Akár egy hónappal tovább kitarthat a nyár 2100-ban

Már nem elég beszélni a klímaváltozásról, valódi cselekvésre kell elszánnunk magunkat, máskülönben bolygónk nemes egyszerűséggel "felforr". Tavaly rekordot döntött az óceánok és szárazföldek hőmérséklete, a tengerszint is emelkedett, köszönhetően az üvegházgáz kibocsátásnak. A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársai lemodellezték mi vár ránk szegediekre akkor, ha a természetromboló folyamatok megállíthatatlanul folytatódnak.

Ugye emlékszünk még a 2015-ös év öt hőségriadójára? A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársai szerint jobb ha ehhez hozzászokunk, a globális klímaváltozás miatt ugyanis a következő 30-35 évben akár hússzal is több lehet azon napok száma Szegeden, amikor a maximum hőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot. És ez még csak nem is kánikula, az izzasztó nyári eredményekről később.

Az Amerikai Meteorológiai Társaság júliusban tette közzé a "Klíma állapota 2014-ben" című jelentését, melyből kiderült, a földfelszíni átlaghőmérséklet rekordmagasságú volt: 0,27-0,29 Celsius-fokkal haladta meg az 1981–2010-es időszak átlagát. A feljegyzések óta a tavalyi volt a legmelegebb év egész Európában, 20 országban döntött rekordot a hőmérséklet. Az eredmények első olvasatra talán nem is tűnnek olyan magasnak, ám ha azt vesszük alapul, hogy a legoptimistább becslések szerint - általában ezzel számolnak a kutatók - a 21. század végére a Föld globális átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal emelkedik az 1850-1900 közötti átlagértékhez képest, már összeszorul a torkunk.

Gál Tamás

, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető helyettese a "Városklíma tendenciák Közép-Európában a globális klímaváltozás tükrében" című projekt bemutatóján azt mondta, különösen a városlakókra nézve jelent nagy hőterhelést ez a hosszú lefolyású változás. A hatékony alkalmazkodási stratégiák kidolgozása végett méréseket végeztek, melyek alapján modellezték Szeged várható hőterhelésének növekedését, s annak területi eloszlását. A projekt egyébként a Visegrádi Négyeket vette górcső alá, így Krakkó (Lengyelország), Brno (Csehország), Pozsony (Szlovákia) és egyetlen alföldi településként Szeged került be a kutatásba.

Milyen idő köszönt majd a szabadtéri játékok nézőire 2100-ban?

Az éghajlatkutatók számos egyéb mutató mellett az úgynevezett "nyári napok" számát is vizsgálták, vagyis arra keresték a választ, hány alkalommal haladhatja meg a hőmérséklet a maximum 25 Celsius-fokot. Ehhez azonban előbb vissza kellett ugrani 30 évet a mérési adatok rengetegében. A nyári napok száma már most is magas a belvárosi területeken, akár a 110 napot is meghaladja - a külvárosban ez "csak" 80 nap. A szegedi modellezések szerint a 2021-2050 időszakban az ilyen napok száma egyértelműen növekszik ezeken a területek, a belvárosban akár 130 napot is meghaladó értékekkel számolhatnak a lakosok.

A következőknek a panelokban élő olvasóink fognak legkevésbé örülni, Gál Tamásék ugyanis kiszámolták azt is, mennyi trópusi éjszakára számíthatunk 2100-ban. Trópusi éjszakának számít, amikor a hőmérséklet nem csökken 20 Celsius-fok alá - idén nyáron jó pár forró estét végigizzadtunk. 2071 és 2100 között akár megduplázódhat az ilyen éjszakák száma: 1 hónappal tovább "élvezhetjük" az álmatlan estéket.

Népbetegség lesz a hőstressz?

A tanszék munkatársainak eredményei azt mutatják, a 21. század első felében megérzik a szegediek a hőmérséklet növekedést. Már nem csak a városban élők szembesülnek a hőstressz következményeivel, hanem a peremi területen élők is, a különbséget legjobban egy 2015 augusztusi példa szemlélteti. A városklíma kutatók mérései szerint míg Szeged külterületén a hőségriadó alatt éjszaka 17 Celsius-fokig hűlt le a hőmérséklet, addig a Bartók téren mindössze 24 Celsius-fokig.

A tanszékvezető helyettes azt mondta, eredményeik egy klímatudatos várostervezés felállítását sürgetik. A "Városklíma tendenciák Közép-Európában a globális klímaváltozás tükrében" című projekt ugyanis (eddig) nem számolt Szeged beépítettségének változásával, mint ahogyan azzal sem, milyen mértékben csökkenthetnék a negatív hatásokat, ha több zöld területet adnának a Tisza-parti városnak. Gál Tamás elárulta, a V4-ek soron következő programja ezekre a felvetésekre is választ ad majd.

A klímavédelem üzleti lehetőségei

A klímavédelemben üzleti lehetőségek is vannak, ezek kihasználása bővíti a vállalkozások piacait - hangsúlyozta

Áder János

köztársasági elnök kedden, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásairól rendezett konferenciáján Budapesten. A konferencián a köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország elsők között csatlakozott

Al Gore

volt amerikai alelnök klímavédelmi kezdeményezéséhez, amelynek célja 1 milliárd elektronikus aláírás gyűjtése, ezzel a decemberi párizsi klímacsúcs szereplőit ambiciózusabb megállapodásra szeretnék ösztönözni. A nemzetközi felmérésekben a klímaváltozás hosszú távú gazdasági következményeire több elképzelés is van - mondta az államfő -, például a föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal történő emelkedése a századvégig 4,2 billió dollár gazdasági veszteséget hozna, Magyarországon 2 Celsius-fokú átlaghőmérséklet-emelkedésnél 3 százalékos nemzeti vagyonvesztéssel lehetne számolni.