A szlovákiai magyar oktatásügyet érintő kedvezőtlen folyamatok miatt tiltakoztak Révkomáromban

Mintegy ezer ember vett részt pénteken a szlovákiai Révkomáromban azon a civil aktivisták által szervezett, de a felvidéki magyarság politikai érdekképviselete és más szervezetek által is támogatott megmozduláson, amelyet a szlovákiai magyar oktatásügyet érintő kedvezőtlen folyamatok miatti tiltakozásul tartottak.

A tiltakozást a szlovák közoktatási törvény néhány szeptemberben hatályba lépett módosítása váltotta ki. Köztük az, amely kötelező jelleggel minimális osztálylétszámokat vezet be, s ezzel veszélybe sodorja a vidéki kis létszámú iskolákat. Ez utóbbi intézkedés száz szlovákiai magyar kisiskolát veszélyeztet, ami a 261 magyar oktatási intézmény több mint harmada. A rendezvény másik előzménye, hogy az oktatásügyi tárca vezetője júniusban elutasította annak a több mint 26 ezer aláírással megtámogatott, májusban keltezett petíciónak a követeléseit, amellyel az anyanyelvi írás- és olvasásórák, valamint a szabadon választható órák növelését, és a magyar történelem oktatását szerették volna elérni a petíció kezdeményezői. Az esős idő miatt a helyi városi művelődési központban megtartott, késő délután kezdődött nagygyűlésre az ország szinte minden magyarok lakta régiójából érkeztek résztvevők. Az épület nagytermét zsúfolásig megtöltő tiltakozó tömeg előtt szakmai, civil és politikai szervezetek képviselői mondtak beszédet. A résztvevőket

Fibi Sándor

, a tavasszal indított oktatásügyi petíció egyik kezdeményezője üdvözölte, felidézve követeléseiket és a szlovák oktatásügyi tárca eddigi lépéseit s azok következményeit. "Ezek mind-mind olyan tudatos lépések, amelyek összhangba hozhatóak a nemzetállam létrehozására irányuló terveknek a valóra váltásával" - szögezte le Fibi. "1990 óta a törvényi háttér az oktatásban soha nem volt ilyen megszorító, kisebbségisors-rontó" - hangsúlyozta beszédében Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke. Rámutatott: szakmai szervezetük már minden arra vonatkozó lehetőséget kimerített, hogy a szaktárcával visszavonassa a törvényi szabályozás diszkriminatív hatású rendelkezéseit, ám nem jártak sikerrel. Hozzátette: a szabályozás megváltoztatására most már csak teljes körű társadalmi összefogással van esély.

Berényi József

, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke beszédében rámutatott: az elmúlt negyed évszázadban, egy rövid szünetet leszámítva, a helyi magyarság hétköznapjai arról szóltak, hogy megpróbálják leállítani a magyar oktatás hatalom oldaláról történő leépítésének folyamatát. "Most sem különb a helyzet, csak ezek a módszerek egyre kifinomultabbak. Ilyen ez az állítólagos iskolaügyi reform is, amely elsősorban a magyar iskolákkal szemben fogalmazódott meg" - szögezte le Berényi.

Bugár Béla

, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke beszédében azt mondta: pártjuk kiemelt fontosságúként kezeli a szlovákiai magyar oktatásügyet, mert azt a megmaradás zálogának tartják.