origo.hu
Orbán: a horvát határon is határrendészeti rendszert kell létesíteni
Az elmúlt napok feszült hangulata után rendeződni látszik a szerb-horvát viszony: két fontos átkelőnél már megnyílt a két szomszédos állam határa.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában - Ausztriába látogat, hogy tárgyaljon a migrációs válság főbb kérdéseiről Werner Faymann osztrák kancellárral, Reinhold Mitterlehner alkancellárral és Heinz-Christian Strachevel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével. A vizit pikantériáját Orbán csütörtöki nyilatkozata adja, amelyben kilátásba helyezte, hogy Magyarország a jövőben határai védelme helyett akár szervezetten tovább is szállíthatja a menekülteket Ausztria és Németország felé. "Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket" - indokolta felvetését a kormányfő. Eközben még hétfőn Horvátország lezárta határátkelőit a szerb rendszámú kamionok előtt. Erre válaszul Szerbia szerda éjfél után megtiltotta a horvát teherautók és horvát áruk belépését a területére, az ellencsapás keretében pedig a horvát hatóságok immár egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be. A médiában folyamatosan üzengetnek egymásnak a két állam vezetői, horvát részről már a fasizmus fogalma, a szerbektől pedig az "öngól" is elhangzott. Horvátország célja az intézkedésekkel az, hogy rábírja szomszédját, az a horvát határ helyett Magyarország felé, Horgosra szállítsa a migránsokat. A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:
21.13: Horvát miniszterelnök: újra lezárhatjuk a határt
Horvátország újra lezárhatja a Szerbiával közös határát, ha erre szükség lesz - jelentette ki
Zoran Milanovic
horvát miniszterelnök a szerbiai közszolgálati televíziónak adott péntek esti interjújában. "Szerbiának államként kell működnie. Amikor a migránsok belépnek Szerbiába, szervezetten északra kell őket szállítani, és nem spontán gazdasági akciót kell ebből csinálni, hogy az emberek száz euróval lépnek be az országba, és 50-nel kevesebbel kell kilépniük. Felajánlottam (Aleksandar) Vucicnak, és nyilvánosan is kijelentettem, hogy ha kell, küldhetünk buszokat Szerbia déli részére, hogy ezeket a szerencsétlen embereket nagyrészt Horvátország, kisebb részt pedig a magyar határ felé vigyük" - fogalmazott a horvát kormányfő, és értetlenségének adott hangot, hogy egy ilyen ajánlatot miért utasítana el bárki is. Szerinte Szerbia diszkriminációt követett el, amikor megtiltotta a Horvátországban regisztrált és a horvát árut szállító kamionok belépését az országba, míg Horvátország az összes teherautó számára tiltotta meg a belépést. "Horvátország ezt diszkrimináció nélkül lépte meg, azért, hogy megvédje a nemzeti érdekeket, és azt üzenje: működjetek együtt velünk. Szerbia pedig diszkriminatív lépést hozott Horvátország ellen, olyat, ami ellentétes a stabilizációs és társulási megállapodással. Mi nem hoztunk ilyen lépést. Megtiltottuk a szerb rendszámtáblával rendelkező autók belépést. Egy ilyen autóbuszban 50 horvát is ülhetett volna" - magyarázta. Hozzáfűzte, hogy a szerb kormány azután jelentette be az ellenlépéseket, hogy a horvát kormány bejelentette, másnap megnyitja a határt. A kérdésre, hogy Brüsszel nyomást gyakorolt-e Zágrábra, hogy nyissa meg határát, Zoran Milanovic azt mondta: Horvátország az Európai Tanács tagja, és ott senki sem akart erről beszélni, "nem tudom, ki gyakorolt volna nyomást Horvátországra". Hangsúlyozta, hogy Zágráb normális kapcsolatra törekszik Belgráddal. "Horvátország megakadályozhatja Szerbia európai uniós csatlakozását, de én ezt nem szeretném" - fogalmazott a horvát kormányfő. Zágráb a migránsválsággal összefüggésben hétfő éjjel zárta le a belépő teherforgalom előtt - a romlandó árut szállító kamionok kivételével - az egyetlen, akkor még nyitva álló határátkelőhelyet Szerbia és Horvátország között. Szerbia válaszként szerda éjfélig adott ultimátumot a horvát kormánynak a határnyitásra, majd miután ez lejárt, megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve a horvát árut szállító teherautók belépését az országba. Erre válaszul a horvát hatóságok csütörtök éjféltől péntek 17 óráig egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engedtek be Horvátországba Szerbia felől. A bajakovói és a tovarniki átkelő zárlatának pénteki feloldása ellenére a másik hat horvát-szerb határátkelő zárva maradt.
20.27: Takács Szabolcs: a külső határok megvédését Hollandia is fontosnak tekinti Az uniós külső határok megvédését Hollandia is fontos feladatnak tekinti - állapította meg Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában, miután pénteken Hágában megbeszélést folytatott Robert de Groottal, a holland miniszterelnöki hivatal európai igazgatójával. Magyarország és Hollandia számos dolgot nyilvánvalóan eltérően ítél meg a menekültválság ügyében, de sok olyan eleme is van a kérdésnek, amelyet mindkét ország hasonlóan lát - mondta a magyar államtitkár. Egyetértettek abban - tette hozzá -, hogy bár még messze van az, amikor ezt a válságot megnyugtatóan tudják majd kezelni, a két nappal ezelőtti EU-csúcs hangneme már sokkal konstruktívabb volt, mint az előző hetek fejleményei. "Abban is egyetértettünk, hogy a kölcsönös vádaskodás sehova nem vezet" - mondta Takács Szabolcs. Azzal kapcsolatban, hogy október 8-án Luxembourgban konferenciát tartanak a nyugat-balkáni országok részvételével a balkáni migránsútvonal sajátos problémáiról, az EU-ügyi államtitkár emlékeztetett arra: a tavaszi uniós dokumentumok még meg sem említették a nyugat-balkáni útvonalat, az idő azonban megmutatta, hogy ezt a térséget sem lehet figyelmen kívül hagyni. A Nyugat-Balkánnak szentelt konferenciát Magyarország kezdeményezte, és most azt tartja a legfontosabbnak, hogy az értekezleten ne csak tüneti kezeléssel foglalkozzanak - hangsúlyozta Takács Szabolcs. Kitért arra, hogy ugyanazon a napon tartják Luxembourgban az uniós belügyminiszterek tanácskozását, és azon - reményei szerint - nem csupán abban születik majd egyetértés, hogy mely államok minősülnek a migráció szempontjából biztonságos eredetországnak, hanem abban is, hogy mely államok tekinthetők biztonságos tranzitországnak. A magyar államtitkár arról is tárgyalt a hágai illetékesekkel, hogy január elsejétől Hollandia fogja átvenni az EU soros elnökségét. Áttekintették Hollandia elnökségi terveit, azt, hogy melyek lesznek Hága várható elnökségi prioritásai a migránsválság kezelésének nyilvánvalóan folytatódó feladatai mellett. Takács Szabolcs abban a minőségében is tett látogatást Hágában, hogy idén Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztségét, és az elnökségi tevékenységet ő irányítja. Elmondta, hogy a magyar nagykövetség - helyi zsidó szervezetekkel és a holland kormánnyal együtt - ünnepi rendezvényt szervezett Hágában, amelyen megnyitották a közép-európai zsinagógaépítészetet bemutató vándorkiállítást.
20.14: Az állam jelölheti ki a befogadóhelyeket Ausztriában Kétharmados többséggel elfogadta az osztrák parlament felsőháza pénteken az alkotmánymódosítást, ezzel lehetővé vált az állam számára, hogy saját hatáskörben jelöljön ki befogadóhelyeket a bevándorlóknak. Az erről szóló törvény október elsején lép életbe. A döntés értelmében a jövőben az állam saját tartományi ingatlanain befogadóközpontokat létesíthet, akár a tartomány jóváhagyása nélkül is. A törvény akkor alkalmazható, ha a tartomány vagy a járások nem teljesítik az előírt menekültkvótát vagy a befogadott menekültek száma nem teszi ki a helyi lakosok 1,5 százalékát. A kormány azért kezdeményezte az alkotmánymódosítást, amely 2018-ig lesz érvényben, hogy mostantól könnyebben tudjon majd reagálni a menekültügyi helyzetre és gyorsabban ki tudja jelölni a szálláshelyeket. A parlamenti ülésen az embercsempészek elleni szigorúbb fellépésről is döntöttek. Az embercsempészek eddig tíz, most már akár három ember szállítása esetén is előzetes letartóztatásba kerülhetnek.
20.02: Migránsokat szállító teherautót tartóztattak fel Bulgáriában, egyházi állásfoglalás Illegális bevándorlókkal tele teherautót tartóztattak fel pénteken a bolgár határ közelében - közölte a bolgár belügyminisztérium sajtóosztálya. "Pernik város térségében egy tervezett ellenőrzés során 50 embert - közöttük 7 nőt és 7 gyermeket - találtak egy Szerbia felé tartó teherautó kocsiszekrényében. Egyiküknél sem voltak iratok, és mindannyian szíreknek mondták magukat" - közölte a rendőrség. A nőket és a gyermekeket egy válságközpontba szállították, a férfiakat pedig Pernik város rendőrségére, ahol megállapítják a személyazonosságukat. A teherautó bolgár állampolgárságú vezetője ellen embercsempészet vádjával eljárás indult. A férfi azt mondta a rendőröknek, nem tudta, hogy a teherautó belsejében emberek vannak. A bolgár ortodox egyház pénteken felszólította a balkáni ország hatóságait, ne engedjenek át több illegális bevándorlót az ország határain. "Úgy ítéljük meg, hogy kormányunknak semmiképpen sem lenne szabad több menekültet az országunkba engedni" - áll az egyház közleményében, amelyet Neofit pátriárka, a bolgár ortodox egyház feje és a szent szinódus több más tagja írt alá. "Azokat, akik már itt vannak, ortodox keresztényekként és társadalomként lehetőségeink és forrásaink szerint el kell látnunk, de többet nem" - áll az egyház közleményében. "Bulgária ortodox népe nem fizethet államiságának eltűnésével" - figyelmeztetett az ortodox egyház. Az európai uniós tagállam Bulgária, amely nem tagja a schengeni övezetnek, megerősítette a határőrséget, kamerákat és mozgásérzékelőket telepített, és 160 kilométeres biztonsági kerítést épít a török határon, ennek ellenére továbbra is érkeznek illegális bevándorlók az országba.
19.46: Osztrák belügyminisztérium: eddig egy terroristagyanús eset volt Ausztriában Eddig egy terroristagyanús eset volt Ausztriában - közölte az osztrák belügyminisztérium pénteken arra reagálva, hogy az állambiztonsági hivatal egyik volt vezetője, Gert Polli szerint az Európába tartó menekültek közül számtalan az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet harcosa. Polli a Krone című osztrák lap internetes kiadásának nyilatkozva elmondta: nagy a veszélye a teljesen ellenőrizetlen bevándorlásnak, az Iszlám Állam emberei ki tudják használni a jelenlegi helyzetet Európában, és ehhez fegyverre sincs szükségük. A tárca szóvivője, Alexander Marakovits szerint nincs általános gyanú az Európába érkező menekültekkel szemben, és igen csekély annak az esélye, hogy ténylegesen terroristák jutnak be az országba. "Természetesen tudjuk, hogy akadhatnak olyanok, akik magukat menekültnek kiadva akarják kihasználni a helyzetet, azonban az ilyen gyanú csak ritkán igazolódik be" - mondta a tárca szóvivője, és kiemelte: a menekültek többsége éppen ezektől az emberektől, vagyis az Iszlám Állam harcosaitól menekül. Csütörtökön 7500 migráns érkezett Burgenlandba, és a hatóságok számításai szerint pénteken is nagyjából ugyanennyien érkeznek a tartományba. Péntek éjfél és reggel hét óra között már 4500 menekült érkezett Miklóshalmára (Nickelsdorf), szállításukat folyamatosan oldották meg. A Nova Rock csarnokban mintegy négyszázan töltötték a csütörtök éjszakát. Pénteken Gerald Klug védelmi miniszter is kilátogatott a miklóshalmai határszakaszhoz. Szeptember közepe óta országszerte csaknem 1500 katona teljesít szolgálatot és segédkezik a menekültek ellátásában. Egy másik határszakasznál, Rábakeresztúr településnél nyugodt a helyzet, nagyjából negyven ember lépte át a határt éjszaka. A stájerországi és a szlovéniai határszakaszon szintén nyugalom volt, kora délutánig nem érkezett menekült a környékre. A Vöröskereszt tájékoztatása szerint csak néhányan léptek át a határon. Péntek délelőtt Grazban csaknem 400 menedékkérőt láttak el, a város főpályaudvarán 30-40 menekült volt, ők önállóan érkeztek ide, és a továbbutazásra vártak. A stájerországi katonai parancsnokság közlése szerint Spielfeld és Bad Radkersburg települések mellett Langegg, Murafigye (Mureck) és Sicheldorf közelében is katonai erőt vetnek be a feladatok ellátására és a rendőrség segítésére. Pénteken összesen 330 katona teljesített szolgálatot a stájerországi-szlovén határ mentén. Salzburgban a kora délutáni órákban megtelt a pályaudvar parkolója menekültekkel, ezért a város illetékesei arra kérték a bécsi és a déli országrészben dolgozókat, hogy lassítsák a menekültek szállítását. Csütörtökön több busz és este egy különvonat is indult Németország irányába, azonban pénteken újra úgy látszott, hogy a 800 ember befogadására alkalmas parkolóház ismét tele lesz. A freilassingi határátkelőnél délután 600-an várták, hogy beléphessenek Németországba.
19.31: Az ukrán bevándorlási hivatal cáfolja, hogy Kijev kész menekülteket befogadni Az ukrán állami bevándorlási hivatal pénteken cáfolta a több ukrán hírforrás által közölt információt, miszerint Ukrajna segítséget kíván nyújtani az európai uniós államoknak a menekültválság leküzdésében, ezért kész befogadni észak-afrikai, illetve közel-keleti migránsokat. Számos hírportál, köztük az UNN hírügynökség a bevándorlási hivatal Csernyivci megyei sajtószolgálatától származó közleményre hivatkozva tette közé a hírt. A Korreszpondent hírportál a cáfolatot megjelentető hírében közzétette a korábban kapott közleményt is, lefotózva. Ebben az állt, hogy Petro Porosenko ukrán elnök utasítása és a menekültekről szóló 2011-es ukrajnai törvény alapján a bevándorlási hivatal felméri az ország befogadóképességét, továbbá más állami szervekkel közösen előkészületeket tesz a határátkelőhelyek kiegészítő felszerelésekkel való ellátására, valamint a menekültek azonnali elhelyezésére szolgáló táborok kiépítésére. A hivatal később cáfolta, hogy ilyen tartalmú közleményt adott volna ki. A hamis információ elterjesztését nyilvánvaló provokációnak minősítette, amelynek szerinte az a célja, hogy "destabilizálja a migrációs helyzetet Ukrajnában".
19.20: Szerb belügyminiszter: Belgrád diplomáciai csatát nyert
Szerbia diplomáciai csatát nyert és bebizonyosodott, hogy a horvát határzárral sérült az európai uniós stabilizációs és társulási megállapodás, valamint számos más megállapodás - reagált Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter pénteken arra a hírre, hogy Horvátország 17 órakor feloldotta a zárlatot a két legfontosabb horvát-szerb határátkelőn. Mint fogalmazott, ez jó jel, mert a szerb állampolgárok így zavartalanul közlekedhetnek a két határ között. A belügyminiszter szerint a határzár feloldása győzelmet jelent Szerbia és a szerb nép számára, hiszen az intézkedés azt bizonyítja, hogy Szerbiának igaza volt. Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint pedig a szerb politikusok győzelme mellett ez a horvát kormány és Zoran Milanovic miniszterelnök felelőtlen politizálásának a veresége is. A szerb miniszterelnök 21 órára kormányülést hívott össze, amelyen várhatóan a horvát határzárra adott szerb válaszlépések visszavonásáról lesz szó. Zágráb a migránsválsággal összefüggésben hétfő éjjel zárta le a belépő teherforgalom előtt - a romlandó árut szállító kamionok kivételével - az egyetlen, akkor még nyitva álló határátkelőhelyet Szerbia és Horvátország között. Szerbia válaszként szerda éjfélig adott ultimátumot a horvát kormánynak a határnyitásra, majd miután ez lejárt, megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve a horvát árut szállító teherautók belépését az országba. Erre válaszul a horvát hatóságok csütörtök óta éjféltől péntek 17 óráig egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engedtek be Horvátországba Szerbia felől. A vita és a határzár miatt a két ország viszonya a délszláv háború (1991-1995) óta nem látott mélypontra süllyedt. A Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es autópályán fekvő, Batrovci-Bajakovo átkelőnél Szerbia felől körülbelül 20 kilométeres kamionsor áll - közölte a szerb vámigazgatóság. Becsléseik szerint mintegy 700 teherautó vár arra, hogy továbbmehessen Horvátország felé. A bajakovói és a tovarniki átkelő zárlatának pénteki feloldása ellenére a másik hat horvát-szerb határátkelő zárva maradt. A horvát zárlat feloldása előtt, pénteken az Európai Bizottság azonnali magyarázatot követelt az uniós tag Horvátországtól a határzár miatt. A bizottság álláspontja szerint Horvátország megsértette az Európai Unió Szerbiával kötött stabilizációs és társulási megállapodását. Szerbia 2012 óta az unió tagjelölt országa, s 2014 elején hivatalosan megkezdte csatlakozási tárgyalásait.
18.59: A horvát belügyminiszter bejelentette a határzár feloldását két fontos átkelőnél Ranko Ostojic horvát belügyminiszter péntek délután bejelentette, hogy a horvát-szerb határon két fontos átkelőnél 17 órakor feloldották a határzárat, amelyet a migránsválsággal összefüggésben rendeltek el. Ranko Ostojic a migránsok elhelyezésére kialakított opatovaci sátortábor előtt nyilatkozott újságíróknak. Ostojic kijelentette, hogy a Zágrábot Belgráddal összekötő autópályán fekvő bajakovói, valamint a közeli tovarniki határátkelőt megnyitották a személy- és teherforgalom előtt egyaránt, mindenféle korlátozás nélkül. A horvát-szerb határon fekvő többi hat átkelő azonban továbbra is zárva maradt. A miniszter hozzátette: a horvát kormány fenntartja azt az álláspontját, hogy ha Szerbia továbbra is ellenőrizetlenül a horvát határ felé irányítja az illegális bevándorlókat, további intézkedéseket tesz. A horvát intézkedés bejelentése előtt, pénteken az Európai Bizottság azonnali magyarázatot követelt Horvátországtól a szerb-horvát határzár elrendelése miatt. A bizottság álláspontja szerint Horvátország megsértette az Európai Unió Szerbiával kötött stabilizációs és társulási megállapodását. A horvát-szerb határátkelők lezárása miatt a héten éles diplomáciai feszültség alakult ki Horvátország és Szerbia között, a két ország viszonya délszláv háború (1991-1995) óta nem látott mélységbe süllyedt. Horvátország azzal vádolta Szerbiát, hogy Horvátország felé irányította az országba érkező migránsokat, miután Magyarország szeptember 15-én határzárat léptetett életbe a magyar-szerb határon, s a migránsok a zöldhatáron keresztül már nem jutottak át Szerbiából Magyarországra. A horvát hatóságok hétfőn lezárták a bajakovói határátkelőt - a két ország közötti legforgalmasabb átkelőhelyet - a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt, a romlandó árukat szállító kamionok kivételével. A másik hét átkelőt már múlt pénteken lezárták a horvát hatóságok a migránsáradat miatt. Szerbia szerda éjfélig adott határidőt Horvátországnak a súlyos gazdasági károkat okozó határzár feloldására, az ultimátum lejárta után pedig válaszul megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve horvát árut szállító teherautók és áruk belépését a területére. Viszontválaszként a horvát hatóságok egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba Szerbia felől, és egy ideig a szerb útlevéllel rendelkező emberek sem léphettek be. A horvát hatóságok csütörtökön megnyitották az alsóbbrendű tovarniki átkelőt, de csak a személyforgalom előtt. A szerb rendszámtáblájú teherautókat itt sem engedték át. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök péntek este kilencre összehívta kormánya ülését, hogy megvitassák a hét közepén elrendelt szerb válaszlépések eltörlésének lehetőségét.
18.19: Kósa: ki kell üríteni a debreceni tábort
Ki kell üríteni a debreceni menekülttábort amelynek "ebben a formában semmi értelme nincs", de nem kell megszüntetni - közölte a Fidesz ügyvezető alelnöke, megválasztott frakcióvezetője pénteken sajtótájékoztatón Debrecenben. Kósa Lajos kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarországnak kell olyan tartaléktábor, amelyben válsághelyzetben, valós háborúból menekülőket el lehessen helyezni. "Nyugodtan ki lehet üríteni a tábort (...), de felszámolni, megszüntetni felelőtlenség lenne" - mondta a kormánypárti politikus, Debrecen volt polgármestere. Kósa Lajos arról is beszélt, hogy a Fidesz szerint eredményes volt Orbán Viktor miniszterelnök és Werner Faymann osztrák kancellár pénteki bécsi találkozója. Kiemelte: a magyar kormány rugalmasságát bizonyítja, hogy vezető osztrák politikusok bántó nyilatkozatai ellenére a jószomszédi kapcsolatokat és a problémák megoldásának igényét szem előtt tartva kezdeményezte a találkozót. Kósa Lajos üdvözölte, hogy az osztrák kancellár és az alkancellár elismerte: a magyar-szerb zöldhatáron létesített műszaki határzár jogszerűen létesült és működik. A politikus szerint a műszaki és a jogi határzár működőképességét bizonyítja, hogy míg korábban volt olyan nap, amikor csaknem tízezren jöttek át azon a határszakaszon, csütörtökön mindössze 109-en. Kósa Lajos ugyanakkor nyomatékosította, hogy a magyar-szerb határt nem zárták le, csak a zöldhatárt, és a schengeni szabályoknak megfelelően, a hivatalos határátlelőkön lehet belépni Szerbiából Magyarországra. Azt mondta: a migrációs nyomás ugyanakkor áttevődött a magyar-horvát határszakaszra, és az osztrákok sem tagadták annak szükségességét, hogy ott is ki kell alakítani a műszaki zárat. "Nem jó, nem öröm, hogy ilyen műszaki határzárakat kell létesíteni, de nincs más megoldás a schengeni előírások betartására" - fűzte hozzá. A magyar-szlovén határon más a helyzet - jelezte Kósa Lajos -, mivel két schengeni határral rendelkező országról van szó, "ott nem akarunk, nem tudunk építeni, és jelenleg nem is szükséges semmilyen létesítmény". Ahhoz viszont, hogy a magyar-horvát határzár sikeres legyen, a horvátok és más országok együttműködése is szükséges - mondta Kósa Lajos. Hozzátette: a műszaki határzár csak kezelése és nem megoldása a problémának. A megoldást az jelenti, ha az Európai Unió megvédi saját határait, nagyobb támogatást ad azoknak az országoknak, ahol nagy táborok működnek, és jelentős anyagi forrásokat fordít a menekülteket kibocsátó országok helyzetének normalizálására. Ehhez nem elég egymilliárd euró - utalt Kósa Lajos a szerdai EU-csúcson elfogadott támogatási összegre. A Fidesz ügyvezető alelnöke Orbán Viktor hatpontos előterjesztéséről szólva azt mondta: a helyzet megoldásához a hatodik pontot is meg kell valósítani, vagyis az EU-nak meg kell védenie Görögország külső határait. "Közeledik az idő, amikor a hatodik javaslatot is elfogadja az Európai Unió" - jegyezte meg a politikus.
18.00 Prága katonákat és műszaki eszközöket küld Magyarországra Csehország húsz katonát, közlekedési eszközöket, tábori konyhát és egy földfúrót küld Magyarországra, hogy segítsen megoldani az illegális bevándorlással összefüggő gondokat - közölte Josef Becvár, a cseh hadsereg vezérkari főnöke pénteken a közép-morvaországi Libavában. A cseh katonák és a műszaki eszközök várhatóan október 15-től mintegy két hónapig lesznek Magyarországon - mondta Becvár, aki a libavai gyakorlótéren a hadseregnek a humanitárius segítség nyújtására való felkészültségét ellenőrizte. Csehország korábban a menekültválsággal kapcsolatban már 50 darab nagy befogadóképességű katonai sátort is küldött Magyarországra. A cseh katonák és műszaki eszközök Magyarországra küldésének konkrét feltételeiről a két ország hadseregének képviselői október elsején egyeztetnek. Josef Becvár kifejtette, hogy Magyarországon keresztül rendkívül nagy számú menekült halad át Nyugat-Európa felé, ezért az országnak szüksége van segítségre. A vezérkari főnököt Libavába Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter is elkísérte. Stropnicky közölte, hogy a hadsereg és a rendőrség közös hadgyakorlata, amellyel a menekülthullám esetleges csehországi fogadására kívánnak felkészülni, szeptember 30-án kezdődik meg az osztrák határ mentén. A katonák és a rendőrök egyebek között azt fogják közösen gyakorolni, hogyan és milyen gyorsan tudnak létrehozni egy 450 embert befogadó menekülttábort sátrakkal, szociális és egészségügyi berendezésekkel együtt. Csehország nem célországa a menekülteknek, s miután a Nyugat-Európába vezető migrációs útvonal sem halad át az országon keresztül, eddig komolyabb problémák ezen a téren nem merültek fel. A cseh hatóságok azonban számolnak azzal, hogy a helyzet megváltozhat, ezért szeretnének felkészülni a menekültek fogadására. Milan Chovanec belügyminiszter már korában közölte, hogy rövid időn belül bővítik a menekülttáborok befogadóképességét is. Jelenleg ezekben a táborokban mintegy 680 szabad hely van.
17.58: Ukrajna kész menekülteket befogadni Észak-Afrikából és a Közel-Keletről Ukrajna segítséget kíván nyújtani az európai uniós államoknak a menekültválság leküzdésében, ezért kész befogadni az észak-afrikai, illetve közel-keleti migránsok egy részét - közölte pénteken az ukrán bevándorlási hivatal. A hivatal Csernyivci megyei részlegének közleménye szerint - amelyet az UNN ukrán hírügynökség tett közzé - Petro Porosenko ukrán elnök utasítása és a menekültekről szóló 2011-es ukrajnai törvény alapján a bevándorlási hivatal felméri az ország befogadóképességét, továbbá más állami szervekkel közösen előkészületeket tesz a határátkelőhelyek kiegészítő felszerelésekkel való ellátására, valamint a menekültek azonnali elhelyezésére szolgáló táborok kiépítésére. A hivatal egyelőre még hozzávetőleges számot sem közölt arról, hogy hány menekült befogadását vállalná Ukrajna.
17.57: Terrorcselekmény elkövetésével gyanúsították meg a szír férfit
Terrorcselekmény bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt is gyanúsítottként hallgatta ki a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pénteken azt a 39 éves szír férfit, aki ellen már eljárást folytatott - derült ki a rendőrség honlapjára felkerült közleményből. A 39 éves Ahmed H. szír állampolgár ellen tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntette miatt folytattak eljárást, az újabb gyanúsítást ennek a nyomozásnak a keretében közölték vele - írták. Migránsok egy csoportja múlt szerda délután döntötte be a kaput a röszkei közúti határátkelőnél, és megpróbált bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlókat a rendőrség könnygáz és vízágyú alkalmazásával visszaszorította, és visszaállította a kerítést. A 39 éves szíriai Ahmed H. ellen tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett, a határzár tiltott átlépésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. A gyanú szerint a férfi a röszkei átkelőnél beszédeket tartott, megpróbálva irányítani a rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő migránsokat. Miután a tömegzavargás résztvevői kidöntötték az átkelő kapuját, a szíriai férfi magyar területre lépett és folytatta az erőszakosan fellépő tömeg irányítását, végül visszatért Szerbiába. A Cipruson élő, ott munkavállalási engedéllyel rendelkező férfit a Terrorelhárítási Központ szombaton kora délután fogta el, majd gyanúsítottként hallgatták ki. A Szegedi Járásbíróság kedden rendelte el az előzetes letartóztatását. Az ORFK ugyancsak kedden közölte, hogy nemzetközi rendvédelmi együttműködésből származó információk szerint a 39 éves szír férfi, Ahmed H. a Szövetség a hit terjesztésére elnevezésű iszlám fundamentalista mozgalom tagja. Terrorszervezetek ezt a mozgalmat fedőszervezetként is felhasználják radikálisok célországokba juttatásához - írták.
17.23: Szijjártó: európai politikushoz méltatlan bevándorlók ezreit Magyarországra hozni A külgazdasági és külügyminiszter szerint méltatlan egy 21. századi kulturált európai politikushoz, hogy több ezer bevándorlót Magyarországra hozzanak, ahelyett, hogy ellátnák őket. A Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében Szijjártó Péter hangsúlyozta: a horvát miniszterelnöknek az elmúlt hetekben mutatott viselkedése "minden, csak nem európai". "Szomszédos országok folyamatos, alattomos támadása és megzsarolása, a bevándorlással kapcsolatos európai szabályok látványos és szándékos felrúgása" és bevándorlók ezresével Magyarországra hordása - az ellátásuk helyett - mind-mind méltatlan egy 21. századi kulturált európai politikushoz - közölte a tárcavezető. Szijjártó Péter kiemelte: "határozottan kérjük Horvátország miniszterelnökét, fejezze be ámokfutását és hagyja ki hazánkat a minden bizonnyal nagyon izgalmas horvát választási kampányból". Az Index pénteken arról írt, hogy Zoran Milanovic horvát miniszterelnök azt nyilatkozta Magyarországról: "falat, egy mocskos falat húztak a határra", amely Európa szégyene, és ahol több ezer menekült várakozott. "Mi nem zárjuk rá az ajtót emberekre." A horvát kormányfő azt mondta: Budapest teljesen kiszámíthatatlanul viselkedik. Most éppen pengésdrótot raknak a szlovén határra, pedig ezt Schengenen belül nem indokolja, vagy teszi jogossá semmi - vélekedett Zoran Milanovic az Index cikke szerint.
17.23: PestiSrácok.hu: pénzügyi visszaélések gyanúja a Migration Aidnél
A PestiSrácok.hu portál cikke szerint pénzügyi visszaélések gyanújára is utalnak azok a Migration Aid Facebook-oldalán közzétett, majd levett bejegyzések, amelyeket a migránsokat segítő civil szervezet önkéntesei osztottak meg a közösség tagjaival és vezetőivel. A szervezet szóvivője ugyanakkor állítja: a segítők saját pénzéről lehet szó, mert a csoport nem kezelt pénzadományokat. A PestiSrácok.hu pénteken azt írta: az általuk lementett bejegyzések bizonyítják, hogy a Migration Aid által működtetett rendszerben nem csak tárgyi adományok, élelmiszerek, hanem készpénzek is forogtak, az összegek útja pedig "nyomon követhetetlen, átláthatatlan". A portál által idézett egyik ilyen, utóbb törölt bejegyzésben a szervezet egy önkéntese arról írt, hogy a saját csoportján keresztül gyűjtött pénzt, amelyből már költöttek is, de még így is maradt 250 ezer forint. A segítő ezek után azt a kérdést tette fel a Migration Aid közösségi oldalán, hogy mire lenne szükség, mit vegyen a pénzből - írták. Egy másik önkéntes azt írta: "SOS pénzadomány kellene", ugyanis negyven menekültnek akart segíteni eljutni egyik helyről a másikra. Egy harmadik bejegyzésben a segítő pénzt kért a migránsok segítésére, és azt is jelezte, hogy másnap délre kellene. A portál szerint nemcsak a bejegyzések, hanem az arra írt válaszüzenetek is arról tanúskodnak, hogy pénzadományokat is kezeltek a Migration Aid önkéntesei. A híroldal a birtokában lévő Facebook-bejegyzéseket megmutatta Zsohár Zsuzsannának, a Migration Aid szóvivőjének is, aki cáfolta, hogy pénzt fogadtak volna el. "A segítők saját pénzének, vagyonának mozgására biztosan voltak példák, de a Migration Aid nem kezelt készpénzt, pénzadományokat" - mondta Zsohár Zsuzsanna a PestiSrácok.hu-nak. A szóvivő elismerte, tevékenységük első két hetében lehetett pénzadománnyal támogatni a Migration Aidet: a Vállalkozók Klubja Egyesület számlaszámára utalhattak azok, akik segíteni szerettek volna, de miután vitáztak a pénzadományokról, megszüntették a számlaszámot. "Gyorsan felszámoltuk ezt a gyakorlatot, utána pedig készpénzmentesen működtünk" - mondta Zsohár Zsuzsanna. Hangsúlyozta: "a Migration Aidnek nincsen bankszámlája, nincsen számlaszáma. Nem pénzre volt szükségünk, hanem élelmiszerre, tárgyi adományokra, önként felajánlott szolgáltatásokra". Kitért arra is, hogy tudnak, róla: egyesek a Migration Aid nevében gyűjtöttek pénzeket, de azok nem ők voltak. Zsohár Zsuzsanna szerint csalás áldozata lett, aki ezekre a felhívásokra pénzt adott. Közölte azt is: két konkrét pénzadományról tudnak, de azokat sem a Migration Aid bonyolította. Az első esetben egy patika alapítványi számlájára utalhattak a segíteni vágyó emberek, a patika a gyógyszeradományokat kezelte. Mintegy 37 millió forint érkezett kétezer helyről, ebből ötmillió forintot költöttek el, a többit zárolták, amíg eldöntik, mi lesz a pénz sorsa - idézte a portál a szóvivőt. A másik esetben egy alapítvány ajánlotta fel, hogy számlaszámot nyit, és az arra érkező pénzek a Migration Aid munkáját segítik. Az alapítványnak az utóbbi két hétben lehetett utalni, ezalatt 14 millió forint gyűlt össze, de ebben az esetben is zárolták a bankszámlát, a támogatásokkal az alapítvány számol majd el - tette hozzá. A portál azt is kérdezte Zsohár Zsuzsannától, hogy ha a Migration Aid nem kezelt készpénzt, akkor hogy fordulhatott elő, hogy a PestiSrácok.hu információi szerint a szervezet két önkéntesétől 300, illetve 150 ezer forint készpénzt loptak el. A szóvivő azt mondta: mindketten "a saját zsebükből finanszírozták a segítő munkát, a náluk lévő pénzt pedig ellopta valaki". A PestiSrácok.hu azon kérdésére, hogy kaptak-e pénzt, támogatást Soros György magyar származású amerikai üzletemberhez köthető szervezetektől, Zsohár Zsuzsanna nyomatékosította: "sem Soros Györgytől, sem Demján Sándortól, sem pedig Csányi Sándortól nem kaptunk támogatást". A szóvivő azt is elmondta, hogy a Migration Aid egyesületté szeretne válni. "Terveink szerint a jövőben egy európai ernyőszervezetként működik majd a magyar Migration Aid" - mondta. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a magyar családokat, a hazai szegényeket és az utcán élőket is segíteni szeretnék.
17.05: Milanovic: Zágráb azon dolgozik, hogy szombatig feloldja a határzárat Zoran Milanovic horvát kormányfő pénteken közölte, munkatársaival intenzíven dolgozik azon, hogy szombatig feloldják a horvát-szerb határzárat. Sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Horvátország nem diszkriminálta Szerbiát, az intézkedések a horvát kamionosokra is vonatkoztak. Milanovic hozzátette, viszont Szerbia, amely nem tagja az Európai Uniónak, nem működik úgy, mint egy állam, hiszen a területén ellenőrzés nélkül áramlanak át emberek, és diszkriminálja a horvát kamion- és áruforgalmat. "Lehet, hogy a mi intézkedéseink túl kemények voltak, de nemzeti érdekeinket és határainkat védtük a felügyelet nélkül áramló migránsáradattal szemben, amely Szerbián keresztül érkezik Horvátországba" - jelentette ki. Zoran Milanovic szerint a nemzeti érdek mindig előnyt élvez az üzleti érdekkel szemben. "Azok az érdekvédelmi szervezetek, továbbá kisebb magánérdekeltségű cégek, amelyek úgy tesznek, mintha nem Horvátországban élnének, amelyeknek az volt a legfontosabb, hogy ne érje őket 10 vagy 50 ezer eurós kár, amelyet holnap bepótolhattak volna, nem voltak lojális állampolgárai ennek az országnak" - szögezte le. A miniszterelnök megismételte korábbi nyilatkozatait is, miszerint Belgrád és Budapest összefogott Zágráb ellen. A hirtelen jött horvát engedékenységet az is befolyásolhatta, hogy az Európai Bizottság (EB) pénteken azonnali magyarázatot követelt Horvátországtól a szerb-horvát határon létesített határzár elrendelése miatt. Maja Kocijancic, a bizottság szóvivője szerint Horvátország megsértette az Európai Unió Szerbiával kötött stabilizációs és társulási megállapodását. A szóvivő megismételte az EB álláspontját, miszerint a határok lezárása nem megoldás, továbbá, hogy a menekültválságot "kollektívan és regionálisan" kell kezelni, és ez nem lehet "aránytalan és diszkriminatív hatással a kereskedelemre és a forgalomra". A horvát hatóságok még hétfőn lezárták a határt a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt, a romlandó árukat szállító kamionok kivételével. Szerbia szerda éjfélig adott határidőt Horvátországnak a súlyos gazdasági károkat okozó határzár feloldására, az ultimátum lejárta után pedig válaszul megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve horvát árut szállító teherautók és áruk belépését a területére. Viszontválaszként a horvát hatóságok egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba Szerbia felől, és egy ideig a szerb útlevéllel rendelkező emberek sem léphettek be. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter csütörtökön reggel az N1 horvát hírcsatornának még úgy nyilatkozott, hogy a határzár válasz a szerb ellenintézkedésekre, és addig nem oldják fel, amíg a szerb hatóságok nem kezdik el a migránsokat a horgosi határátkelőhely, azaz Magyarország felé irányítani.
16.59: Szúrópróbaszerűen ellenőrzik a migránsokat a rendőrök Barcson
Barcsra, a Dráván átívelő hídhoz péntek délután 20 horvát busszal 1200 illegális bevándorlót hoztak, rendőrök és katonák kísérték őket a közeli ideiglenes pihenőhelyre, ahol egyebek mellett ételt és ital kapnak, majd ugyancsak kíséret mellett a vasútállomásra mennek - közölte az M1 aktuális csatorna. A közszolgálati csatorna tudósítója a helyszínről arról számolt be, hogy az érkezőket a rendőrök kikérdezik, honnan jöttek, néhány embert pedig szúrópróbaszerűen ellenőriznek, átvizsgálják a táskájukat. Főként azokat ellenőrzik, akiknél nagyobb csomag van. Az M1 tudósítása szerint felmerült, hogy a szárazföldi határ esetleges lezárása után lesz, aki megpróbál a határfolyón átjutni Magyarországra, ugyanis hivatalosan meg nem erősített információk szerint a horvát hatóságok szándékosan alacsonyan tartják a Dráva vízszintjét. Szakemberek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy nagyon változik a víz mélysége - helyenként 80, de aztán hirtelen 180 centiméter -, és sok az örvény is, ezért a folyón ily módon szinte lehetetlen átkelni.
16.23: Késő délután megnyithatják a horvát-szerb határt Péntek késő délután megnyithatják a horvát-szerb határt - közölte honlapján nem hivatalos értesülését a szerbiai közszolgálati televízió (RTS). Információi szerint a horvát fél 17 óra után nyithatja meg újra a határátkelőket a Szerbiával közös határszakaszon. Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa pénteken Belgrádban a határzár feloldására szólította fel az uniós tag Horvátországot, és Brüsszelből is magyarázatot követeltek Zágrábtól az intézkedés jogosságára. Zágráb a migránsválsággal összefüggésben hétfő éjjel zárta le a belépő teherforgalom előtt - a romlandó árut szállító kamionok kivételével - az egyetlen, akkor még nyitva álló határátkelőhelyet Szerbia és Horvátország között. Szerbia válaszként szerda éjfélig adott ultimátumot a horvát kormánynak a határnyitásra, majd miután ez lejárt, megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve a horvát árut szállító teherautók belépését az országba. Erre válaszul a horvát hatóságok csütörtök óta egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba Szerbia felől, és egy ideig a szerb útlevéllel rendelkező emberek sem léphettek be. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök közölte, abban a pillanatban, ahogy a horvát fél megnyitja a határt, Belgrád is visszavonja az ellenlépéseket.
16.23: Öt évre ítéltek egy szerb embercsempészt Szegeden Gyorsított eljárásban öt év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Járásbíróság egy szerb férfit, aki 17 migránst akart Mórahalom térségéből az osztrák-magyar határra szállítani - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője pénteken az MTI-t. Az ítélet nem jogerős. Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében mondta ki bűnösnek a 36 éves vádlottat és a szabadságvesztés mellett öt évre kiutasította Magyarország területéről. A vádlott hétfőn érkezett Magyarországra, miután megbízóival megállapodott arról, hogy a más embercsempészek által a zöldhatáron átkísért migránsokat fejenként 600 euró ellenében a magyar-osztrák határ közelébe szállítja. Másnap felvett egy tehergépkocsit, azzal Mórahalom és Ásotthalom térségébe hajtott, ahol 17 szír állampolgár szállt be a járműbe. A férfi egy személygépkocsi felvezetésével az M5-ös autópálya irányába indult, de a rendőrök Mórahalom külterületén igazoltatták. A felvezető személygépkocsinak sikerült elmenekülnie a helyszínről. A bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést, így az nem emelkedett jogerőre.
16.11: Kelemen Hunor: senki nem fogja komolyan venni az EU-t, ha nem képes megvédeni a határait
Kelemen Hunor
szerint senki nem fogja komolyan venni az Európai Uniót (EU), ha nem képes megvédeni a saját határait. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének egy csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón tett kijelentéseit a szövetség hírlevele foglalta össze pénteken. Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy nem a menekültektől, hanem az illegális bevándorlóktól kell megvédeni az EU határait. "Nagyobb koordinációra, erősebb Európai Unióra van szükség, mert ha ez a politikai konstrukció hosszú távon nem képes létrehozni az Európai Egyesült Államokat, akkor nem tudja felvenni a versenyt a nagyhatalmakkal" - fogalmazott az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor azt is hozzátette, újra meg kell nyitni a tárgyalásokat a tagállami szuverenitásról, arról, hogy az államok milyen hatásköröket engednek át az uniónak. A menekültelosztási kvótával kapcsolatban kijelentette: nem a számok jelentik a gondot, hanem az, hogy nem gondolták és beszélték végig a befogadás teljes stratégiáját országonként. "Milyen konkrét számokról beszélhetünk akkor, amikor folyamatosan érkeznek a menekülők" - tette fel a kérdést. Kelemen Hunor azt is aggasztónak tartotta, hogy nincs idő, sem fogékonyság az árnyalt vélemény kialakítására, és a közvélemény "könnyen ítélkezik". Úgy vélte, hosszú távon is problémát jelent majd a most megerősödő idegengyűlölet egész Európában, és félő, hogy a felhalmozódott indulatok a nemzeti kisebbségeket is elérik. Az RMDSZ elnöke azt is megemlítette, hogy nem határozhatja meg hosszú távon a román-magyar viszonyt a (két ország vezetői közötti) mostani csörte. "Ennél sokkal fontosabb ügyekben kell a két államnak együtt dolgoznia, a jelenlegi nézetkülönbségnél sokkal fontosabb az együttműködés" - jelentette ki Kelemen Hunor, aki szerint a továbbiakban higgadtságra van szükség a konfliktus rendezése érdekében. "Arra kértem a román politikus kollégákat, hogy nagyobb nyugalommal és empátiával közelítsék meg a magyar álláspontot, mert ha Románia szembesült volna hasonló kihívással, kétséges, hogy sokkal jobb megoldást talált volna" - idézte az RMDSZ elnökét a szövetség hírlevele.
16.09: Nem merült fel bűncselekmény gyanúja a Zákányban vonatról leszállított migránsokkal szemben
Nem merült fel bűncselekmény gyanúja azokkal a migránsokkal szemben, akiket csütörtökön leszállítottak a rendőrök a zákányi vasútállomáson várakozó vonatról. "A Zákányon intézkedés alá vont személyek nem nyújtottak be menekültügyi eljárás iráni kérelmet, ezért őket a rendőrség idegenrendészeti őrizetbe vette, majd a számukra kijelölt őrzött szállásra szállítja" - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata pénteken az MTI érdeklődésére. Azt írták: a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem merült fel bűncselekmény gyanúja. Az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtt számolt be arról, hogy a Horvátországból a zöldhatáron át érkezett és a zákányi vasútállomáson már vonatra felszállított migránsok közül az ajtók lezárása után jó tíz perccel két 20-30 év körüli férfit a rendőrök leszállítottak, megbilincseltek és elvittek.
15.54: Tizenkét ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt
Tizenkét ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság pénteken - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t.
Juhászné Prágai Erika
közölte, a bíróság nyolc vádlottat egy, négyet pedig két évre kiutasított Magyarország területéről. A vádlottak közül hét szír, négy koszovói és egy iraki állampolgárnak vallotta magát. A vádlottak Ásotthalom és Katymár térségében, a mások által korábban megrongált kerítésen keresztülbújva lépték át illegálisan a szerb-magyar határt. A bíróság ítéleteinek java részét a vádlottak és védőik tudomásul vették, míg három esetben részben felmentésért, részben enyhítésért fellebbezést jelentettek be. A terheltek - egy kivételével - úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön.
15.37: Az államkincstár átutalta a támogatási előleget a karitatív szervezeteknek
A Magyar Államkincstár átutalt 40-40 millió forint előleget azoknak a karitatív szervezeteknek, amelyek 199,5 millió forintos támogatásáról szeptember közepén döntött a kormány. Az államkincstár az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: pénteken átutalták a humanitárius szervezeteknek a támogatási szerződésben első előlegként meghatározott 40-40 millió forintot. A támogatási összeg fennmaradó részét október végéig kapják meg a szervezetek - tették hozzá.
Balog Zoltán
, az emberi erőforrások minisztere szeptember 16-án közölte: a kormány döntött arról, hogy mintegy 200 millió forinttal támogatja azt a három humanitárius szervezetet - a Magyar Vöröskeresztet, az Ökumenikus Segélyszervezetet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot -, amelyek segítik Magyarországon, valamint - testvérszervezeteikkel együtt a szerb oldalon - a migránsok ellátását.
15.26: Ezrek ellátására készül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a kormánytól kapott támogatásból
Menekültek ezreinek ellátására készül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSz) a kormánytól kapott 66,5 millió forintos támogatásból - közölte a segélyszervezet pénteken az MTI-vel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból egyenként 66,5, összesen 199,5 millió forinttal támogat három segélyszervezetet a migrációval összefüggő feladatok ellátására: az MMSz-t, a Magyar Vöröskeresztet és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet. Az MMSz közleményében azt írta: július 13-án indították el az országon áthaladó menekülteket és migránsokat segítő egészségügyi és szociális programjukat, amelynek költségeit mostanáig saját forrásaikból, illetve magánszemélyek és céges támogatók adományaiból fedezték. Az elmúlt három hónapban a szeretetszolgálat orvosai mintegy tízezer beteget láttak el, és sok ezer, gyermekkel utazó családnak nyújtottak személyre szóló segítséget, így például pótolták a hiányzó ruhadarabokat, a kisgyermekek számára tápszerről, pelenkáról gondosodtak, gondját viselték a krónikus betegeknek - olvasható a közleményben. Szeptember 15-ét követően az MMSz mentőautója, valamint mozgó egészségügyi és szociális szolgálatai áttelepültek a röszkei átkelő szerbiai oldalára, ahol nagy tömeg gyűlt össze. A karitatív szervezet munkatársai a menekültek és migránsok mozgását követve mindig ott alakítottak ki ellátópontot, ahol erre szükség mutatkozott, így dolgoztak például a horvátországi Pélmonostornál, a beremendi határátkelő horvát, majd magyar oldalánál, Magyarbólynál, Gyékényesen, Barcson, Győrött, valamint Szentgotthárdon és Hegyeshalomban - írták. Az egy időben több helyszínen és folyamatosan zajló ellátásban a segélyszervezet több száz munkatársa és önkéntese vesz részt. A szeretetszolgálat az átkelőknél naponta megjelenő több ezer embernek enni- és innivalót, forró teát, ivóvizet, szendvicseket, higiéniai eszközöket oszt, a bajba jutott embereknek, családoknak pedig szükség szerinti segítséget nyújt. Hozzátették: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat felkészült arra, hogy több hónapon át dolgozik a határoknál, illetve ott, ahol a menekültek és migránsok jelenléte miatt szükség lesz a munkájára.
15.13: Hahn a horvát-szerb határzár feloldására szólított A horvát-szerb határzár feloldására szólította fel az uniós tag Horvátországot Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa pénteken Belgrádban. Hozzátette, hogy a helyzet csak így oldható meg, nincs alternatíva. Kifejtette: van mód arra, hogy egy uniós ország ideiglenesen lezárja a határát, de annak nem szabad diszkriminatívnak vagy aránytalannak lennie, ebben az esetben pedig ez így van, mert csak a szerb rendszámú járműveket nem engedik be az országba. Kijelentette, a Nyugat-Balkánon élők közös érdeke és a gazdasági stabilitás alapja is, hogy ne korlátozzák a szabad mozgáshoz való jogot. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök az uniós biztossal folytatott tárgyalás utáni sajtótájékoztatón úgy reagált a horvát kormány Twitter-üzenetére - mely szerint "ma vagy holnap" megnyithatják a határt -, hogy "Szerbia nem is kért mást", és abban a pillanatban, ahogy ez megtörténik, Belgrád is visszavonja az ellenlépéseket. "Négy napja kérjük ezt, csak azt kértük, ami normális, és ami megillet bennünket, semmi többet" - fogalmazott a szerb kormányfő. Hozzáfűzte, hogy Belgrád folytatja az együttműködést Zágrábbal. Zoran Milanovic horvát miniszterelnök csütörtöki kijelentését, amelyben a szerbeket barbároknak nevezte, akik ellen Magyarország kerítést emelt, Johannes Hahn méltatlannak nevezte, szerinte senkinek nem kellene így beszélnie egymással, nemhogy országok vezetőinek. Szerinte azt sem lehetne engedni, hogy olyan alacsony legyen a kapcsolatok szintje, hogy ilyen nyilatkozatok elhangozhassanak. Ehhez kapcsolódóan Aleksandar Vucic megjegyezte, hogy nem kívánt reagálni horvát kollégájának kijelentésére, de azt gyanítja, hogy ha Szerbia nevezett volna valakit "vadembernek", azzal tele lenne a világsajtó. Hahn méltatta azt, ahogyan Szerbia a migránsválság során eljárt, és megismételte az uniós politikusok többször hangoztatott kijelentését: globális problémáról van szó, amelyet csak közösen lehet megoldani.
15.09: Idegenrendészeti eljárás indult a Gelsén elfogott migránsok ellen
Idegenrendészeti eljárás lefolytatására adta át a rendőrség a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) azt a nyolc illegális bevándorlót, aki péntekre virradó éjjel a Zala megyei Gelsén leszállt a migránsokat szállító vonatról. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata az MTI érdeklődésére azt közölte: a Gelsén előállított illegális bevándorlókat - tekintettel arra, hogy nem tudták igazolni magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét - a rendőrség átadta a BÁH-nak. Az M1 aktuális csatorna péntek reggel adott hírt arról, hogy nyolc illegális bevándorlót fogtak el péntekre virradó éjszaka Gelsén, miután a migránsokat szállító egyik vonatról egyelőre ismeretlen körülmények között leszálltak. Helyszíni információk szerint két elfogottal szemben felmerült a gyanú, hogy részt vehettek a múlt heti röszkei zavargásban, de ezt az információt pénteken az ORFK nem erősítette meg.
14.58: Osztrák alkancellár: Magyarország csupán a schengeni határt védi
A szerb-magyar határon épített kerítéssel Magyarország a schengeni övezet külső határait védi és ezt tiszteletben kell tartani - jelentette ki
Reinhold Mitterlehner
osztrák alkancellár, miután megbeszélést folytatott
Orbán Viktor
miniszterelnökkel pénteken Bécsben. A csaknem egy órán át tartó egyeztetésen Mitterlehner, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke hangsúlyozta: ameddig nincs jobb, a schengeni és a dublini egyezményeket alkalmazni kell. Amint megjegyezte: a menekültek regisztrálása és a külső uniós határok ellenőrzése ezért nagyon fontos. Az Orbán Viktorral folytatott megbeszélés az alkancellár szerint "jó és tárgyilagos" volt. Úgy vélte, a jószomszédi viszony fontos a menekültügyi kérdés megoldása érdekében, mert ez évekig foglalkoztatni fogja a két országot. A két politikus egyetértett abban, hogy az uniónak minél előbb határoznia kell a külső határok védelméről és az uniós regisztrációs pontok, az úgynevezett hotspotok felállításáról, és mindezt gyorsan, a török-görög határon még a tél beállta előtt véghez is kell vinnie. Az alkancellár szorgalmazta egyúttal, hogy legyen hatékonyabb az információcsere az osztrák-magyar határhoz érkező menekültekről. Ennek szükségességével a magyar fél is egyetértett. Reinhold Mitterlehner alkancellár a Die Presse című osztrák lap pénteki számában megjelent interjújában kijelentette: Orbán Viktornak igaza lehet, hiszen az uniónak világossá kell tennie, hogy mit is akar tőle pontosan, s Magyarország sem akar magára maradni. Az alkancellár szerint a határon felépített kerítésnek akkor van értelme, ha azt tiszteletben tartják. Orbán Viktor miniszterelnök péntek délelőtt Bécsben megbeszélést folytatott
Werner Faymann
szociáldemokrata osztrák kancellárral is.
14.56: Afrikai embercsempészeket tartóztattak le Romániában Afrikai és román embercsempészekből álló bűnszövetkezet három tagját helyezték 30 napos előzetes letartóztatásba Bukarestben - közölte pénteken a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT). A vádhatóság szerint a Remy Fernand Oscar Okombi kongói állampolgár által vezetett bűnbanda 2012-től kezdődően főleg Franciaországba és Belgiumba juttatott hamis iratokkal afrikai országokból származó bevándorlókat, Románia érintésével. Az embercsempészek Romániában letelepedett honfitársaik vagy román ismerőseik meghívólevelével az afrikai román külképviseletektől szereztek vízumot, amelyekkel a bevándorlókat először "látszólag törvényesen" Bukarestbe vitték - közölte a DIICOT. A banda ezek után vagy a nyugat-európai országokba szabad beutazást biztosító román iratokat hamisított számukra, és illegálisan kijuttatta őket Románia nyugati határán, vagy valamely afrikai országba szóló repülőjegyet váltott a migránsoknak párizsi átszállással, a francia fővárosban pedig a bűnszövetkezet többi tagja várta a bevándorlókat, és ellátták őket a francia területen való tartózkodást lehetővé tevő hamisított iratokkal. A román vádhatóság szerint a bűnszövetkezet mintegy 30 afrikai bevándorlót juttatott illegálisan a nyugat-európai országokba.
14.31: MSZP: a DK pártpolitikát csinál a menekültügyből
Az MSZP a menekültügyet nemzeti ügynek tekinti, amelyben minden pártnak a konszenzust, nem pedig a konfliktust kellene keresnie; kár, hogy a menekültügyből pártpolitikát csináló Fidesz mellé ma a DK is felzárkózott - reagált a szocialista párt szóvivője pénteken a DK szóvivőjének szavaira.
Gréczy Zsolt
DK-szóvivő egy menekültügyi konferencián elhangzottakra reagálva azt mondta, ha a szocialista párt hivatalos álláspontja, amit
Mesterházy Attila
fogalmazott meg, "miszerint támogatja
Orbán Viktor
menekültügyi politikáját", akkor az MSZP ebben az esetben elárulja az európai baloldal igazi értékeit és a demokratikus ellenzék szavazóit. Az MSZP nem Orbán Viktor menekültpolitikájával ért egyet, hanem azzal a hatpontos javaslatcsomaggal, amelyet a szocialista párt hónapok óta mond, és "amellyel két napja még a DK is egyetértett" - közölte erre
Budai Bernadett
, a szocialisták szóvivője. Az MTI-hez eljuttatott közleményben hozzátette, az MSZP álláspontja a menekültválság kezdetétől fogva egyértelmű: a probléma csak közös európai megoldással, az emberek biztonságát és a humánus szempontokat is figyelembe véve rendezhető. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök javaslatai ma már megegyeznek a szocialista párt által "tavasz óta hangoztatott" javaslatokkal, és az MSZP által benyújtott határozati javaslat szövegével is.
14.22: Szijjártó V4-es és orosz kollégáit tájékoztatta
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter pénteken telefonon egyeztetett a V4-országok és Oroszország külügyminisztereivel - közölte a tárca az MTI-vel. Mint írták, a tárcavezető arról tájékoztatta cseh, lengyel, szlovák és orosz partnerét, hogy Magyarországra továbbra is rendkívül nagy migrációs nyomás nehezedik, mivel Horvátország felől naponta mintegy tízezer illegális bevándorló érkezik az országba. Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy Magyarország a bevándorlók regisztrációja és ellátása alkalmával továbbra is minden nemzetközi jogszabályt betart - olvasható a minisztérium közleményében.
14.10: Horvát lapok a zágrábi kormány tehetetlenségéről és Orbán Viktor politikájáról
Egyre kevesebb kritikát fogalmaznak meg a horvát vezető napilapok Magyarország migránspolitikájával szemben, és egyre többet bírálják a baloldali horvát kormányt a migrációs hullámmal szembeni tehetetlenségéért. A Vecernji List című vezető horvát napilap kommentátora pénteken arról írt, hogy
Zoran Milanovic
szociáldemokrata horvát kormányfő és koalíciós kormányának miniszterei azért nem tudják elviselni
Orbán Viktor
magyar miniszterelnököt, mert ő olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyektől őket megfosztotta a természet, nem pedig a migránsválság miatt.
Milan Ivkosic
szerint a horvátok alig várták az újabb alkalmat, hogy "élvezkedhessenek" a magyar kormányfőn. A magyar kerítésépítés miatt idegengyűlölőnek, nacionalistának, nácinak nevezték, a neve pedig szimbólumává vált mindennek, ami rossz, ha menekültválságról volt szó. Ugyanakkor szerinte ez csak folytatása volt annak a Brüsszeltől átvett retorikának, amely démonizálta Orbán Viktort. "Az Európai Unió azon részétől, akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy megjelent egy olyan államférfi, aki következetes, és aki megakadályozhatja őket nyerészkedési szándékukban" - írta az újságíró. A szerző kifejtette, milyen intézkedéseket vezetett be Magyarország az elmúlt években, és hogyan született újjá a magyar gazdaság. Mit nem adott volna Zoran Milanovic azért - írta -, hogy olyan címlapok jelenjenek meg Magyarországon róla, mint amilyen Orbánról Horvátországban: "Meglepték az elemzőket: a magyar GDP 3,9 százalékkal nőtt." Ivkosic úgy véli, hogy Orbán Viktor mindattól megmentette Magyarországot, amilyen helyzetbe Horvátországot a horvát miniszterelnök, Milanovic jelenleg hozta. A Vecernji List egy másik publicistája arról írt, hogy a horvát és szerb sajtó még tegnap is arról számolt be büszkén: "mi mennyire humánusak vagyunk, ellentétben a magyar rosszfiúkkal, miközben állandóan Brüsszel felé tekintgettünk, hogy Európai is látja-e, és teljesen kivirultunk, ha valaki megdicsért minket. Ehhez képest ma már úgy viselkedünk, mintha +nukleáris hulladékot+ próbálnánk egymás nyakába sózni emberek helyett. Ugyanis lehullottak a humánus álarcok, ma már mindenki nemzeti érdekekről beszél" - írta Nino Raspudic. A szerző szerint a horvát államhatárt ezrével lépik át olyan férfiak, akikről nem lehet tudni kicsodák. Idézi a belügyminisztert, aki azt mondta: azért nem vesznek tőlük ujjlenyomatot, mert az felzaklatja őket. Miért nem érdekli a belügyminisztert, hogy a horvát állampolgárokat felzaklatja-e, ha ujjlenyomatot vesznek tőlük, amikor személyi okmányokat kérelmeznek - teszi fel a kérdést, majd meg is válaszolja: "A törvények ezek szerint nem vonatkoznak egyformán mindenkire." Az újságíró szerint Horvátországot felkészületlenül érte a migránsválság, amely pedig várható volt, miután Magyarország lezárta határait. "Ez teljesen világos volt még a madarak számára is az ágakon, csak a mi sasunk számára nem" - mondta, arra utalva, hogy Milanovic nemrég azt üzente a szerbeknek: "A sas nem kapkod legyek után." "Lehetünk mi kerítésellenesek, de aki utoljára zárja le határait, az jár a legrosszabbul" - vonta le a következtetést a szerző. A Jutarnji List című horvát liberális napilap Zoran Milanovic elmúlt tíz napban tett kijelentéseit és intézkedéseit szedte egy csokorba. A cikk írója szerint, ahelyett, hogy a horvát miniszterelnök Európával közösen oldotta volna meg a migránsproblémát, inkább a balkáni utat választotta. Így most Magyarország, Szerbia és más országok is Horvátország kárára akarják megoldani saját problémájukat. Milanovic mint horvát sas? - tette föl a kérdés Ivo Banac szerző. "Inkább elefánt lesz az a porcelánboltban" - jegyezte meg.
13.13: Az Európai Bizottság tájékozódik a magyar és a szlovén illetékeseknél Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi és migrációs kérdésekben illetékes görög biztosa mind a magyar, mind a szlovén hatóságokkal folyamatos kapcsolatban áll, és igyekszik tájékozódni a magyar-szlovén határ mentén fennálló helyzet ügyében - közölte pénteken Brüsszelben az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény egyik szóvivője, Daniel Rosario. A magyar-szlovén határszakaszon csütörtökön kezdődtek meg a gyorstelepítésű drótakadály elhelyezésének előkészítő munkái. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter telefonon konzultált szlovén hivatali partnerével, Karl Erjaveccel, és arról tájékoztatta, hogy Magyarország nem épít állandó jellegű határvédelmi infrastruktúrát a magyar-szlovén határon. A tárca közlése szerint Szijjártó Péter elmondta: a két ország belügyminisztere előzetesen konzultált a szükséges lépésekről arra az esetre, ha a bevándorlókat Horvátország Szlovénia felé szállítja tovább. Ennek jegyében zajlanak előkészítő földmunkálatok a magyar-szlovén határon. A brüsszeli szóvivő számos kérdést kapott azzal kapcsolatban, hogy a belső határellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet két tagországának közös határán az uniós joggal összeegyeztethető-e kerítésépítés, illetve mit tesz lehetővé az uniós jog a schengeni belső határokon. Rosario elmondta, hogy a schengeni belső határokon lehetőség van a határellenőrzés ideiglenes visszaállítására. Visszatérően azt hangsúlyozta, hogy Avramopulosz biztos jelenleg éppen tájékozódik a két érintett ország hatóságainál.
12.39: Szijjártó: Milanovic hagyja békén Magyarországot és Szerbiát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Tanjug szerb hírügynökségnek adott interjúban azt üzente Zoran Milanovic horvát miniszterelnöknek, hogy hagyja békén Magyarországot és Szerbiát, ne keverje bele őket a horvát választási kampányba. "Megértem, hogy Horvátországban már elkezdődött a választási kampány, ezért csak egy kérésem van a horvát kormányfőhöz, mégpedig, hogy hagyjon minket békén, a szerbeket is és a magyarokat is. Nem fogunk szavazni a horvátországi választásokon, minket nem kell semmiről sem meggyőznie, a választási kampányt folytassa Horvátország határain belül" - fogalmazott a pénteken közölt interjúban Szijjártó Péter. A tárcavezető arról is beszélt, hogy semmilyen megállapodás nincs és nem is volt Belgrád és Budapest között a migránsok mozgásának befolyásolásáról, vagyis nem igaz Zoran Milanovic azon állítása, amely szerint magyar-szerb megállapodás keretében a migránsokat Szerbia a horvát határra irányítja, illetve szállítja. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a horvát ultimátum - amelyben Zágráb a migránsok magyar határra való szállítását jelölte meg a határzár feloldásának feltételeként - teljes mértékben ellentétes az európai értékekkel, szolidaritással és viselkedéssel. Mint fogalmazott: Horvátország sem az európai uniós, sem a dublini előírásokat nem veszi figyelembe, nem regisztrálja a migránsokat, hanem egyszerűen csak elszállítja őket Magyarországra. A politikus reményének adott hangot, hogy amikor véget ér a horvát választási kampány, lecsillapodnak az érzelmek, és a választások után "a következő horvát miniszterelnök a horvátokkal foglalkozik majd, nem Magyarországgal". Horvátország és Magyarország stratégiai partnerek kellene, hogy legyenek, mert Budapest sokat segített a horvát uniós csatlakozás során, ezért a horvát viselkedés "nem illő" - mondta Szijjártó Péter, majd úgy folytatta: a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat figyelembe véve a magyar-horvát viszonynak sokkal jobbnak kellene lennie, de "az ilyen mélyen lévő politikai kapcsolatok sajnos az együttműködés más területein is károkat okoznak". A külgazdasági és külügyminiszter kitért a magyar-szerb kapcsolatokra is, amelyeket kiemelkedően jónak nevezett, és ebben a két kormányfő, illetve a két külügyminiszter munkáját méltatta. Hozzátette, hogy a migránsválság miatt Szerbia és Magyarország között is konfliktusra kerülhetett volna sor, a jó kapcsolatoknak köszönhetően azonban ez nem történt meg. "Nem volt politikai konfliktus Magyarország és Szerbia között. Most azt láthatják, hogy Horvátország és Magyarország között van, a román kormányfő is emlegetett minket, szerb oldalról azonban nincs negatív kommentár, és ez fordítva is igaz" - emelte ki.
12.04: Orbán: a horvát határon is határrendészeti rendszert kell létesíteni
A magyar-horvát határon is létre kell hozni egy, a szerb határnál létesítetthez hasonló határrendészeti rendszert a határátlépés európai formáinak biztosítása érdekében - közölte Orbán Viktor pénteken Bécsben, Werner Faymann osztrák kancellárral és Reinhold Mitterlehner alkancellárral folytatott tárgyalásait követően. A miniszterelnök a bécsi magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, Magyarország előtt két lehetőség áll. Az elsőt, a Horvátország által javasolt, Ausztria irányába vezető migránsfolyosó létrehozását az osztrák vezetés elutasította, mivel az ellentétes az uniós és nemzetközi szabályokkal. Ezért az a feladat, hogy a szerb határon működő, a hozzá fűzött reményeket beváltott határrendészeti rendszer jöjjön létre Magyarország és Horvátország között is - mondta Orbán Viktor, kiemelve, hogy ezt, ha "nem is teljes szívvel", de Ausztria is tudomásul veszi.
Orbán támogatást gyűjt a horvát határzár előtt
A magyar-horvát zöldhatár tervezett lezárása előtt Orbán Viktor miniszterelnök felkeresi a visegrádi együttműködés (V4) tagállamait, magyar kormánytagok pedig Horvátországba látogatnak, hogy a sikeres akcióhoz szükséges támogatást szerezzenek. A kormányfő ezt pénteken a bécsi magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján mondta, azzal indokolva a látogatásokat, hogy nem elég csak a sajtón keresztül elmondani a világnak, mit miért tesz Magyarország. Orbán Viktor szerint a bevándorlás utánpótlása korlátlan, ám ez az európai vezetők fejében még nem tükröződik.
Orbán: ha nem tudjuk megvédeni a magyar határt, Schengen elesett
Magyarország déli határainak megvédése egyben az osztrák, a bajor és végső soron az európai határok megvédése, és ha ezt nem tudjuk megoldani, Schengen elesett - hangoztatta Orbán Viktor pénteken Bécsben, az osztrák kancellárral és alkancellárral folytatott tárgyalásait követően. A miniszterelnök sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta: ha Magyarország nem tudja megvédeni déli határait, akkor naponta 10 ezer, a következő hónapokban akár 250 ezer ember érkezhet Ausztria, illetve Németország felé. Kiemelte: politikai szempontból komoly dilemmát jelentett a horvát határon épülő kerítés, mivel Zágráb bár nem tagja a schengeni övezetnek, de az Európai Uniónak igen. Élvezzük a Schengenből fakadó előnyöket, de ez időnként kötelezettségekkel jár, és Magyarország vállalja ezeket a kötelezettségeket - szögezte le. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, "kerítést építeni nem egy jó érzés", és a magyar rendőrök a lehető legemberségesebb módon próbálják védeni a határokat.
Orbán: a magyar-szlovén határon nem akarunk kerítést építeni
A magyar kormány Szlovénia és Magyarország közé nem akar kerítést építeni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Bécsben. A kormányfő az osztrák partnereivel folytatott megbeszélései után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a magyar-szlovén határon most terepmunka zajlik, hogy "kitakarítsák" a határsávot, alkalmassá téve ezzel mobil eszközök elhelyezésére. Mivel azonban Szlovénia tagja a schengeni övezetnek, arra a határszakaszra semmi olyat nem szabad felépíteni, amit nem lehet "eltakarítani" egy napon belül - közölte Orbán Viktor.
11.44: Elfogták egy embercsempész bűnszervezet több tagját
Több mint négyszáz illegális bevándorlót juttatott az Európai Unióba az az embercsempész bűnszervezet, amelynek több tagját, köztük a magyarországi irányítót, egy hete fogták el Ausztriában, Szerbiában és Magyarországon a három ország rendőrségének összehangolt akciójában - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság pénteken a honlapján. A nyomozás adatai szerint a bűnszervezet Szerbiában, Magyarországon, illetve Ausztriában élő szerb, magyar és arab származású vezetői 2014 augusztusa és 2015 szeptembere között több mint 400 illegális migránst juttattak az unió területére. A Görögországból induló, Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül húzódó útvonalon a szír, afgán, szomáliai, eritreai és iraki állampolgárságú illegális migránsok szállításáért főként magyar és szerb állampolgárokat fizettek meg. A három ország közös nyomozócsoportot állított fel, a hatóságok többször fogtak el embercsempészeket és általuk szállított illegális migránsokat Ausztriában és Magyarországon. A nyomozócsoport szeptember 18-án is összehangolt akciót hajtott végre, amelynek során Ausztriában négy, Szerbiában kilenc embert, míg Magyarországon egy magyar állampolgárt fogtak el. A magyar férfi a bűnszervezet magyarországi fő szervezője volt. A rendőrök emellett fegyvereket, kábítószert, valamint 84 millió forint értékű valutát foglaltak le, a gyanúsítottak bankszámláján pedig több mint 25 millió forint értékű devizát zároltak. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a több gyanúsított ellen bűnszervezetben elkövetett embercsempészés miatt folytatott büntetőeljárásban gyanúsítottként hallgatta ki a magyar férfit. A szerb-osztrák-magyar nyomozócsoport folytatja a közös munkát, és a közeljövőben további gyanúsítottak elfogását tervezi a bűnszervezet tagjaival szemben mindhárom országban.
11.42: Nézőpont: a magyarok túlnyomó többsége elégedett a rendőrök munkájával
A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint a magyarok túlnyomó többsége, csaknem 80 százaléka elégedett azzal, ahogy a magyar rendőrség kezeli a migránskérdést - mondta az intézet ügyvezetője az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Fodor Csaba szerint "ebben nyilván benne van az is", hogy a választópolgárok látták, hogyan állt helyt a magyar rendőrség a röszkei határ megvédésekor. Megjegyezte: a migránshelyzet megítéléséről készített felmérésük után nem lepte meg az eredmény, hogy a migránskérdést kezelő rendőri munka tekintetében is pártokon átívelő egység látható. A Nézőpont Intézet pénteken az MTI-hez is eljuttatta a szeptember 19. és 24. között készített közvélemény-kutatásának eredményét. Eszerint a megkérdezettek 78 százaléka elégedett azzal, ahogy a magyar rendőrség kezeli a migránskérdést. Összességében a baloldali pártszimpatizánsok is pozitívan ítélik meg a rendőrség teljesítményét e kérdésben - írták. A közleményben kifejtették: a röszkei határnál a múlt héten történt atrocitás után készült felmérés alapján a megkérdezettek 38 százaléka teljes mértékben, 40 százaléka pedig inkább elégedett azzal, ahogy a rendőrség kezeli a migránshelyzetet. Az elégedetlenek aránya összességében rendkívül alacsony, 12 százalékos. Ezen belül a teljes mértékben elégedetlenek mindössze 3 százalékot tesznek ki. Még a baloldali szimpatizánsok többsége - az MSZP-s tábor 65, a DK-s tábor 77 százaléka - is pozitívan nyilatkozott a rendőrség munkájáról. Az elemzőintézet úgy fogalmazott: "az illegális bevándorlás elutasítása, illetve a kormány bevándorlási politikájának pártszimpatizánsokon átívelő támogatottsága mellett így abban a tekintetben is nemzeti egység van, hogy a rendőrség jól teljesít a migránskérdés kezelésében". A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatását ezer ember megkérdezésével készítette. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék - olvasható a közleményben. Az intézet csütörtökön juttatta el az MTI-hez előző felmérésének eredményét, amely szerint a megkérdezettek 87 százaléka ellenzi az illegális bevándorlást, a legtöbben gazdasági okok és a terrorveszély miatt. A kutatás szerint a magyarok továbbra is befogadóak a ténylegesen háború elől menekülők kapcsán, őket a teljes népesség 65 százaléka fogadná be. Az illegális bevándorlást viszont 87 százalékuk ellenzi, és csak 7 százalék elnéző ezen a téren. Az illegális migrációt a baloldali pártok táborán belül is kétszer annyian ellenzik, mint ahányan nem.
11.16: Vona: ügydöntő népszavazást kell tartani a kvótarendszerről az EU-ban
Az európai uniós alapszerződés módosításának kezdeményezését kéri a kormánytól a Jobbik annak érdekében, hogy a migránsok elosztását szabályozó kvótarendszerről ügydöntő népszavazást lehessen tartani az EU-ban - mondta az ellenzéki párt elnöke pénteken Gyöngyösön, sajtótájékoztatón. Vona Gábor kijelentette: a Jobbik elutasít mindenféle kvótarendszert, azt abszurd és rossz döntésnek tartják. Azt is mondta, hogy támogatják a kormányt, ha megtámadja a kvótákra vonatkozó döntést az Európai Bíróság előtt. "Meg kell fontolni egy népszavazás lehetőségét Magyarországon, ezzel is növelve a kormány mozgásterét és alkupozícióját" - tette hozzá. Az ellenzéki párt vezetője beszélt a negyven éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásról szóló, az Alkotmánybíróság által elutasított népszavazási kezdeményezésről is. Közlése szerint amennyiben a Jobbik 2018-ban kormányra kerül, ezt a kérdést újra napirendre veszik, mert "igazságos, megvalósítható és jó" lépése lett volna a magyar nyugdíjrendszernek. Vona Gábor kitért a határőrség visszaállításának ügyére is. Úgy fogalmazott, hogy "nem normális és nem helyes, ha folyamatosan rendőrökkel és katonákkal védjük a magyar határt". Azt mondta: ha "a történelem és a szükség határaink védelmét igényli", akkor annyira rugalmasnak kell lennie Magyarországnak és a magyar államigazgatásnak, hogy létrehozzon egy olyan fegyveres szervet, amelynek ez a feladata; ez pedig a határőrség. Hangsúlyozta: a Csongrád, illetve Baranya és Somogy megyei példa bebizonyította, hogy a határok védelméhez kerítésre és élőérőre egyaránt szükség van.
10.57: Diplomaták: a horvát-szerb határzár ügye hétfőig megoldódik A horvát-szerb határ lezárásának ügye legkésőbb hétfőig megoldódik a Danas című szerbiai napilapnak nyilatkozó diplomaták szerint. A lap információi szerint az ügyben mindkét félnek engednie kell majd. A belgrádi újság diplomáciai forrásokra hivatkozva pénteken azt írta, hogy akár már hétfőn megnyílhatnak a határok, mert az Európai Unió nyomást fog gyakorolni mindkét oldalra. Zágráb a migránsválsággal összefüggésben hétfő éjjel zárta le a belépő teherforgalom előtt - a romlandó árut szállító kamionok kivételével - az egyetlen még nyitva álló határátkelőhelyet Szerbia és Horvátország között. Szerbia válaszként szerda éjfélig adott ultimátumot a horvát kormánynak a határnyitásra, miután ez lejárt, megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve a horvát árut szállító teherautók belépését az országba. Erre válaszul a horvát hatóságok csütörtök óta egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba Szerbia felől, és egy ideig a szerb útlevéllel rendelkező emberek sem léphettek be. A Danasnak nyilatkozó diplomaták ugyan azt mondták, hogy legkésőbb hétfőig megnyílnak a határok, amennyiben ez mégsem történne meg, egy következő lehetséges megállapodási időpontként a lap az október 8-ára Luxembourgba összehívott, nyugat-balkáni migrációval foglalkozó konferenciát nevezte meg. Az újság információi szerint mindenképp szükség lesz arra, hogy Szerbia is engedjen a horvát kérésnek, azaz hogy a migránsok egy részét a magyar határra irányítsa. Zoran Milanovic horvát kormányfő napok óta azzal vádolja a szerb kormányt, hogy szervezetten a horvát határra szállítja a migránsokat, és azt ígéri, ha a szerb-magyar határra is érkeznek majd migránsok, megnyitja a forgalom előtt horvát-szerb határátkelőket. A Danasnak Magyarország belgrádi nagykövetségén megerősítették, nincs semmilyen megállapodás a kormányok között, hogy a migránsokat Szerbiából a horvát határra szállítsák, más diplomáciai források szerint lennie kell ilyen megegyezésnek, hiszen a magyar-szerb kapcsolatok szemmel láthatólag jelentősen javultak már néhány nappal a határon történt incidensek után. A szerb-horvát viszony kiéleződése közepette érkezik pénteken Belgrádba Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa, aki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel a határhelyzetről és a migránsválságról, illetve Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatáról tárgyal majd, ugyanakkor a két politikus ellátogat a szerb-horvát határ melletti Sidre, ahonnan a legtöbb migráns átkel Horvátországba, és ahol a szerb kormány befogadóközpontot épített a bevándorlók számára. Habár a szerb kormányfő azt mondta, hogy a határhelyzet miatt Belgrád nem szakítja meg sem a gazdasági, sem a diplomáciai kapcsolatokat Zágrábbal, a keletkezett károk máris eurómilliókban mérhetők, Szerbia pedig már megkezdte a kárfelmérést, hogy majd jogi úton hajtsa be kárigényét Horvátországon. A kereskedők arra figyelmeztettek a Danas beszámolója szerint, hogy ha tovább húzódik az ügy, drágulásokra lehet számítani. Komoly pénzügyi kiesésekre lehet számítani a turizmus terén is, csütörtökön Belgrádból nem indultak buszjáratok Horvátország irányába, péntekre pedig már előre lemondták az összes járatot, azokat is, amelyek csak áthaladnának a szomszédos országon egy másik állam felé.
10.06: BÁH: 75 ezer menekültügyi eljárást kellett megszüntetni idén
Pénteken fogja meghaladni a 75 ezret az idei megszüntetett menekültügyi eljárások száma, ezek 80-85 százalékát azért kell megszüntetni, mert a kérelmező ismeretlen helyre távozik időközben - közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) menekültügyi igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Szép Árpád elmondta: az idei menekültügyi eljárások 95 százalékát kellett megszüntetni, mivel érdemben nem tudták megállapítani, hogy megalapozott-e a kérelmező nemzetközi védelmi igénye. A lefolytatott eljárásokból kevesebb mint kétezer esetében hoztak elutasító döntést, ehhez képest óriási szám a megszüntetett 75 ezer eljárás - emelte ki. Közlése szerint csütörtökön 155 nemzetközi védelem iránti kérelmet regisztráltak országosan, ezzel 174 660-ra nőtt az idei menedékkérők száma. Ebben az évben eddig menekültstátust kevesebb mint százan kaptak, oltalmazott, úgynevezett kiegészítő védelmi jogállást pedig kevesebb mint 300-an. Kitért arra is, hogy az összes kérelmező egynegyede-egyötöde gyermek. Bár a kísérő nélkül érkező kiskorúak aránya a korábbi egy százalékról az utóbbi években 4-5 százalékra nőtt, a gyerekek döntő többsége még mindig családdal érkezik. Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője a műsorban a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem erősítette meg, de nem is cáfolta az M1 értesülését, miszerint a röszkei zavargásokban vehetett részt az a két illegális bevándorló, akiket további hét társukkal együtt csütörtök éjszaka a Zala megyei Gelsén fogtak el a rendőrök. A szóvivő ugyanakkor beszámolt arról, hogy a napokban egy szerb, osztrák és magyar rendőrökből álló nyomozócsoport elfogott egy embercsempész bűnszervezetet, amelynek tagjai Görögországból egészen Nyugat-Európáig csempésztek főként szír és afgán állampolgárokat. Ausztriában a bűnszervezetnek négy, Szerbiában kilenc tagját fogták el, Magyarországon pedig a szervezet irányítóját. Az ORFK a honlapján tette közzé, hogy csütörtökön 0 és 24 óra között Magyarországon 8104 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek, ebből mintegy 7800-an a magyar-horvát határt, csaknem 300-an a magyar-szerb határt lépték át. Január elsejétől csütörtök éjfélig több mint 250 ezren érkeztek illegálisan az országba. A határzárral kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt szeptember 15-től csütörtök éjfélig 196 ember ellen indult büntetőeljárás.
09.50: Zákányba újabb 1500 migráns érkezett
A Somogy megyei Zákányba péntek délelőtt újabb 1500 migráns érkezett Horvátországból a zöldhatáron át - közölte az M1 aktuális csatorna. A korábbiakhoz hasonlóan az illegális bevándorlókat most is vonattal vitték a horvát-magyar határhoz, onnan rendőri kísérettel gyalog mentek a vasútállomásra, ahol folyamatosan szállították fel őket egy 15 kocsiból álló szerelvényre. Az M1 tudósítójának információja szerint amint mindenkit felszállítottak a vonatra, a szentgotthárdi gyűjtőpontra viszik őket.
09.47: Biztonságpolitikai szakértő: hatásos terrorakciót hajtottak végre
Földi László biztonságpolitikai szakértő szerint a tömeges migrációs nyomással "hatásos terrorakciót" hajtottak végre Európával szemben, folyamatosan jönnek elő az országok közötti konfliktusok, Európa egysége megbomlott. Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában hozzátette: az európai országok a migrációs válság megoldása helyett egymásra mutogatnak. Az utóbbi időben látható, hogy a több ezer éves szerb-horvát ellentét kiújult, és más, Európán belüli konfliktusokra is számítani lehet még - jegyezte meg. Kitért arra is: Nagy-Britannián az látszik, hogy "észnél van", mert nem enged be mindenkit, hanem válogat az érkezők közül.
09.14: Vizsgálják a Zalában elfogott migránsok ügyét
Még zajlik az ellenőrzése és az elszámoltatása azoknak a Zalában éjjel elfogott migránsoknak, akikről az M1 aktuális csatorna adott hírt péntek reggel. A helyszíni információk szerint a múlt heti röszkei zavargásokban vehetett részt az a két illegális bevándorló, akiket további társaikkal együtt éjszaka a Zala megyei Gelsén fogtak el a rendőrök. A migránsokat szállító egyik vonatról egyelőre ismeretlen körülmények között szálltak le, de a rendőrök elfogták őket. Kettőjükkel szemben felmerült, hogy részt vehettek a múlt heti röszkei zavargásban, ezért terrorizmus gyanúja miatt vizsgálódnak az ügyükben - értesült az M1 csatorna. Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője az MTI megkeresésére közölte: összesen nyolc embert állítottak elő az éjszaka Zalában. Az ő ellenőrzésük és elszámoltatásuk még zajlik, ezért további információkat egyelőre nem kívánt közölni. Hozzátette: azt az információt nem tudja megerősíteni, hogy az elfogottak között valóban lehetnek-e olyanok, akiknek közük lehetett a röszkei incidenshez.
08.50: Kormányszóvivő: Magyarország nem lezárni akarja a határokat, hanem megvédeni
Magyarország nem lezárni akarja a határokat, hanem megvédeni azokat - hangsúlyozta a kormányszóvivő péntek reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az európai politikusok eltérő nyilatkozatai kapcsán Kovács Zoltán azt mondta, nem éri meg, hogy az uniós tagállamok egymás között vitatkozzanak alapvető uniós szabályokról, amelyek egyértelműek: az uniós határokat meg kell védeni. A kormányszóvivő kérdésre válaszolva arról is beszámolt: a magyar-horvát határon a kerítés építése a végéhez közeledik, és a szlovén határnál, Tornyiszentmiklósnál is megtörtént a gyorstelepítésű drótakadály (gyoda) telepítése. Kovács Zoltán az M1 aktuális csatorna műsorában azt hangsúlyozta: a magyar kormány sem gondolja, hogy a tömeges migráció kezelésére a kerítés jelenti a megoldást, de az egy olyan eszköz, amely segíti az illegális bevándorlás megfékezését. Hozzátette: a schengeni egyezmény is rögzíti, hogy az európai uniós tagállamok minden eszközt felhasználhatnak határaik megvédésére. A kormányszóvivő kitért arra is, hogy az uniós országok állam- és kormányfőinek szerda éjfélen túlnyúló, brüsszeli rendkívüli tanácskozása komoly eredményeket hozott, bár a legfontosabb kérdésben, a görög határerősítésben továbbra sem történt előrelépés. Ugyanakkor fontos, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is rögzítette: az uniós szabályokat mindenkinek be kell tartania. Ennek kapcsán Kovács Zoltán megjegyezte, hogy Horvátország a schengeni övezetnek ugyan nem tagja, de az uniónak igen, ennek ellenére Horvátország deklaráltan nem foglalkozik a rá vonatkozó szabályokkal. A kormányszóvivő a TV2 Mokka című műsorában azt hangsúlyozta: egyetlen dolgot kérnek, hogy "Magyarországhoz hasonlóan mindenki tartsa be az uniós szabályokat, ha lehet a legkeményebben".
08.44: Tizenkét eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt Tizenkét újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt péntek reggelig - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a migránsok közül négyen a Bács-Kiskun megyei Katymárnál, nyolcan a Csongrád megyei Ásotthalom térségében érkeztek Magyarország területére. Valamennyien a már mások által megrongált kerítésen keresztül lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül hét szír, négy koszovói és egy iraki állampolgárnak vallotta magát. Valamennyi vádlott őrizetbe került, és elismerte a bűncselekmény elkövetését. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég összesen 182 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész.
08.39: A stockholmi magyar nagykövet tiltakozó jegyzéket ad át a svéd külügyminisztériumnak Tiltakozó jegyzéket ad át a stockholmi magyar nagykövet a svéd külügyminisztériumnak pénteken, mert a svéd kormány migrációs minisztere "durva rágalmakat fogalmazott meg" Magyarországgal szemben - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-vel. A közlemény szerint a svéd kormány migrációs minisztere durva rágalmakat fogalmazott meg Magyarországgal szemben, amikor azt állította, hogy a magyar rendőrök könnygázt vetettek be menedékkérő nők és gyermekek ellen. Ezzel szemben az igazság az, hogy agresszív bevándorlók órákon keresztül kövekkel és betondarabokkal dobálták a magyar rendőröket, akik közül tizennégyen megsérültek - hangsúlyozza a tárca, hozzátéve, a magyar rendőri akció kizárólag az agresszivitás megfékezésére irányult. Emiatt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter utasítására Magyarország stockholmi nagykövete tiltakozó jegyzéket ad át a svéd külügyminisztériumnak.
08.36: Terroristagyanús migránsokat fogtak el Zala megyében
A röszkei zavargásokban vehetett részt az a két illegális bevándorló, akiket további hét társukkal együtt éjszaka a Zala megyei Gelsén fogtak el a rendőrök - közölte péntek reggeli hírfolyamában az M1 aktuális csatorna. A helyszíni információk szerint a migránsokat szállító egyik vonatról egyelőre ismeretlen körülmények között szállt le a kilenc ember, akiket a rendőrök elfogtak. Kettőjükkel szemben felmerült, hogy részt vehettek a múlt heti röszkei zavargásban, ezért terrorizmus gyanúja miatt vizsgálódnak az ügyükben. Az MTI érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság későbbre ígért tájékoztatást az esetről.
06.35: Szijjártó a BBC-nek: a nemzetközi média egyoldalúan számol be a magyarországi eseményekről A nemzetközi média egyoldalúan mutatja be a migrációs válsággal kapcsolatos magyarországi eseményeket és intézkedéseket - mondta Szijjártó Péter a BBC-nek. A külgazdasági és külügyminiszter a BBC televízió HardTalk című - Nagy-Britanniában péntek hajnalban sugárzott - politikai interjúműsorában a röszkei határátkelőnél lezajlott incidensről elmondta: a magyar rendőröket egy másik ország területéről órákon keresztül dobálták kövekkel, betondarabokkal, magyar rendőröknek okozva sérüléseket, és a rendőrség csak ezután használt vízágyút és könnygázt. "A riportokban azonban csak az szerepel, hogy a magyar rendőrök könnygázt vetettek be, de az nem, hogy miért (...). Úgy gondolom, hogy ez nagyon-nagyon inkorrekt (magatartás) Magyarországgal szemben" - tette hozzá. Kijelentette: egyértelműen úgy érzi, hogy Magyarország ellen nemzetközi médiakampány folyik. Arra a riporteri felvetésre, hogy Werner Faymann osztrák kancellár minapi kijelentése szerint "a kontinens legsötétebb korszakának emlékét idézte", amikor menekülteket vonatra helyeztek abban a hitben hagyva, hogy "teljesen máshova" fognak majd utazni, Szijjártó Péter azt mondta: ez is nagyon igazságtalan kijelentés volt. A magyar külügyminiszter szerint olyan emberekről volt szó, akik megszállták Budapest legfontosabb pályaudvarát és egyéb fővárosi közterületeket, jóllehet ha a menekülteket fogadó központokba mennek, ott ivóvizet, élelmet, orvosi ellátást kaptak volna. A Szerbia felől érkezők menedékjogi folyamodványainak magyarországi elbírálását kritizáló véleményekről Szijjártó Péter azt mondta: Szerbia biztonságos ország, ahol senkinek az élete nincs veszélyben. Igennel válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy Magyarország ezt önállóan eldöntheti-e. A külügyminiszter hangsúlyozta: Szerbia EU-tagjelölt ország, és az Európai Unió nyilvánvalóan nem folytatna csatlakozási tárgyalásokat olyan országgal, amelyik nem biztonságos. Szijjártó Péter visszautasította a magyar kormány menekültügyi politikájának olyan értelmezését, amely szerint Magyarország csak a keresztény menekülteket látja szívesen, a muszlimokat viszont fenyegetésként kezeli. "Ez egyszerűen nem igaz (...). Ha valaki menekült, annak menedéket nyújtunk, de a döntést nem érzelmi alapon hozzuk meg, hanem tények alapján" - hangsúlyozta. Hozzátette: Magyarország gazdasági migránsokat nem tud fogadni.
00.41: Franciaország nem fog több menekültet befogadni a felajánlott 30 ezernél Franciaország a következő két évben nem fog annál a 30 ezer menekültnél többet átvenni a többi európai uniós országtól, mint amennyi az elosztásról szóló uniós tervben szerepel - jelentette ki a francia miniszterelnök csütörtök este a France2 közszolgálati televízióban. "Az Európai Bizottság 160 ezer, háború és kínzás elől menekülő menedékkérő számára javasol befogadást. Franciaország 30 ezer befogadására tett javaslatot. Ennél több nem lesz" - mondta Manuel Valls. "Nem tudunk Európában befogadni mindenkit azok közül, akik a szíriai diktatúra elől menekülnek" - tette hozzá. A francia kormány júliusban befogadta a menedékkérők első csoportját, amelyet az Európai Bizottság akkor javasolt. Szeptember elején pedig Francois Hollande államfő további 24 ezer ember befogadására tett ígéretet. A miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a menedékjog Franciaország értékeinek középpontjában szerepel, és bírálta a határzár miatt Magyarország szerinte "méltatlan" viselkedését. "Szolidaritásról, nagyvonalúságról, emberiességről kell tanúbizonyságot tennünk, ugyanakkor azt is kezelni kell, hogy vannak félelmek, fantazmagóriák" - hangsúlyozta. Franciaországban az egyre népszerűbb szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) úgy véli, hogy a migránsok "elárasztják" az országot, s a kormány előnyben részesíti a külföldieket a nehéz helyzetben lévő franciákkal szemben. Manuel Valls visszautasította ezt a szembeállítást "a szegénységek közötti versengésben", amely szerinte nem létezik. Elmondta, hogy a közelmúltban érkezett menedékkérőknek nyújtott szállásokat nem a franciák elől vették el, a migránsokat általában szanálásra váró épületekben helyezik el. Franciaország nem számít a menekültek célországának, a menedékkérők száma 2012 óta 65 ezer körül stabilizálódott. Valls azonban elismerte: "nem biztos", hogy idén nem fog ez a szám nőni. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaországban nő a lakosság száma, így nem ugyanaz a helyzet, mint Németországban, amely kész nagyobb számban befogadni menekülteket. Manuel Valls azt is elmondta, hogy a menekülteken kívül Franciaországba évente mintegy 200 ezer bevándorló érkezik családegyesítés céljából, oktatási programokon keresztül vagy gazdasági okokból.
22.27: Rompuy: a megoldás nem a kevesebb, hanem a több Európa A menekültválság kezeléséhez "nem a kevesebb, hanem a több Európa" megteremtésén keresztül vezet az út, vagyis az uniós tagországoknak nem külön-külön, hanem együttesen kell keresniük a megoldást - mondta Herman Van Rompuy, az Európa Tanács volt elnöke csütörtök este Brüsszelben, a bajor Hanns Seidel Alapítvány és a kereszténydemokrata kötődésű Martens Központ közös rendezvényén, Bajorország EU-képviseletén. A veterán belga politikus, aki nemrégiben az Európai Politikai Központ (EPC) nevű, tekintélyes brüsszeli kutatóintézet elnöki tisztségét vette át, a menekültválság kapcsán azt hangoztatta, hogy "a monokulturális társadalmak ideje lejárt", az európai társadalmak kulturális értelemben sokszínűek, de vannak közös értékek, amelyeket ebben a sokszínűségben is őrizniük kell, és e közös értékek egyik fontos eleme a mások iránti tolerancia. "A mérsékeltek forradalmára van szükségünk" - mondta Herman Van Rompuy, az uniós országok csúcsvezetői testületének egykori vezetője. Kitért arra is, hogy egyértelműen meg kell különböztetni egymástól a puszta életüket féltő, háborús övezetekből érkező menekülteket és a gazdasági okokból útnak indulókat. Az utóbbiaknak csak nagyon korlátozott mértékben juthat hely Európában - állapította meg. Hangsúlyozta, hogy a menekülthullám megszüntetése érdekében törekedni kell a szíriai béke helyreállítására. A nyugati hatalmak esetleges szíriai katonai beavatkozása veszélyeket hordozna magában - vélekedett. Szerinte a szíriai helyzet megoldásához nem csak az Egyesült Államok, hanem Oroszország közreműködése is nélkülözhetetlen.
Ausztriába látogat ma Orbán Viktor: végre tiszta vizet önthetünk a pohárba a sógorokkal a migrációs kérdéseket illetően. KLIKK: http://szegedma.hu/?p=574036
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. szeptember 24.
Ez is érdekes lehet
borsonline.hu
Dévényi Tibor kéthetes rehabilitációs kúrára vonult be
life.hu
Leonardo DiCaprio eljegyezte barátnőjét, a nála 24 évvel fiatalabb Vittoria Cerettit
magyarnemzet.hu
K...rva nagy következmények
heol.hu
A gyorséttermek nagyágyúja érkezik Egerbe
origo.hu
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
nemzetisport.hu
Újra megvádolták a felfüggesztett angol játékvezetőt
vg.hu
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
origo.hu
Bajnokok Ligája: Kovács István bírót szidják a PSG-nél
nemzetisport.hu
„Napi hat-hét tablettát szedek, már lépcsőt mászni sem tudok” – drámájáról beszélt a korábbi klasszis teniszező
origo.hu
Pintér Attila szabadnapjain is vérző szemekkel nézi a videókat
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024