Közélet

Bíróság előtt a Szeviép-vezérek – a következő tárgyaláson vallomást tesznek a vádlottak + FOTÓK

Bíróság előtt a Szeviép-vezérek – a következő tárgyaláson vallomást tesznek a vádlottak + FOTÓK

2015. október 19., hétfő
Bíróság előtt a Szeviép-vezérek – a következő tárgyaláson vallomást tesznek a vádlottak + FOTÓK
szeviep01_gs

Öt év után ültek a vádlottak padjára a Szeviép Zrt. egykori vezérei. A károsultak egy csoportját képviselő Szabó Bálint Szeged és Csongrád megye legnagyobb közéleti, politikai és gazdasági bűncselekményének titulálta az ügyet. A tárgyaláson azt is kezdeményezni fogja, hogy a három vádlottat helyezzék előzetes letartóztatásba. Az ügy tárgyalása január végén folytatódik.

A tárgyalást – amelyen egyik vádlott sem járult hozzá, hogy fénykép- illetve videófelvétel készüljön róluk – az ügyész a vádirat ismertetésével kezdte. A károsult alvállalkozók csak eddig maradhattak a tárgyalóteremben, mondván, amíg nem tisztázott a károsultak teljes köre, nem vehetnek részt azon, ám később biztosítanak számukra erre lehetőséget. Az ügyész közölte, a Szeviép Zrt. ésszerűtlen gazdálkodása okozta a társaság csődjét, hiszen még akkor is kölcsönöket adtak, amikor már fizetési nehézségekkel küzdöttek. Az elsőrendű vádlott O. László egy előre megírt dokumentumot olvasott fel a tárgyalóteremben, mint elmondta, nem kíván vallomást tenni. Úgy értékelte, hogy a vádirat és a gyanúsítás között ellentmondás van, s arra volt kíváncsi, hogy ezt kinek kellene bizonyítania, neki vagy a bíróságnak. Kijelentette, amíg ez nem tisztázódik, nem tud vallomást tenni. A másodrendű vádlott, B. Sándor sem tett vallomást, azt mondta a bírónőnek, hogy ügyvédje jelenlétében fogja csak ezt megtenni. A harmadrendű vádlott, P. László is csak később kíván részletes vallomást tenni.

A vádiratot ismertették hétfőn a Szegedi Járásbíróságon

A vádirat ismertetésével megkezdődött a Szeviép-ügy tárgyalása hétfőn a Szegedi Járásbíróságon, az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - cég három egykori vezetőjét különösen jelentős mértékű, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolják. A vádirat szerint a három férfi a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság igazgatóságnak tagja volt, majd egyikőjük vezérigazgató, a másik vádlott pedig önálló cégjegyzésre jogosult cégvezető lett. A részvénytársaság gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolását. A társaság vesztesége a fizetésképtelenség bejelentését követően is tovább növekedett, 2010. augusztus 13-ra elérte a 2 milliárd forintot. A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben, és így a visszafizetésre sem volt reális esélyük. A kölcsönök egy részét már a fizetésképtelenné válást követően nyújtották, folyamatosan csökkentve így a társaság vagyonát, összességében mintegy másfél milliárd forinttal. A vagyonveszteségből a felszámolás során mintegy 430 millió forint térült meg. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. Az ügyészség indítványában börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra. A vádlottak a bíróság előtt egyelőre nem kívántak vallomást tenni. A nyomozás során tett vallomásaikban a cég gazdálkodási helyzetének megromlását azzal indokolták, hogy megrendelőik sorozatban nem fizették ki az elvégzett munkákat. Az érdekeltségeiknek nyújtott kölcsönök pedig a beruházásokhoz szükséges tőkét biztosították.

Január végén tesznek vallomást a vádlottak

Szabó Bálintot a tárgyalás második részéről is kiküldték, mert a bíró nem fogadta el az általa benyújtott dokumentumot.Mindhárom vádlott ügyvédje közölte, hogy a következő tárgyaláson tesznek részletes vallomást. A másod- és harmadrendű vádlott ügyvédje két-három óra hosszúságúnak ígérte ezeket, O. József védője még nem tudott pontos adatokat mondani, de hasonló időtartamot vélelmezett. A Szeviép-ügyben január 27-én tartják meg a következő tárgyalást.

A károsultak tüntettek a bíróság előtt

„Holt a pénz? M43, fürdő, villamos” – ez volt olvasható az egyik molinón, amit a Szegedi Járásbíróság épületénél autókra függesztettek ki a Szeviép-ügy károsultjai, így fogadták az ügy három vádlottját, a cég egykori vezetőit. „Fordulóponthoz jutottunk a mai napon, és azt gondolom ennek a Szeviép-ügynek a leglényegesebb állomásánál vagyunk itt most a Szegedi Járásbíróság előtt” – közölte a károsultak egy csoportját képviselő

Szabó Bálint

a tárgyalás előtt tartott sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, a három vádlott,

P. László

,

B. Sándor

és

O. József

akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Amennyiben a különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettet bűnszervezetben vagy bűnszövetségben követték el, akkor a büntetési tétel tovább emelkedik. Elmondta, a vádirat szerint több mint 500 károsultja volt a Szeviép-ügynek, mára 150-200-an maradtak. Ezeket a vállalkozók átlagosan 3 millió forinttal károsította meg a cégcsoport. „A Szeviép-ügy Szeged és Csongrád megye legnagyobb közéleti, politikai és gazdasági bűncselekménye” – szögezte le Szabó. Hozzátette, számos politikus és közszereplő érintett az ügyben a három vádlotton kívül, közülük többen a tanúk padján fognak ülni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vádirat ismertetése során egy mintegy fél milliárdos tétel is szerepelni fog. „Ez az 500 millió forint egy politikus sofőrjének a cégén keresztül került kifizetésre 2008 és 2010 között heti, havi rendszerességgel nyújtott kölcsönök formájában. A legmeglepőbb ebben nem az, hogy egy politikus sofőrjéhez került ekkora összeg, hanem az, hogy az a cég a Szeviép csődjével egy időben szintén csődbe jutott. Magyarul azt a pénzt valakik onnan egy az egybe kiszedték” – jelentette ki. Sértetti képviselőként azt is indítványozni fogja Szabó Bálint, hogy a szabadlábon lévő vádlottakat helyezzék előzetes letartóztatásba. Szerinte ha egy csokilopásért, illetve egy kerítésátlépésért fogdába lehet kerülni, akkor másfél milliárd forint eltüntetéséért, 500 vállalkozó megkárosításáért szintén előzetesben lenne a Szeviép-vezéreknek a helye. Úgy értékelte, hogy nem csupán a szökés és elrejtőzés veszélye, hanem az összebeszélésé és a tanúk befolyásolásáé is fennáll.

Korábban írtuk:

„Különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett” – ez a tárgya hivatalosan a Szeviép-pernek, melynek az első tárgyalása hétfőn negyed kilenckor kezdődik a Szegedi Járásbíróságon. A cég egykori vezéreire, P. Lászlóra, B. Sándorra és O. Józsefre az ügyben eljáró ügyész letöltendő szabadságvesztést indítványozott, illetve további büntetéseket és intézkedéseket. A Szeviép Zrt. felszámolását még 2010 augusztusában rendelte el a Szegedi Törvényszék. A társaság fizetésképtelenné válását túlnyomórészt az idézte elő, hogy a vádlottak 2007. év elejétől rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket a teljes egészében vagy részben a Szeviép tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve néhány esetben magánszemélyeknek is. Ezek a kölcsönadások fedezet hiányában történtek, illetve még akkor is kölcsönöket adott a Szeviép, amikor már fizetési nehézségei voltak. „A vádlottak az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes kölcsön folyósításokról történő döntéseikkel a Zrt. fizetésképtelenségét idézték elő, vagyonát hozzávetőlegesen 1 milliárd 450 millió forinttal csökkentették” – olvasható a bíróság honlapján. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6 milliárd 500 millió forint hitelezői igényt jelentettek be. „Fontos kiemelni, hogy nem csupán a három gyanúsítottnak, de rengeteg közéleti személynek, közöttük jól ismert politikusoknak is van félnivalója” – nyilatkozta még áprilisban, a vádemelésről szóló hír kapcsán a SZEGEDma.hu-nak Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője. A 433 károsult közül 57 alvállalkozót képviselő Szabó szerint közérdekről szól ez az ügy elsődlegesen, mert – ahogy májusi sajtótájékoztatóján közölte – az elvégzett munkát ki kell fizetni, a megkötött szerződéseket be kell tartani, illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy nemzetgazdasági szempontból jelentős kár éri az érintett vállalkozói körön kívül a magyar állam különböző szerveit, így például az adóhatóságot és ezen keresztül valamennyi adófizetőt.

Szeviép-saga

A Szeviép Zrt. gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. Az Zrt. április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolást.Négy évig folyt a nyomozás, mellyel kapcsolatban Szabó Bálint emlékeztetett, hogy 2013 májusában azért demonstráltak a Szeviép-székháznál, mert tűrhetetlennek tartották, hogy két év után nagyobb értékű autókkal közlekednek a cégvezetők, mint a károsultak éves árbevétele. „Bukjanak meg politikusok, és kerüljenek a bűnösök a börtönbe. Úgy látszik, csak ez az a mód, ami meggyőzi az embereket, a dolgozókat és nagyvállalkozókat arról, hogy tartsák be, amit ígérnek, a szerződést, amit aláírnak” – fogalmazott akkor Bárándy György ügyvéd.
szeviep_demonstracio04_gs
Két éve a három Szeviép-vezér magánvagyonát zárolták, ami Szabó információi szerint eléri a 3 milliárd forintot. Ez azonban nem elegendő a károsult alvállalkozók kártalanítására, ugyanis a 433 érintettnek több mint 6 milliárddal tartoznak. Tavaly májusban a városháza előtt demonstráltak az alvállalkozók, akkor Botka Lászlónak egy petíciót is átadtak. A szocialista városvezető akkor azt állította, hogy 2002 és 2010 között semmilyen közebszerzést nem nyert meg a Szeviép Zrt. a várostól. „Szeged első ember nem mondott igazat” – állította Szabó Bálint júniusban, amikor egy seprűt is megkísérelt átadni a közgyűlés előtt Botkának. A Szeviép Zrt. Szegeden egyébként az 1-es villamosvonal és az M43-as autópálya építésénél működött közre. Ez utóbbi beruházásnál a még el nem készült sztrádát meg is bontották a kifizetetlen alvállalkozók.
Ma öt év után ülnek a vádlottak padjára a Szeviép Zrt. egykori vezérei! Részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=581680 Szerző: Szegedma Hírportál,2015. október 18.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.