Nem hagyja hidegen az illegális bevándorlás az egyetemistákat

Megtelt a TIK Kongresszusi Terme egyetemi hallgatókkal. A rendőrség, a bevándorlási hivatal és a bíróság képviselője tartott előadást.

Telt házzal zajlott le az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának idei első szakmai estje, a Tanulmányi és Információs Központ közel hétszáz főt befogadó terméből ki kellett küldeni a lépcsőn ülőket, ők kintről, egy televízióról követhették a benti eseményeket. A „Jogi dilemmák a migrációval kapcsolatban” című előadás három vendége

Lukács János

dandártábornok, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője,

Seres József

, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának igazgatója, továbbá

Joó Attila

, a Szegedi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője volt. Vetítéssel illusztrált előadásaikat követően a hallgatóságnak is biztosították a kérdésfeltevés lehetőségét.

A rendőrök jól teljesítettek

– mondta el Lukács János. Az egyetemisták megtudhatták, az ujjlenyomatvétel után életkor megállapító orvosi vizsgálat következik, ha szükséges, mivel másképp kell eljárni egy fiatalnál, s másképp egy felnőttnél. Ezután felteszik a kérdést: kíván-e menekült lenne, ha igen, átveszi a BÁH őt, ha nem, akkor idegenrendészeti eljárást kezdeményeznek, amelynek a végkifejlete a kitoloncolás.

A migráció a megye 130 kilométeres határszakaszából elsősorban a Szerbia felé eső részt, s annak szegedi határkirendeltség alá eső részét érintette, habár a kiszombori határkirendeltség szintén komoly terheléssel küzdött meg. Szeged elsősorban a mérete, a vasút és az autópálya miatt vonzó. „2010-ben 1771 fő határsértőt fogtunk el a megye területén egész évben, idén már 183 850 embert” – mutatott rá a dandártábornok, hogy milyen hatalmas növekedést tapasztaltak pár év alatt. 2013-ben még az illegális határátlépők többsége koszovói volt, akik együttműködtek a hatóságokkal, 2014-ben megjelentek a szírek, akikből egyre több lett az idei évre. „A humán erő kiemelten fontos, a Csongrád megyei rendőrök mellett más megyékből is érkeztek kollégáik, megjelentek a Frontex összekötői, a Magyar Honvédség katonái, s végig velünk voltak a polgárőrök” – sorolta a rendőrfőkapitány. A teljes határszakaszt hőkamerákkal fedték le, de három mobil eszköz is rendelkezésükre állt.

A határ menti települések lakosságával többször konzultáltak, akik fegyelmezetten tűrték a migrációs hullámot, habár zavarta őket a szemetelés, az éjszakai tömeges mozgás, de nem a bevándorlóktól, hanem az embercsempészektől féltek.

A rendőrség felismerte, hogy az egészségügy fontos terület, a rüh miatt fürdetőkonténert állítottak fel, s létrehoztak egy egészségügyi áteresztő pontot, ahol minden beavatkozást végre tudnak hajtani, a műtéteket leszámítva. Lukács kiemelte az SBO szerepét, ők műtöttek többek között, a rendőröknek jó pár szülésben is részük volt. A rendőrök megkapták az úgynevezett „sivatagi koktélt”, „ha az Afganisztánban szolgálatot teljesítő hódmezővásárhelyi katonáknak jó volt, akkor nekünk is” – mondta a dandártábornok.

„Jármű önkényes elvétele nyolc esetben fordult elő, ebből hét autóban benne volt a kulcs” – osztotta meg tanulságul a hallgatóságnak Lukács, majd felsorolta, hogy két lopásról, nyolc rongálásról van információja a rendőrségnek, 258 jogellenes tartózkodás elősegítésében részt vevő személy, 324 embercsempész ellen indítottak eljárást.

Soha nem kérelmeztek ilyen sokan menekültstátuszt

A menekültstátuszt kérelmezők számát 1989 óta tartják nyilván, amióta létezik hazánkban velük foglalkozó hatóság. Az első években a romániai forradalom előtti időszak okozott évi 17-18 ezer kérelmezőt Erdélyből, majd 1995-ben a délszláv háború miatt több mint 51 ezer menekültstátuszért folyamodó volt, mindkét esetben jelentős volt a magyarok száma. 2012-re alig 2500 főre csökkent az érték, de már 2013-ban 18 900-ra, 2014-ben 43 ezerre, idénre pedig 173 947-re nőtt.

A kérelmezők 90 százaléka a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának hatálya alá eső területen lépett be, ezt az állománybővítés, az átirányítás és a túlmunka elrendelése ellenére sem sikerült kezelni, ezért a migránsok egy részét átirányították az ország belső területeire. A BÁH-ban óriási a fluktuáció, nehéz megbirkózni a hatalmas teherrel. Az első hullám koszovói migránsainál nagy kihívást jelentett a család minden tagjának egy helyre gyűjtése, hiszen az ottani családmodell szerint 20-30 fős família is átlagos. Neuralgikus pontja a kérdésnek, hogy elég tolmáccsal rendelkeznek minden fontosabb nyelvből, ügyelni kellett arra is, hogy figyelembe vegyék a vallási, nemzetiségi, kulturális különbségeket.

2013-ban új táborok létrehozásáról döntött a kormány, többek között Vámosszabadiban nyílt befogadó állomás, de Nagyfán is felállítottak egy 300 fős, ideiglenes tábort, amelynek fűtetlen, télen nem használható sátrait 2014 végére fűthető konténerekre cserélték le, Kiskunhalason is létrejött egy új migrációs központ. Szeptember 15-től bevezették a tranzitzónát, a migráns itt tudja benyújtani kérelmét. A családokat, a terhes nőket, a krónikus betegeket, a háborús sérülteket beszállítják az ország belső területeire. „Azt vélelmezzük, hogy a migráns számára Szerbia biztonságos ország, amennyiben ezt vitatja, elmondhatja ellenvéleményét” – magyarázta a BÁH képviselője. Eddig mintegy 400 főt regisztráltak, többségük a családosak közé tartozik, mintegy 40 főt a tranzitzónában bíráltak el. „További feladatok is állnak előttünk, ebből az első, a megfelelő jogszabályi háttér biztosítása már megvalósult. Növelni kell a befogadó és feldolgozási kapacitást, biztosítani kell a nagy létszámú toloncolást” – mondta el a rájuk váró feladatokról Seres.

Kiemelten magas tételekkel büntetik az embercsempészeket

A CXL. törvény számos más törvényt módosított – derült ki Joó Attila előadásából.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények analógiájára az embercsempészektől a tevékenységük alatt szerzett jövedelmüket kötelezően el kell kobozni, kivéve, ha bizonyítani tudja a vádlott, hogy legálisan szerezte meg azt. Az új törvényt a fiatalkorúak vonatkozó szabályok és a tolmácsolás miatt érte kritika. A tolmács lefordítja szóban az ítéletet, s a bíró rövid szóbeli indoklását, de a szegedi bírák mindig le is fordíttatják írásban is az ítéletet, kivéve, ha ezt a migráns nem kéri.

„Ha a technikai határzáron keresztül jut be a migráns az bűncselekmény, ha más módon – például tiszai átkeléssel – akkor csak szabálysértés” – hívta fel egy érdekességre a figyelmet Joó.

Joó Attila elmondta, szeptember 15-től naponta 13 szegedi bíró ítélkezik, valamennyi érintett szeptember 30-ig beállította a tárgyalásait, október egytől pedig más törvényszékekről kirendelt bírók folytatják a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetében ítélkezést, hogy más egyéb bűncselekményt elkövetők is érezzék a „törődést”. Szeptember 16. óta 117 esetben ítélkeztek a szegedi bírák, csupán egy alkalommal nyújtottak be fellebbezést. Napi 25 ügyben ítélkeznek, ami a várt 400-1200-as számhoz képest alacsony, de a megszokott napi 7-8 lényeges tárgyaláshoz képest magas. Habár a jogalkotó a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását preferálja, a szegedi bírák inkább az egy-két évi időtartamra szóló kiutasítást preferálják.

A száraz zsömlét kérte számon a MigSzol tagja

A rendezvény végén a hallgatói kérdésekre is jutott idő. Egy fő arról érdeklődött, hogy mi a véleménye Joó Attilának a 100 bíró tiltakozásáról menekültügyben. A kérdezett válaszában pontosított, hogy ügyvédekről van szó, mivel a bírók nem foglalhatnak állást ilyetén kérdésekben, így ő sem kommentálná. Általánosságban elmondta, hogy érdemes azokra a sajtómegjelenésekre figyelni, amelyek kiemelik a bírák humánusságát és azt, hogy a jogszabályok betartására törekednek. „Egészségügyi áteresztő pontokat létesített a magyar rendőrség szegedi határrendészeti kirendeltsége, amely ugye kettő darab konténert jelentett. A Hangár 1-ben és 2-ben milyen egészségügyi személyzet volt jelen, mert információink szerint a Vöröskereszten kívül szinte semmilyen ellátás nem biztosítottak háromezer fő részére. Miért gondolták azt, hogy néhány kosár száraz zsömle elég lesz az áteresztő pontokon? – kérdezte a MigSzol aktivistája, Szalai Balázs Lukács Jánostól.

Seres Józseftől azt kérte számon, hogy szerinte két „biztonsági őr-szerű” szociális asszisztens azzal büszkélkedett Nagyfán, hogy két pofonnal rendet tettek az afgánok között, valamint hiányolta a Helsinki Bizottság beengedését a tranzitzónába. „A nagyfai befogadó állomást kibővítettük, felállításra került mintegy hetven darab sátor. Nem tudom, hogy mikor járt a táborban, de információi tévesek, mert tíz szociális munkást alkalmaz a BÁH, rajtuk kívül vannak szociális asszisztensek és biztonsági őrök. A tranzitzónába, aki belép, az nem Magyarország területén tartózkodik, oda bárki bejöhet, akinek a hatóság engedélyt ad. Azonban videókapcsolat van kiépítve a bíróság, a tranzitzóna, a bevándorlási hivatal között, így a személyes konzultáció e módon is megvalósulhat. Ha az engedély kiadásra kerül – tudomásom szerint ez már megtörtént a Helsinki Bizottság esetében – akkor személyesen is találkozhat a pártfogoltjával a jogi képviselő” – válaszolta Seres József. „Ha helyesek lennének az információi tudná, hogy az egészségügyi áteresztő pont a szegedi határkirendeltségen egy kőépület, s nem egy konténer” – javította ki Szalait Lukács János dandártábornok. „Csupán fürösztő konténerekről beszéltem, amelyekhez hasonlóakat más országok is használnak. A hangárok egészségügyi ellátása valóban fontos, ezért a megyei rendőrorvosok, más egységek rendőrorvosai szinte állandóan ott tartózkodtak, a honvédség orvosai pedig rendszeresen. A hangáron kívül is minden jelentkező civil számára biztosítottuk a gyógykezelést.”

– válaszolta Lukács, aki visszautasította a zsemlék számára vonatkozó vádat is. A közönség megtapsolta a hatósági vezetők válaszait.