Ilyen hőségben a Tisza már halászlé
Egy középkorú hölgy élcelődött ezzel, amikor este levitte sétáltatni kutyáját a Foka partszakaszra. Valóban, a Tisza vízhőmérséklete napok óta 27 Celsius-fok körüli Szegednél, ami már levegőhőmérséklet szempontjából is kellemes kora nyarat idéz. A fürdőzők örülnek, de hogyan alkalmazkodik a felmelegedéshez a folyó élővilága?
Soknak hangzik a 27 Celsius-fokos vízhőmérséklet, pedig a felmelegedés az egész országot érinti. Való igaz, hogy a Magyar Meteorológiai Szolgálat honlapján elérhető augusztus 11-i adatok szerint folyóink közül a Tisza produkálta a legmagasabb eredményt, tavaink így is rákontráznak a Szeged környéki mérésekre. A Balaton szintén 27, míg a Velencei-tó, a Szelidi-tó és a Lupa-tavak 28 Celsius-fokosak. Felmerül a kérdés: nem bolygatja-e meg a vizek élővilágát a közel 30 Celsius-fokos vízhőmérséklet?
Szalma Elemér,
a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék docensének jó tanácsa, hogy sose kételkedjünk a természet alkalmazkodóképességében. „A természetben nincs jó vagy rossz, csak más” – hozta
Felföldi Lajos
hidrobiológus idézetét mindazok megnyugtatására, akik úgy vélik, a napok óta tartó szárazság és a magyarországi vizek ilyen szintű felmelegedése jelentős károkat okozna például a halállományban.
Adatok az Eumet.hu oldalról
A Kárpát-medence vizeinek élővilága több ezer év alatt alkalmazkodott a természet folyamatosan változó tulajdonságaihoz, így például a Balaton sekély tavi élővilága ahhoz, hogy a „magyar tenger” bizonyos időszakonként kiszáradhat, vagy a szikes tavaink, melyek esetében létfontosságú, hogy a víz eltűnjön. „1863-ban akkora szárazság volt Magyarországon, hogy még a Fertő tó is kiszáradt. Akkor azt mondták, sosem fog visszajönni, még egy falut is építeni kezdtek a közepére. Az öregek váltig állították, hogy idővel ismét víz lesz a Fertő tóban, végül nekik lett igazuk” – hozott egy érdekes nyári példát a múltból Szalma Elemér. A szakember úgy folytatta, 30 Celsius-fokos vízhőmérséklet a szikes tavak esetében fordul elő, folyóvizeknél nagyon ritka. „A Maros egyes szakaszain közelít ehhez az értékhez, a mélyebb részeken viszont hűvösebb. A természet folyamatos változását jól mutatja, hogy például Szeged területe évente 3 millimétert süllyed, vagy, hogy a Duna valamikor még a város alatt ért a Tiszába.” A Tisza vízfelszínét napok óta békalencse csúfítja a horgászok nagy bánatára. Az edényes növény gyorsan szaporodik az állóvizekben, ami jellemzően a víztározókból kerül a folyóba. A duzzasztás hozadéka ez, ami a mai napig vita tárgyát képzi a szakemberek körében, ugyanis egyesek szerint a békelencse megjelenése vízszennyezésnek is tekinthető. Egyrészt kellemetlen a fürdőzőknek, de ami nagyobb probléma, a békalencse és a rucaöröm nem képzi részét Tisza élővilágának.
