányi emberek példát mutattak önzetlenségből, segítőkészségből és emberségből az országnak, Európának és az egész világnak". A közgyűlés elnöke szerint a migrációs válság komoly terhet ró az érintett önkormányzatok költségvetésére is, ezért döntött Barcs és Zákány támogatásáról.

11.44: Nem csökken a Horvátországra nehezedő migrációs nyomás

Nem csökken a Horvátországra nehezedő migrációs nyomás, továbbra is áramlanak az országba az illegális bevándorlók, akiknek a száma megkétszereződött az elmúlt héten érkezettekhez képest - jelentette a horvát közszolgálati rádió (HRT) hétfőn. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 158 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe - egy nap alatt 7000 migráns érkezett, akiket vonattal és buszokkal folyamatosan szállítanak a magyar határra. A HRT helyszíni tudósítója szerint hétfőn reggel húsz, migránsokkal teli autóbusz indult el az opatovaci sátortáborból a magyar határ felé, és ugyanakkor húsz üres autóbusz érkezett, hogy újabb csoportokat szállítson el. A tudósítások szerint a menedékkérők között nagyon sok a nő, a gyerek és a mozgássérült. Sokan közülük a hideg időjárás miatt már betegen érkeznek az ideiglenes befogadóállomásra. Gyakori a légzőszervi megbetegedés, a bőrbetegség és a viszketegség is.

11.23: 888.hu - A megkérdezettek nagy része Orbán javaslataival ért egyet

A migrációs válság kezelésével kapcsolatban az Orbán Viktor miniszterelnök által előterjesztett politikai javaslattal a magyarok 84 százaléka ért egyet, Soros György üzletember tervével 13 százalék - írta a 888.hu hétfői cikkében a KÓD Piac-, Vélemény-, és Médiakutató Intézet felmérésére hivatkozva. A hírportál cikkében kifejtették: közvélemény-kutató partnerük ismertette a megkérdezettekkel a kormányfő és Soros György elképzeléseit a migrációs válság megoldásáról. Orbán Viktor szerint ha Görögország nem tudja megvédeni saját határait a bevándorlástól, akkor át kell engednie a feladatot az uniós határvédelemnek. A háborús menekülteket és a gazdasági bevándorlókat már a görög és az olasz schengeni határon szét kellene választani, az EU-nak szélesebb körben kell meghatároznia a biztonságosnak tekintett országok körét, továbbá minden uniós országnak növelnie kell 1 százalékkal a befizetéseit a probléma közös kezelésére - javasolta a miniszterelnök. Orbán Viktor emellett felvetette, hogy hozzanak létre kiemelt partnerséget azokkal az országokkal, amelyek nélkül nem tudják kezelni a helyzetet, valamint a menekülteket ne csak Európában, hanem az egész világon osszák szét, vagyis legyenek világkvóták. A 888.hu szerint a kormányfő által előterjesztett politikai javaslattal a felnőttek 84 százaléka ért egyet, 12 százalék elutasította és 4 százalék nem tudott róla véleményt alkotni. A jobboldalon egyetértett vele 93 százalék, a politikai centrumban 85 százalék, a baloldalon pedig 63 százalék. Soros György viszont úgy gondolja, hogy az Európai Uniónak évente egymillió menekültet kellene befogadnia, minden bevándorlót fejenként 15 ezer euróval kellene támogatni az első két évben, az uniónak a jelenleginél jóval nagyobb arányban támogatnia kell Törökországot, Libanont és Jordániát az ottani menekültek ellátásában, és közös uniós menekültügyi ügynökséget, valamint határvédelmet kellene létrehozni. Továbbá biztonságos útvonalakat kell kialakítani Görögország és Olaszország felől a menekülteknek, hogy eljuthassanak az EU-ba, és az évi egymillió menekült gazdasági integrációjához be kell vonni a gazdasági szereplőket. Ezt a javaslatcsomagot a magyarok 13 százaléka támogatja, 79 százaléka elutasítja, és nem tudta megítélni a megkérdezettek 8 százaléka. Az elképzelést a jobboldalon állók 90 százaléka, a középen állók 76 százaléka, valamint a baloldaliak 66 százaléka utasítja el - ismertette a felmérés eredményét a 888.hu.

11.15: Angela Merkel: nem a felmérések, hanem a feladatok határozzák meg a politikát Angela Merkel német kancellárnak nem a közvélemény-kutatási adatok, hanem a feladatok jelentik a "mércét", amelynek alapján meg kell szervezni a politikát. A német kormányfő erről egy hétfői lapinterjúban beszélt, amelyben ismét megerősítette a menekültválság ügyében elfoglalt álláspontját, és hangsúlyozta: nem lehet megjósolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik Németországba, de azért lehet tenni, hogy a folyamat ismét rendezett keretek közé kerüljön. Angela Merkel a Bild című lapban megjelent interjúban kifejtette, hogy a kormány útnak indította a menekültügyi rendszer reformját, amely a tartományok és önkormányzatok anyagi terheinek enyhítését, a menedékjogi eljárások felgyorsítását, valamint azt szolgálják, hogy a védelemre nem szoruló kérelmezőket hamarabb visszajuttassák hazájukba. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a nemzetállami szintű szabályozás egyedül nem elég a "probléma megoldásához" - húzta alá Angela Merkel. Hozzátette, hogy szükség van "Európa szolidaritására" is, így erősíteni kell az Európai Unió külső határainak védelmét, és méltányos módon el kell osztani a menekülteket a tagországok között. A menekülthullámot kiváltó okok kezeléséhez pedig "globális erőfeszítésre" van szükség. A kancellár elégedetlenségének adott hangot az elutasított menedékkérők távozását előíró hatósági döntések - tartományi hatáskörbe tartozó - végrehajtásával kapcsolatban, arra az újságírói felvetésre reagálva, hogy több százezer, a Balkánról érkezett menedékkérőt még mindig nem toloncoltak ki. Kiemelte, hogy a régóta Németországban tartózkodó, beilleszkedett, dolgozó embereknek valószínűleg megadják a "maradás perspektíváját", de az újonnan érkező, védelemre nem szoruló menedékkérők hazatéréséről megfelelően gondoskodnak majd a kormány tervei szerint novemberben hatályba lépő új szabályok révén. Angela Merkel a menekültügyi rendszer átalakításáról szólva egyebek között hangsúlyozta, hogy nem lesz adóemelés a válság miatt, és a kormány "feltétlenül el akarja kerülni", hogy a lakáspiacon feszültség keletkezzék a menekültek nagy száma miatt. A pártjában, a konzervatív CDU-ban egyre erősödő elégedetlenséggel kapcsolatban Angela Merkel elmondta: nem csodálkozik azon, hogy még "CDU-tagoknak is" nehéz azonosulniuk a menekültválságban kialakított álláspontjával, mert a CDU számos irányzatot, köztük egy liberális, egy keresztényszocialista és egy konzervatívív irányzatot összefogó néppárt. "A kritikát el kell viselnem, hiszen ahogy a sikereket gyakran az én sikereimként jelenítik meg, annak ellenére, hogy sokan dolgoztak értük, úgy a megoldatlan problémák is az én problémáimként jelennek meg" - mondta a CDU elnöke. A lakossági támogatottságának, népszerűségének gyengülését jelző közvélemény-kutatási adatokról azt mondta, hogy a felmérések számára nem jelentenek "mércét", az adatok pedig korábban is ingadoztak. "Az én mércém a feladat, amelyet kancellárként meg kell oldanom" - hangsúlyozta Angela Merkel. Arra a kérdésre, hogy befogadna-e otthonába menekülteket, azt mondta, hogy ezt a mostani helyzetben nem tartja elképzelhetőnek. Ugyanakkor "szerintem az a feladatom, hogy mindent megtegyek azért, hogy ezt a feladatot, amennyire csak lehet, az állam lássa el" - mondta Angela Merkel.
10.30: Három embercsempész előzetesben A Szegedi Járásbíróság az elmúlt pénteken három férfi előzetes letartóztatását rendelte el embercsempészés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A Szegedi Járási Ügyészség azért indítványozta a gyanúsítottak előzetes letartóztatásának elrendelését, mivel a rendelkezésre álló adatok szerint mindhárman megalapozottan gyanúsíthatóak azzal, hogy megbízójukkal előzetesen megállapodtak abban, hogy ellenszolgáltatás fejében migráns személyeket szállítanak Bécsbe. A gyanúsítottak közül kettőnek maga a megbízó biztosította a személygépkocsit, amellyel egyikük az autó csomagterében kialakított zárt üregben tartózkodó 5 migráns személlyel együtt kívánt a szerb-magyar határon keresztül átjönni, míg a másikuk feladata az volt, hogy a szerb-magyar határ melletti erdős területen felvegye a rá várakozó 12 migráns személyt. Egyiküket a röszkei határátkelőhelyen október 7-én 22 óra 10 perckor vonták ellenőrzés alá, amely során az ellenőrzést végrehajtó határőrök megtalálták a csomagtérben illegálisan tartózkodó migráns személyeket. Egy másik gyanúsítottat, aki nem sokkal korábban felvette a rá várakozó 12 fő szír állampolgárt, Budapest irányába tartva, az 55-ös úton vonták igazoltatás alá a rendőrök. Harmadikuk október 8-án 1 óra 50 perc körül 6 migránst kívánt felvenni a Röszke és Mórahalom közötti útszakaszon. A migránsok éppen be akartak szállni a személygépkocsiba, amikor az odaérkező járőrök a gyanúsítottat ellenőrzés alá vonták. A migráns személyek a helyszínről elszaladtak, azonban nem sokkal később sikerült őket elfogni. A migránsok magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét igazolni nem tudták.

09.41: A rendőrség már több mint 670 bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz

A határzárral kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt szeptember 15. óta már több mint 676 emberrel szemben rendelt el nyomozást a rendőrség - mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) helyettes szóvivője az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. Az ORFK hétfői összesítése szerint péntektől vasárnap éjfélig több mint 23 ezer emberrel szemben intézkedtek a rendőrök tiltott határátlépés miatt. Gál Kristóf elmondta: csak vasárnap 7879 embert fogtak el. A szerb-magyar határszakaszon 19, a horvát-magyar határszakaszon 7860 emberrel szemben intézkedtek tiltott határátlépés miatt. Az éves összesítés szerint az országba belépő illegális migránsok száma vasárnap éjfélig már a 357 ezret is meghaladta. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgató-helyettese azt mondta: a migránsok közül a legtöbben - több mint 65 ezren - szíriainak vallották magukat, utánuk afganisztániak, koszovóiak, pakisztániak és irakiak következnek.

09.36: Varga: a Világbanknak finanszírozási programokkal vehet részt a megoldásban

A Világbank finanszírozási programokkal, fejlesztésein keresztül vállalhat szerepet a jövőben a migrációs probléma megoldásában; Varga Mihály szerint ez az egyik legfontosabb tanulsága a szervezet múlt hét végén tartott közgyűlésének. A nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről hétfőn reggel. Varga Mihály elmondta, hogy a bevándorlás kérdése befolyásolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlését, szinte nem volt olyan beszélgetés, találkozó, amelyen a migráció kérdése és annak gazdasági hatásai ne kerültek volna szóba. Kifejtette: egyre inkább azt lehet tapasztalni, hogy a világ gazdasági vezetői, gazdaságpolitikusai a megoldást abban látják, hogy a kiváltó konfliktust kell kezelni, és helyben kell tartani azt a több milliós embertömeget, amely indulásra készen azt fontolgatja, hogy Európa felé veszi az irányt. Hozzátette: a megoldásban a Világbank szerepe az lehet, hogy olyan finanszírozási programokat indítson, amelyek helyben biztosítanak megélhetést és jövedelmet a most útnak indulóknak, továbbá békésebb körülményeket teremtenek a mindennapi élethez saját országukban, hogy oda vissza tudjanak térni. Vagyis a Világbank a közel-keleti térségben - Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, vagy akár a szubszaharai régióban - a fejlesztésein keresztül próbálja majd a migrációs problémát kezelni, és ezen kell dolgozniuk a világ vezetőinek a következő hónapokban. Varga Mihály úgy gondolja, hogy Európa és Magyarország számára is az egyik legfontosabb kérdés lesz a következő időszakban a bevándorlás, az, hogy hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudjuk a kiváltó okait megszüntetni, és hogyan tudjuk Európa számára megoldani azt a kérdést, amely nagyon sok ország számára ma inkább gondot jelent mint előnyt.

09.18: Egyre több migráns érkezik Presevóba

Egyre több migráns érkezik Macedóniából Szerbiába, csütörtöktől vasárnapig körülbelül 20 ezer embert regisztráltak a dél-szerbiai Presevóban - jelentette a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) hétfőn. A heves esőzések miatt a víz elöntötte annak a városrésznek a pincéit és udvarait, amelyben a befogadóközpont is található, ám az egyelőre nincs veszélyben. A rossz időjárási viszonyok miatt azonban a migránsoknak száraz és vízhatlan ruhára van szükségük. A főleg a Közel-Keletről érkező emberek a nyilvántartásba vételt követően buszokkal a szerb-horvát határon fekvő Sidre utaznak, hogy onnan Horvátországon és Magyarországon át folytassák útjukat. A közelmúltban két vonatjáratot is indítottak Presevo és Sid között, ám a migránsok azokat nem használják, mert - mint mondják - nem olyan jól szervezettek, mint a buszok, és sokkal lassabban is közlekednek. A B92 belgrádi televíziónak Ahmet Halimi, a presevói vöröskereszt titkára elmondta: most már folyamatosan ötezer felett van az egy nap alatt regisztráltak száma. Az egyik buszsofőr pedig arról számolt be, hogy egyre több családot szállítanak, akik két-három gyerekkel indultak útnak.

09.10: Határsértőket szállító szerb sofőrt fogtak el Mórahalomnál Tizenkét határsértőt szállított egy szerb férfi, akit hétfőre virradóra állítottak meg a rendőrök Mórahalomnál - közölte az MTI érdeklődésére a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Szenti Szabolcs elmondta, a kisbuszban a sofőrön kívül nyolc férfi, két nő és két gyermek utazott, valamennyien szír állampolgárnak vallották magukat. A szerb férfit embercsempészet gyanúja miatt jelentették föl a járőrök, a határsértőkkel szemben idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség - tudatta az őrnagy.
08.39: A hétvégén 36 eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt Harminchat újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt a hétvégén - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a migránsok közül hatan Kelebiánál, hárman Röszkénél, egy határsértő Csikériánál, míg a többiek ismeretlen helyen érkeztek Magyarországra. Huszonhatan a már mások által megrongált határzáron keresztül, a többiek a kerítés alatt vagy azon átmászva lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - huszonnégy szír, nyolc koszovói, kettő líbiai, egy-egy pedig afgán és iraki állampolgárnak vallotta magát. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég összesen 477 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész.

08.16: KKM-államtitkár: az észak-afrikai államokat kell segíteni

A magyar kormány konzisztens álláspontja, hogy nagyobb mértékben - és nem csak a Közel-Keleten - hanem Észak-Afrikában is segíteni kell azokat az államokat, amelyek segítenek a migrációs válság kezelésében - hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. Magyar Levente kifejtette: az észak-afrikai országok a migrációs helyzet kezelésében kulcsszerepet játszanak Európa szempontjából és globális szempontból egyaránt. Ebben a térségben az egyetlen kakukktojás Líbia, ahol az elhibázott nyugati beavatkozás nyomán évek óta egy polgárháborúval vegyített politikai válság van - mondta. Tunézia - amelyben fontos demokratikus átalakítás zajlik - már eddig is, "erejét meghaladó módon", egymillió embert fogadott be; Algéria stabil ország, amely komoly szerepet játszik a Belső-Afrika felől Európába irányuló illegális migrációs nyomás felszámolásában; Marokkó pedig hagyományosan egy stabil monarchia - sorolta. Így a külügyi államtitkár szerint a líbiai helyzet rendezésével létrejön az a biztonsági sáv, az a védelmi vonal, amely megfogja a délebbről Európa felé áramlók hatalmas tömegét. A KKM államtitkár kitért arra is, hogy Líbiából mindenféle szűrés nélkül folyamatosan indulnak el tömegek, és észak-afrikai partnereik tájékoztatása szerint az emberek "nagy része belefullad a tengerekbe". Nemcsak egy Európát érintő migrációs, szociális problémáról, hanem humanitárius katasztrófáról van szó - mondta. Ezzel kapcsolatban Magyar Levente megjegyezte, hogy a marokkói partoknál spanyol hadihajók is állomásoznak, és ennek hatására Spanyolország felé a tengereken keresztül nem sokan érkeznek. Az államtitkár felidézte: a magyar kormány régóta mondja, hogy a tengereken, még Európa előtt kellene "megfogni a problémát". Magyar Levente azt mondta: ha az Európai Unió ki tud alakítani egy cselekvőképes "katonai dimenzióban értelmezhető" fellépést, akkor annak meglesz az eredménye: már el sem érik Európát azok, akik útnak indulnak.

07.00: Húszezernél is több elfogott határsértő a múlt hét végén

A rendőrök október 9-én 0 óra és október 11-én 24 óra között tiltott határátlépés miatt 23001 főt fogtak el. Közokirat-hamisítás miatt 6 személlyel szemben indult büntetőeljárás.

Az időnkénti statisztikai hullámzás ellenére összességében továbbra sem csillapodik a Magyarországot, illetve azon keresztül Ausztriát és Németországot sújtó migránsáradat - KLIKK: http://szegedma.hu/?p=579360

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 12.
illegális bevándorlás menekültválság migránsok migráció migrációs válság

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo