Célok és lehetőségek – Lesz-e népszavazás a vasárnapi zárva tartásról?

Népszavazási kezdeményezések sokaságát nyújtják be évente a hatóságoknak, azonban ezek döntő része még az aláírásgyűjtésig sem ér el. Hogyan jut el egy kérdés a népszavazásig? Fennáll-e a lehetősége egy népszavazásnak a vasárnapi zárva tartásról?

Az üzletek vasárnapi zárva tartása

, civil szervezetek, mint például az Új Magyar Köztársaság, a Magyar Szolidaritás Mozgalom és a balliberális ellenzék több pártja, az Együtt, a Magyar Liberális Párt, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Szocialista Párt is beállt a kezdeményezés mögé, azonban ez az újabb összefogás sem érte el célját, mert a Nemzeti Választási Iroda több alkalommal is elutasította a kezdeményezéseket. Hol a hiba?

Nem lehet mindenről

„A népszavazásokat szabályozza egyrészt az Alaptörvény, másrészt a népszavazási törvény, vagyis a 2013. évi CCXXXVIII. törvény, a helyi népszavazásokról pedig az önkormányzati törvény, a 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezik” - mondta el hírportálunknak

Sulyok Márton

, az SZTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékének oktatója. Az Alaptörvény politikai alapjogként hivatkozik a népszavazásra, a 8. Cikk tartalmaz szabályozást az országos népszavazásról - folytatta. Hazánkban országos népszavazást legalább kétszáz ezer állampolgár kezdeményezhet, amit az Országgyűlésnek kötelező elrendelnie, mérlegelés nélkül, ha megvan a kétszáz ezer aláírás. Viszont az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatával szemben az Alkotmánybírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni, egy erre a célra létrehozott külön eljárás keretében. Kötőerő szempontjából megkülönböztetünk kötelező népszavazást, amikor kétszáz ezer választópolgár támogatja aláírásával a voksolást, valamint létezik fakultatív népszavazás, ez esetben százezer választópolgári aláírása szükséges, vagy a köztársasági elnök, esetleg a kormány kezdeményezése. Ilyenkor az Országgyűlés dönt arról, hogy elrendeli-e a népszavazást, ettől lesz fakultatív. Egyébként az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre nézve kötelező. „Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott” - fogalmaz az Alaptörvény. „Amennyiben mindegyik fenti követelmény teljesül, akkor száznyolcvan napon belül az Országgyűlésnek tárgysorozatba kell vennie az adott kérdést, és döntést kell hoznia, amely azután három éves határidőn belül, az ún. moratórium lejártáig, köti a törvényhozás kezét, vagyis addig nem lehet új döntést hozni a kérdésben – fejezte be a szabályozás ismertetését Sulyok Márton.

Az Alaptörvény egy ún. „tiltólista” keretében meghatározza, hogy mely kérdésekről lehet népszavazást kiírni. Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, mindemellett akadnak olyan témakörök, melyekről a népszavazáson való döntést tiltja a legmagasabb szintű jogforrás. ilyen például a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettség, ami az Európai Uniós tagság vagy a halálbüntetés esetében zárja ki a népszavazás lehetőségét, vagy a központi költségvetés kérdése, amely a korkedvezményes nyugdíjról szóló kezdeményezést lehetetlenítheti el.

Csak egyértelműen

Nem az Alaptörvény a népszavazásra bocsátani kívánt kérdések egyetlen korlátja: egy kérdés elbírálásában van szerepe a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB), illetve annak elnökének és a Nemzeti Választási Irodának (NVI). Az NVI szerepe az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányainak hitelesítése, ami egy előzetes szűrő szerepét tölti be, amelynek keretében a formai követelmények betartatását vizsgálják. Ennek a szűrésnek az eredménye alapján fog az NVB az aláírásgyűjtő ívek hitelesítéséről döntést hozni, ami ellen viszont lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához, amelynek 90 napja van arra, hogy döntsön, vagyis, hogy helybenhagyja az NVB döntését, vagy megváltoztassa azt. Az NVI feladatköre a népszavazás tekintetében ezen előszűrő, előkészítő feladatokban merül ki, minden egyéb döntést az NVB jogosult meghozni, az aláírásgyűjtésével, az aláírások ellenőrzésével kapcsolatos döntésekben az NVB a hatáskörrel rendelkező hatóság. „Egy népszavazási kérdés egyértelműségének megítélésében irányadó az Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata, amely alapvetően azt mérlegeli, hogy a választópolgár számára egyértelműen – értsd: igennel vagy nemmel – eldönthető-e a kérdés, ezt vizsgálja az NVB is.” - fejtette ki Sulyok Márton. Ennek a vizsgálatnak olyan elemei is vannak, amelyeket az AB saját gyakorlatában fejlesztet ki, például, hogy a választópolgár fel tudja-e mérni azt, hogy az egyértelmű igen-nem válaszának mi lesz a hosszú távú hatása a társadalomra, a gazdaságra, a politikára. Megbukhat tehát az egyértelműség mércéjén egy kérdés, hogy ha nem egyértelműen eldönthető az, hogy

Ez az egyik mércéje az egyértelműségnek, folytatta Sulyok Márton, az ún. választópolgári egyértelműség. A másik mérce pedig a jogalkotói egyértelműségé, amelynek keretében azt vizsgáljuk, hogy a kérdés alapján a jogalkotóra egyértelmű jogalkotási kötelezettség hárul-e, tehát a jogalkotó, vagyis az Országgyűlés meg tudja-e határozni azt az egyértelmű jogalkotási feladatot, amelyre őt a népszavazás a kérdés eldöntése alapján kötelezné. Az AB gyakorlata alapján nem elhanyagolható továbbá az sem, hogy a jogalkotási feladat ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan – zárta az alkotmánybírósági gyakorlat ismertetését Sulyok.

Tényleg az számít, hogy nyitva lesznek-e a boltok vasárnap?

„Nehéz átlátni, hogy lesz-e népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, a kérdés tartalma alapján megvan az esélye, hogy átmegy, nagy valószínűséggel előbb-utóbb meg fog valósulni” - erről már

Löffler Tibor

politológus, az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszékének docense beszélt hírportálunknak. Kiemelte, hogy visszatekintve az elmúlt huszonöt évre, nem kevés tényezőn múlik egy népszavazás sikere, jelentős kérdés az időpont, hogy mikorra tűzik ki a voksolás időpontját. Klasszikus példa a rossz időpontra az 1990-es népszavazás a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Ezt a voksolást július huszonkilencedikén tartották, amely időpontnak komoly szerepe volt az alacsony részvétel miatti érvénytelenségben, tehát ha nyári időpontra tűzik ki a szavazást, akkor sokkal kisebb az elégséges választói részvétel esélye, vagyis a kezdeményező akarata is kis valószínűséggel fog érvényesülni. „A népszavazás intézményének másik buktatója a pártpolitika, nem elhanyagolható, hogy az egyes pártok - mind a jobb, mind a baloldal - hogyan csatlakozik rá az adott kérdés, mert biztos, hogy rá fog csatlakozni, még ha civil kezdeményezés is lesz a népszavazás, ettől a pillanattól kezdve már a hogyanon van a hangsúly” - fejtette ki Löffler Tibor. A baloldali ellenzéknek megfelelő technikákat kell találnia, hogy ebből politikai tőkét tudjon kovácsolni, mert nyilvánvaló, hogy az ellenzéki pártok számára

Amíg a Fidesz támogatottsága kellően erős (a közvélemény-kutatások szerint még mindig jelentős az előnye a kormánypártoknak) addig ezt a helyzete nehezen tudja a maga hasznára felhasználni az ellenzék, a baloldali ellenzéknek kell egy téma, illetve egy közhangulat, ami alapján politikai tőkét tudnak kovácsolni. „A 2008-as, ún. szociális népszavazás sem a konkrét kérdésekről igazán, a kórházi napidíjról vagy a tandíjról, hanem a kormányról és

Gyurcsány Ferencről

, vagyis politikai népszavazássá kell tenni a voksolást” - fogalmazott a politológus. „2008-ban ennek kedvezett a közhangulat, a Fidesz sikerrel tudott összekapcsolni közpolitikai kérdéseket egy kormánybuktató céllal, a baloldali ellenzéknek ma ez a feladata” - fűzte hozzá. Amennyiben sikerül tető alá hozni a népszavazást, annak időpontjára át kell hangolni a közhangulatot, vagy ezt a témát felhasználni a közhangulat átalakítására. „A vasárnapi zárva tartás témáját illetően szkeptikus vagyok, hogy mennyire használható ez a téma a közhangulat befolyásolására, véleményem szerint nem elég fajsúlyos kérdés” - zárta gondolatait Löffler Tibor.