Szabó Gábor: A lemorzsolódás problémáját górcső alá kell venni + FOTÓK

Több mint 6000 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, a hagyományos ünnepi tanévnyitó szenátusi ülésen a megjelent gólyákat is köszöntötték. Szabó Gábor rektor szerint furcsaságokkal teli időszak után nyitnak az egyetem kapui.

A Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepsége a professzori kar menetével vette kezdetét, akik szombat reggel a Dugonics téri Rektori Hivataltól vonultak át a József Attila Tanulmányi és Információs Központhoz. A kongresszusi teremben ezúttal is Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár köszöntötte a gólyákat. A szegedi egyetem egy furcsaságokkal teli tanév után nyithatja meg kapuit az első- és felsőéves hallgatók előtt - kezdte vasárnapi köszöntőjét

Szabó Gábor

rektor, utalva ezzel arra, új stratégiai dokumentum lát napvilágot a felsőoktatásban. Úgy fogalmazott, egy szakmai, ugyanakkor álproblémák megvitatásától sem mentes időszakot tudhatnak maguk mögött a magyar felsőoktatásban, de mint az a legutóbbi rektori konferencián Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkártól elhangzott, már készen van a keretrendszer. Csak a tartalmi kérdések várnak válaszra - egészítette ki a rektor. "A magyar felsőoktatáson számos olyan dolgot számon kér a társadalmi környezet, ami valójában nem számon kérhető. Van azonban egy sokéves probléma, amit eddig nem vettünk górcső alá mi magunk sem, ez pedig a lemorzsolódás." Szabó Gábor meglátása szerint az utóbbi 20 évben megváltoztak a hallgatói képességek, ezért az oktatásban is más hangot kell megütni velük szemben, már ami a módszertant illeti. A Szegedi Tudományegyetem idén először kompetenciamérést indít az elsőéveseknél, hogy meghatározzák - ahogy a rektor fogalmazott - a fizikai számításokban használt delta x értékét, vagyis a tehetséges és kevésbé tehetséges hallgatók közötti utat. Az elsősöknek útravalóul azt tanácsolta, ne szórakoztatóiparként tekintsenek az egyetemre, hiszen diplomájuk értéke attól függ majd, mennyi energiát fektettek tanulmányaikba. Beszéde további részében az oktatókhoz, kutatóhoz szólt. Felhívta a figyelmüket arra, a K+F támogatásokhoz nehezebb lesz hozzáférni, azonban a körülmények ellenére eddig nem látott lehetőségek nyílhatnak meg a Szegedi Tudományegyetem előtt.

Szeged csak akkor fejlődik, amikor zászlóshajója, vagyis az egyetem is fejlődik - ezt már

Botka László

polgármester mondta a szenátusi ülésen. Az universitas és a város legsikeresebb beruházásai között említette a régió betegellátásában jelentős változást hozó új klinikai központot, valamint az ELI lézeres kutatóközpontot és a köré tervezett 70 hektáros tudományos ipari parkot. Sikerként értékeli a közös projekteket, a megújított stratégiai együttműködés eredményeként pedig további két folyamatban lévő programtervet is megemlített a tanévnyitón, mégpedig a déli hidat, illetve a fedett uszoda fejlesztését. Ugyanakkor hozzátette: "Szeged aggódik. Aggódunk, mert utóbbi évek minden kormányzati ténykedése arra irányul, hogy felülről, kézi vezérléssel irányítva olyan oktatási rendszert alakítson ki óvodától egyetemig, ami nem szabályos, hanem megrendszabályoz, nem tiszteli, hanem egyformára gyalulja a különbözőségeket". Az újfajta központosítás megy végbe a kutatás, az oktatás és a tudományok terén, ahol a politikának nincs keresnivalója - folytatta. Botka szerint a felsőoktatás kiszolgáltatott helyzetbe került, ugyanis egyre több forrást vonnak ki, ami nem életpálya, hanem egy életben maradási modell felállítását vetíti előre, ezért is vándorolnak ki olyan sokan külföldre például az egészségügyből.

A mai nap "nem politikai előadás, hanem megnyitó" - reagált a polgármester beszédére Palkovics László államtitkár, aki a 2030-ig irányadó új felsőoktatási stratégia hallgatók számára is fontos elemei közül szemezgetett. Az egyik kiemelt cél, hogy a 35 százalékra emeljék a diplomások arányát Magyarországon, napjainkban ugyanis a felsőoktatásban részesülők mindössze 22 százaléka jut el odáig, hogy diplomát tegyen. Aggasztó számok tükröződnek a rekor által említett lemorzsolódás tekintetében is: a diákok 35 százaléka kiesik a felsőoktatási képzésből, ennek a folyamatnak a megértésére szolgál a szeptembertől bevezetett kompetenciamérés. Ugyancsak változást szeretnének elérni a külföldi részképzések terén. Kedvezőbb finanszírozási lehetőségekkel és magasabb kreditpontok beszámításával bővíteni szeretnék a külföldi programokon résztvevő fiatalok arányát, jelenleg ugyanis az egyetemisták csak 10 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Palkovics a stratégiai program fontos részeként említette a duális képzés szervezését is, kiderült, 21 hazai egyetemen mintegy 400 vállalkozóval karöltve sikerült az új tanévtől kezdődően bevezetni a gyakorlatorientált képzést. A Szegedi Tudományegyetem érdemei közül Palkovics az illegális migráció terén tett erőfeszítéseket is méltatta beszédében, itt kiemelte, a szociális és egészségügyi szakemberek mind sokat tesznek a Magyarországra érkező bevándorlók körülményeinek jobbá tételéért. "Nagyon jól választottak, amikor a Szegedi Tudományegyetem választották" - címezte az elsőéveseknek, Szabó Gáborétól némileg eltérő tanáccsal látta el őket: a tanulás mellett a kikapcsolódásról se feledkezzenek meg.