A PDSZ elnöke a strasbourgi bírósághoz fordul a nemzeti pedagóguskari tagság miatt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a strasbourgi bírósághoz fordul a nemzeti pedagóguskari tagság miatt, mert szerinte ellentétes az alaptörvénnyel és az európai uniós alapelvekkel.

Mendrey László

hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a pedagóguskari tagság kötelezettsége sérti az egyéni döntési szabadságot, és szemben áll az alaptörvénnyel, amely azt írja elő, hogy a magyar állampolgárok egyéni döntésükkel bármilyen szervezet tagjai lehetnek, és értelemszerűen ki is léphetnek belőlük. Hozzátette: az európai uniós alapelvekkel egészen biztosan szemben áll a kötelező tagság. Kitért arra is: álláspontjuk szerint a kari tagság "diszkriminatív", hiszen az csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alkalmazottjai és az önkormányzatoknál dolgozó pedagógusok számára kötelező, az alapítványi, egyházi iskolákban dolgozóknak csak ajánlott. Úgy fogalmazott, nem indokolták, hogy miért van szükség a Nemzeti Pedagógus Karra, amely csupán "a kormányzat kiszolgáló szervezete", és "alapvetően kiskorúnak nézi a pedagógusokat", főleg az etikai kódex bevezetésével. A PDSZ jogásza,

Nyitrai Károly

a sajtótájékoztatón közölte: egy jogi lehetőség maradt, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, az ehhez szükséges kérelem hétfőn elkészül. Emlékeztetett: a Nemzeti Pedagógus Kar köztestület, tehát a pedagógusok azonnal a tagjai lesznek, amint közalkalmazotti jogviszonyt létesítenek, a régebb óta a pályán lévő pedagógusok pedig az erre vonatkozó jogszabály hatálybalépésével, 2013. szeptember elsején lettek a kar tagjai. Kifejtette azt is, óriási különbség, hogy a pedagóguskarival szemben a szakszervezeti tagság választható, de még az ügyvédi kamarába való belépéshez is szükség van egy felvételi kérelemre, az sem történik automatikusan. Mendrey László elmondta: azért fordul Strasbourghoz, hogy megtudja, ki lehet-e lépni a pedagóguskarból. Ha megáll a beadványa, akkor kezdeményezni fogja a kilépést - tette hozzá. Közölte azt is, nincs anyagi kártérítési igénye, szimbolikus lépésről van szó, azt tartja fontosnak, hogy ez példát adjon a kollégái számára, és ráébressze az államot arra: a 21. században az Európai Unió közepén tiszteletben kell tartani a demokratikus minimumokat.