Szerzői jogok és internet – mit szabad letöltenünk?

A modern technikának köszönhetően manapság könnyedén juthatunk hozzá a különböző tartalmakhoz, a fájlcserélés lehetővé teszi, hogy korlátlan számban másoljunk le egy-egy dalt vagy filmet, átugorva az anyagi ellenszolgáltatást, ami a szerzői jogdíjak elmaradásával komoly anyagi kárt okozhat az adott művésznek, aki jogi útra is terelheti az ilyen jellegű veszteségeit. A szerzői jogok internethez kötődő szabályozásairól Mezei Pétert, az SZTE ÁJTK docensét és stratégiai dékánhelyettesét kérdeztük.

„Külön egyedi szabályozás nem érinti az internettel kapcsolatban a szerzői jogokat” – mondta el hírportálunknak

Mezei Péter

. A szerzői jog tartalmaz olyan szabályozásokat, melyek alkalmazhatóak a világhálóra, viszont nem szabad felednünk, hogy a szerzői jogi törvényt jó néhány éve az Országgyűlés úgy fogadta el, illetve úgy módosította, hogy technológia-semleges kereteket adjon, vagyis bármely felmerülő jövőbeli helyzetre legalább alapszinten fogódzót adjon. Amikor 1999-ben elfogadták a törvényt, az összhangban állt az akkori nemzetközi szabályozásokkal, azonban a technikai fejlődés szélsebesen robog, a törvény elfogadása óta újabb kihívások jelentkeztek, melyeket meg kell oldani. „1999-ben, mikor a magyar törvényt elfogadták, a fájlcserélés meg sem közelítette a mai szintet, főleg nem hazánkban, az azóta jelentkező kihívásokra már nem sikerült hatékony választ adni” – emelte ki Mezei Péter. Manapság az egyik legfelkapottabb kérdés a linkek megosztása, hiába tűnik evidensnek, hogy lehet-e vagy sem egy online, nyíltan elérhető webes címet, elérési útvonalat közzétenni egy közössége portálon, ennek szerzői jogilag vannak kihívásai és ebből eredhetnek problémák. Az Európai Unió Bírósága is az elmúlt másfél évben több esetben foglalkozott ilyen esetekkel, összességében kimondható, hogy a szabályozás keretei adottak, remélhetőleg a bíróságok ezeket a kereteket le tudják fordítani az élet nyelvére. Az Európai Unió bírósága kimondta, hogy ha valaki egy olyan linket oszt meg - akár nyilvánosan, akár e-mailben -, amely a nyilvánosság számára is elérhető, akkor nem érheti bántódás. Ezzel ellentétben, ha valaki egy olyan linket oszt meg, amely fizetés ellenében elérhető tartalomra utal, vagy amelyet más technikai megoldás véd, és amely megoldást a link megkerüli, az esetben nem él a védelem. Ha valaki kijátssza az akadályokat, akkor azért felelősséggel tartozik. Sokan vitatták ezt az uniós döntést, de egyelőre szabad nyilvános linkeket megosztani díjfizetés nélkül. Ez a különböző közösségi oldalakon nagyon látványos, hiszen mindenki megoszt videókat, kedvenc zenéit. Mezei Péter hangsúlyozta:

Az igazi probléma akkor jelentkezik, amikor egy olyan oldal tartalmait tesz valaki ingyen elérhetővé, amely egyébként csak fizetés ellenében lenne hozzáférhető. Például Svédországban egy felhasználó fizetős tartalmat - jégkorongmérkőzések online közvetítését - ingyenesen bocsátotta rendelkezésére az ügyfeleinek, amiért az oldal beperelte a felhasználót.  

Panoráma és profit

Különleges téma a panorámaszabadság kérdése: Franciaországban és Belgiumban a szerzői jogi törvény előírja, hogy nyilvános középületek fényképezése esetében, amennyiben az épület még jogvédett - egy-egy épületet is megterveztek, ezek szerzői művek –, akkor engedély nélkül nem lehet megosztani a róluk készült képet. Magáncélra lehet fényképezni, de a nyilvánosság számára már nem. Ez a szabályozás számos vitát váltott ki, és az Európai Parlament (EP) június végén elfogadta, hogy biztosítani kell panorámaszabadságot az Európai Unióban. A panorámaszabadság szabályozása szülte például azt a különös helyzetet, hogy bár az Eiffel-torony már rég nem jogvédett, azonban a kivilágításához készült fényjátékot, a francia bíróság pedig jogvédettnek nyilvánította, s így az esténként fényjátékkal kidíszített Eiffel-toronyról készített fényképet nem lehet megosztani.

„Alapvetően ilyen intézkedéseket az EP egyetértésével az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács közösen hozhat meg. Ezt korlátozás vagy kivétel keretében határozhatja meg a jogalkotó, tehát a szerző jogaival szemben egy korlátozással vagy kivétellel élhet” – mondta el Mezei Péter. Fontos, hogy ha korlátozás, illetve kivétel van életben, akkor szinte kivétel nélkül a nem üzleti célú felhasználások jöhetnek szóba. Azonban felmerül, hogy ha az EP jóváhagyná a panorámaszabadságot, akkor mi a helyzet a Facebookkal? A Facebook Általános Szerződési Feltételei szerint - amely a magyar jog tekintetében nem alkalmazható tökéletesen -

Számos felhasználó úgy értékeli, hogy a Facebookegy profitorientált cég, az oldalon reklámokat helyeznek el, amiből az következik, hogy minden egyes fotó feltöltése üzleti, haszonszerzési célú.

Nehézkes szabályozás

„Ezzel az a gond, hogy amikor én feltöltök egy fotót, akkor nekem nem az a célom, hogy pénzt keressek. Ezt el kell választani attól az esettől, mikor különböző kampányok keretein belül különböző díjazások ellenében meghirdetem a posztomat, hogy minél többen érjék el. Ilyenkor értelemszerűen üzletszerű az én magatartásom is, hiszen az a célom, hogy minél többen meglássanak engem” - fogalmazott Mezei Péter. „Amikor egy átlagos felhasználó elutazik Párizsba és lefotózza az Eiffel-tornyot, akkor nem reális azt mondani, hogy ezt üzleti célból teszi. Az ehhez hasonló szituációkból eredő kérdésekre az EU-nak és a nemzeti jogrendszereknek is választ kell adnia” – fűzte hozzá. Ezzel még küzdenek a jogalkotók. Az EU-nak olyan irányelvei vannak, melyek javarészt fakultatív tartalommal bírnak, következésképpen a nemzeti jogok is eltérőek még mindig, nem mindent ültettek át a tagállamok, nem ugyanúgy, nem ugyanazon szavakkal ültették át. Viszont a jogban minden szónak jelentősége van. Nem mindegy milyen szavakat használ egy-egy nemzet. Az EU bíróságának elég komoly kihívást jelent, hogy a különböző kifejezéseket megfelelően alkalmazza. „Részben ezért is érezhető, hogy az EP, de már az EB is érzékeli, hogy tovább kell lépni. A jelenlegi elképzelés szerint az EB idén év végéig fog egy tervezetet letenni az asztalra. Ez a koncepció számtalan dologgal kíván foglalkozni, kiemelendő, hogy rendelet formájában kívánják ezt elfogadni, a rendelet pedig közvetlenül érvényesül, tehát végrehajtandó a tagállamok által” – nyilatkozott Mezei Péter.

Az oktató továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az EU tervei szerint előre kell lépni az ún. geo-blokkolás területén, ami annyit jelent, hogy lehetővé kell tenni, hogy Magyarországról is hozzá lehessen férni a kizárólag más uniós tagállamokban elérhető tartalmakhoz, olyan szolgáltatásokhoz, mint például a Netflix. Viszont felmerül az a kérdés, hogy például mi lesz akkor, ha a Netflix bejön Magyarországra is, de az angol Netflix olcsóbb lesz, mint a magyar. A cégek sok esetben ugyanis egyedi árazási stratégiával próbálnak piacokra lépni, hogy a lehető legtöbb profitot és a leghasznosabb piacralépést biztosítsák maguknak. Ez hosszú távon az EU-n belül problémákat okozhat. Az Unión belül mindenki uniós állampolgár, viszont ebből kifolyólag nem lehet köztük különbséget tenni. Ha Ausztriában duplája, vagy feleannyi az ár, mint Magyarországon, de ugyanazt kapja a felhasználó, viszont indokolt az árkülönbség, például a szinkronizálás miatt, akkor az érthető. Ha azonban nincs érdemi különbség a szolgáltatások között, akkor ez ellentétes az EU versenyjogi szabályozásával.„A témával foglalkozó uniós biztosok azt mondták, hogy lehetőség szerint a geo-blokkolást, illetve különböző feltételes hozzáféréseket az EU-n belül szüntessük meg, ez azt jelentené, hogy hosszú távon az EU bármelyik polgára ugyanazokhoz a szolgáltatásokhoz ugyanazokkal a feltételekkel férhet hozzá” – mondta el Mezei Péter. Ez azt jelenti, hogy az emberek zenét, filmet, szoftveres alkalmazásokat ugyanazokkal a feltételekkel kaphatnának meg bárhol az EU-ban. Ez azért fontos, mert a szerzői jog területi jellegű, egy magyarországi felhasználáshoz egy magyarországi engedélyt kell kérni, tehát nem mindegy, hogy Európa-szerte a Netflix angliai központtal engedélyt adhat bárkinek, akár magyaroknak is, mondjuk fontért. Ami miatt ez a kérdés jelentősebb lehet, az a zene, mivel a zene univerzálisabb, nem kell és nem is feltétlenül lehet lefordítani minden szavát. Nem meglepő módon az EU a zene világába már elfogadott egy irányelvet 2014-ben, ami azt mondja ki, hogy európai szinten lehet felhasználási engedélyeket kapni közös jogkezelő szervezetektől, más szóval magyarként lehetőségünk van arra, hogy egy franciaországi felhasználásra kérjünk és kapjunk engedélyt. Ez megkönnyíti majd a tartalomkínálatot és a fogyasztást is, egyszerűbbé és olcsóbbá téve azt.

Szabadságvesztés filmletöltésért?

Az interneten történő jogsértések terén a bírósági gyakorlat még igen kiforratlan Magyarországon, valami viszont nagyon tiszta: ha valaki letölt filmeket és visszaosztja - tehát torrentezik - fel kell készülni arra, hogy a jog nem nyújt védelmet neki a letöltés kapcsán, mivel a torrent technológia a szimultán visszaosztáson alapul, vagyis automatikus visszaosztást biztosít. A magyar jog alapján visszaosztani nem lehet engedély nélkül, ezért kijelenthető, hogy a fájlcserélés Magyarországon legalább szerzői jogsértést eredményez. Amennyiben a büntetőjog eszköztárával védett értékek is sérülnek, vagyis vagyoni kár is keletkezik, akkor könnyen bűncselekményt is elkövethetünk. Ennek bizonyítása elvileg nem bonyolult dolog, mivel

„Fontos tudni, hogy amikor elfogadták 2012-ben az új büntetőtörvénykönyvet, akkor a szakmával nem egyeztetve, viszont a felhasználók számára kedvező döntést hozva, az Országgyűlés azt mondta, hogy ötszáz ezer egy forintnyi kár okozásától lesz csak bűncselekmény a szerzői jogok megsértése, ha ez letöltésben vagy lehívásban, vagy a nyilvánosság számára elérhetővé tételben valósul meg” – figyelmeztetett Mezei Péter. A fájlcserélés ötszáz ezer forintnyi okozott kárig még nem bűncselekmény, de a fölött igen, olyan bűntettnek minősül, amelyért akár három év szabadságvesztést is kapható.

Természetesen ettől még nem telnek meg szoftverbűnözőkkel a magyar büntetés-végrehajtó intézetek, magyar büntetőjognak megvannak azok az eszközei, amelyek segítségével nem börtönbüntetéssel kezdik szankcionálni a fájlcserélőket, hanem először próbára bocsátják, pénzbüntetést szabnak ki. Persze ha valaki adminisztrátorként kezel egy ilyen oldalt, azt sokkal szigorúbban nézi a rendszer. Egy kisebb bűncselekmény esetében meg lehet úszni szabadságvesztés nélkül, de sokat kockáztat az, aki egy fizetős fájlcserélő oldalt működtet, őrá teljes szigorral súlyt le a jogrendszer, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy a büntetőjog mellett a kártérítési igény is fennáll, tehát a szerzői jog és a polgári jog szabályai alapján kártérítést lehet igényelni. Igen gyakran sok millió forintra rúghat a kártérítés, ha valaki tömegesen követ el szerzői jogsértéseket, annak nagyon komoly szankciói lehetnek.