B. Nagy László: Szeptemberben várható az uniós pályázati dömping

A kormány célja, hogy 2020-ig olyan beruházások valósuljanak meg hazánkban uniós támogatással, amelyek növelik Magyarország exportképességét vagy éppen új munkahelyeket teremtenek – jelentette ki B. Nagy László. Csongrád megye fejlesztési biztosa úgy értékelte, hogy Szeged és megyénk tudásbázisára építve jól szerepelhet a hamarosan megjelenő pályázatokon.

Van esély arra, hogy hazánk lehívja a 2007-2013-as uniós ciklus forrásainak 100%-át. „1210 milliárd forintnyi uniós forrást fizetett ki az állam augusztus 17-éig, és várhatóan a hónap végéig az ütemezés szerint a kifizetések összege eléri 1236,9 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy megvalósulni látszik az a cél, hogy hazánk egyetlen fillér uniós forrást sem fog elveszíteni” – közölte

B. Nagy László

, Csongrád megye fejlesztési biztosa. Hozzátette, a Gazdasági Operatív Program (GOP) időarányos kifizetése augusztus közepén 97%-os volt, ami konkrétan 7959 milliárd forintot jelent. Változtatott a magyar kormány az előző uniós költségvetési ciklus gyakorlatán, és az egész Európai Unióban megszokottaktól eltérően arról döntött, hogy

B. Nagy László elmondta, ennek az EU-ban szokatlan lépésnek az a célja, hogy ne következzen be az, ami a 2007-2013-as ciklusban megtörtént, hogy még tavaly és idén is új pályázatokat kellett kiírni ahhoz, hogy minél több forrást le tudjunk hívni. „Ez nem azt jelenti, hogy 2017-ben minden uniós pályázatot megvalósítanak Magyarországon, de az előnye meglesz, hogy az önkormányzatok és vállalkozások időben látni fogják, hogy a következő két évben milyen területen tudnak uniós források segítségével fejleszteni. Tudható lesz, hogy milyen feltételrendszernek kell megfelelni és mi minden szükséges a pályázathoz, vagyis mindenki fel tud készülni, megalapozott gazdasági döntések előzhetik meg részükről a kiírásokon való indulást” – részletezte a fideszes országgyűlési képviselő. A pályázatoknál fontos cél, hogy hazánk exportképességét növeljék, illetve az új munkahelyek létrehozását is kiemelten támogatja a magyar kormány. Az előző ciklushoz képest változás az is, hogy egy-egy kiírás megjelenése után egy hónappal lehet benyújtani a dokumentációkat, így van mód arra, hogy felkészüljenek a vállalatok, önkormányzatok.

Tudásbázisára építhet Szeged és a megye

„A gazdaságban megfigyelhető, hogy előtérbe került a csúcstechnológia, a high tech, és az előző fejlesztési ciklustól eltérően áttevődik ezekre a területekre a hangsúly. Ennek vélhetően kedvezményezettje lesz a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja is, ugyanis rengeteg olyan pályázat jelenik meg, amelyeknél az itteni tudásbázisra lehet alapozni, és nagy hozzáadott értékű gazdasági fejlesztést lehet majd beindítani. Ha a szereplők és a kutatók már most látják, hogy milyen növekedési perspektíva áll előttünk a kiírások révén, sokkal könnyebben tudnak alkalmazkodni” – hangsúlyozta Csongrád megye fejlesztési biztosa. Az ELI-vel kapcsolatban B. Nagy arról számolt be, hogy a lézeres kutatóközpont építése az ütemterveknek megfelelően halad. A fejlesztési biztos szerint már most is pozitívan hat Szeged tudományos életére, példaként elmondta, hogy már nemcsak Budapestről jönnek vissza a napfény városába kutatók és fejlesztők, hanem külföldről is érkeznek a lézeres kutatóközpont hatására várható tudományos fellendülés okán.

Elfogadták a magyar vidékfejlesztési programot, jönnek a pályázatok

A magyar vidékfejlesztési program (VP) uniós elfogadására augusztus 10-éig kellett várni, de immár elhárult az akadály a pályázatok kiírása elől. B. Nagy Lászlótól megtudtuk, Brüsszel azért is hezitált a VP elfogadása előtt, mert míg az előző uniós ciklusban a nagybirtokokat támogatták, a 2020-ig tartó időszakban a forrás legalább 80%-ban a kis és közepes gazdaságokat erősítik majd, ami történelmi lépés a fejlesztési biztos szerint. „A vidékfejlesztési programon belül ágazati szinten a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészeti beruházások képezik majd a 80%-nak a mintegy 40%-át. Ennek célja, hogy a vidéken tapasztalható egyenlőtlenségeket, elmaradottságot enyhítsék, és a munkahelyek megtartásával megakadályozzák az elvándorlást” – közölte. Ezt célozza, hogy a nemzeti társfinanszírozással együtt 1300 milliárd forintból elsődlegesen olyan fejlesztéseket kívánnak támogatni, amelyek nagy élőmunka igényűek. Ilyen például a kertészeti ágazat, az állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás. Az 1300 milliárdos keretet mintegy 80 pályázat fedi majd le, az első kiírások szeptemberben jelennek meg.

Októberben jelennek meg az első TOP-os kiírások

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében célzottan is forráshoz jutnak a megyék és a megyei jogú városok, s

, Csongrád megyébe 72,8 milliárd jut. B. Nagy László közölte,

, mellyel kapcsolatban kiemelte, hogy Csongrád megye, valamint a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely jól felkészült, fejlesztési programjaikat úgy fogadta el a kormány, hogy nem kért semmiféle átdolgozást, ami ritka a 18 megye és 22 megyei jogú város között. Csongrád megyének 29,19 milliárd forint jár, Szeged 33,87 milliárddal gazdálkodhat, míg Hódmezővásárhely 9,84 milliárdot költhet el célzottan előre meghatározott prioritások mentén. B. Nagy hangsúlyozta, természetesen ennél több uniós forrás érkezhet, ez a 72,8 milliárd forint az az összeg, ami célzottan érkezik térségünkbe 2020-ig. Az első pályázatok októberben jelennek meg B. Nagy László tájékoztatása szerint. Arra is kitért a fejlesztési biztos, hogy 2020 után várhatóan nagyságrendekkel kevesebb uniós forrás fog Magyarországra érkezni, hiszen ha további bővítést tervez az Európai Unió, akkor az új tagországoknak jut majd több forrás.