Közélet

A társadalomnak kell egy jó nagy seggberúgás

A társadalomnak kell egy jó nagy seggberúgás

2015. augusztus 23., vasárnap
A társadalomnak kell egy jó nagy seggberúgás
lmbt_pride_meleg

Ne szégyenkezzenek, ne bujkáljanak és ne féljenek amiért a saját nemükhöz vonzódnak, ezért alapítottak közösségi mozgalmat a melegeknek immáron Szegeden (is), ahová szexuális irányultság nélkül bárki csatlakozhat; a kíváncsiskodók sincsenek kirekesztve. A szegedi Colorful Circles’ World két aktivistájával beszélgettünk, akik meglepő nyíltsággal beszéltek a család első reakcióiról, barátokról, ismerkedésről.

Mivel az elmúlt napokban sokat olvasgattak a témában – már magam sem tudom hogyan – de pár kattintás után átkeveredtem egy angol nyelvű oldalra, a Gay or Straight-re, ahol fotók alapján kellett megmondani férfiakról, melegek-e vagy sem. Tettem hát egy próbát, mondván, ilyen különös teszttel még sosem találkoztam. Tizenhat portréról kellett (volna) felismerni a melegeket és heterokat, s bár némely kép esetében le sem lehetett volna tagadni az igazságot, így is csak kilencet sikerült eltalálnom. Elég bizarr kvíz, pláne annak tükrében, hogy több ilyen weboldal is létezik. A Colorful Circles’ World a szegedi egyetemisták kezdeményezésére jött létre három éve, hogy tanácsokkal lássa el az LMBT tagokat. Céljaik között szerepel az előítéletek lebontása, a sokféleség értékként való kezelése, illetve, hogy megfelelő jogi és egészségügyi útmutatást adjanak LMBT személyeknek, és mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik helyzetük iránt. A szegedi csoport két tagjával beszélgettünk.

Kiss Anna

nyíltan vállalta, hogy személyes tapasztalatairól faggassuk, míg másik interjúalanyunk – félve a munkahelyi megbélyegzéstől – anonim módon nyilatkozott portálunknak. Az egyszerűség kedvéért nevezzük őt

Balázsnak

.

„Nyugodtan használhatod a buzi szót is, nem zavar” – jött a válasz Balázstól, hogy egyetlen kérdésem esetében se éreztem úgy, tojáshéjon lépkedek.

Nyitott és kedves fiatal fiú, de fél, ha nyilvánosságra kerül a neve, akár ki is rúghatják állásából. Volt már erre példa, de ne szaladjunk ennyire az elejébe. A közeli ismerősök piszkálódásai, barátok elszólásai és az elutasítás, hogy Balázs férfi partnere nem jelenhet meg a születésnapi bulikon, mind tüskék a fiúban. „Persze, nem esnék neki a páromnak baráti társaságban, de ők már attól is félnének, ha megfognám a kezét” – szembesít heteroszexuális barátai hozzáállásával, akik ugyan megmaradtak támasznak a coming out óta, láthatóan mégsem tudják mind helyén kezelni Balázs szexuális orientációját. Két éve egyedülálló, tapasztalatai szerint nagyon nehéz melegként ismerkedni, bár vannak közösségi csoportok meleg férfiaknak, sokan heccből csatlakoznak ezekhez a zömében zárt közösségekhez. A család is nehezen fogadta el a vallomást, voltak, akik „két hétig sírtak a hír hallatán”.

Balázs szerint a médiának óriási felelőssége van abban, hogy a társadalom elfogadóbb legyen az LMBT-kel, a tálalás módja azonban még mindig nem az igazi.

Bár egyre többen coming outolnak magyar közéleti szereplők közül is, ott van például

Kulka János

színész,

Árvai Péter

, a Prezi társalapító-vezérigazgatója, vagy

Barabás Richárd

, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, aki néhány hete a Facebookon fedte fel magát. Balázs ebben csak a pozitívumot látja, úgy véli, javíthat az LMBT személyek megítélésén, ha sokak által kedvelt művészek vagy politikusok vallják be a nyilvánosság előtt nemi identitásukat, esetleg az elfogadás jegyében emelik fel hangjukat a kisebbségi csoportért. Viszont az olyan közönségfilmeket, mint a

Csányi Sándor

főszereplésével készült Coming out – amiben a meleg főszereplő egyszer csak a nőkhöz kezd el vonzódni – nem érdemes alapul vennünk, ha szeretnénk közelebbi betekintést nyerni az LMBT világába. Merthogy létezik ez a világ, legalábbis a többség élesen elhatárolja magát attól az egyébként befogadó közösségtől, amit az LMBT személyek alkotnak. Ez a kirekesztés vezet ahhoz is, ami miatt Balázs sem merte felvállalni valódi nevét cikkünkben. Kiss Anna, a Colorful Circles’ World egyik aktivistája egy 2010-es hazai kutatás eredményei alapján vázolta fel a nagy magyar valóságot: egy 2000 fő bevonásával készült LMBT személyekkel készült kutatás szerint a megkérdezettek 59 százaléka féltve az állását, rejtőzködik a munkahelyén, 11 százalékuk pedig már váltott a tolerancia hiánya miatt. Jelenleg náluk is fut egy szegedi kérdőíves felmérés, ami többet között arra kérdez rá, a kitöltőt érte-e már megkülönböztetés szexuális hovatartozása miatt és milyen esetek voltak ezek. „Egy ortodox közösségbe áttérő református egyén ítélte el maximálisan a melegek létét és kikelt magából a közösség ellen azzal érvelve, hogy halállal kellene büntetni” – olvasta fel az egyik kitöltő válaszát Kiss Anna. De egészen meredek visszajelzések is érkeztek már feléjük, például azzal kapcsolatban, hogy:

a családban rendszeresen buziznak, nem hívják el őket eseményekre, a munkahelyen rendszeresek a megalázások, a homokos viccek és olyan is történt már, hogy valaki fejéhez az utcán, autóból kihajolva vágtak hozzá obszcén szavakat.

Az aktivista szerint a családon (amiben nevelkedünk) a közösségen (amibe rendszeresen járun) múlik, mennyire leszünk elfogadóak a témával kapcsolatban. A coming outolni persze mindig a család felé a legnehezebb, hiszen nem tudni előre, miként reagálnak majd a hír hallatán a rokonok. A szegedi Colorful Circles’ World rendezvényein, kerekasztal-beszélgetésein ezért visszatérő téma a bejelentés hogyanja. Ahány vallomás, annyi tapasztalat. Vannak, akik jól fogadják, mások napokig nem tudnak felocsúdni a hidegzuhanyból, ezért nincs is bevált recept a közlésre – úgymond – családra kell szabni a tálalást. Anna biszexuális, amit a rokonok nehezen fogadnak el, ezért a mai napig nem beszélnek róla otthon. A Meleg férfiak, hideg diktatúrák című Takács Mária-filmet a Tisza-parti városban is bemutatták egy közönségtalálkozóval egybekötött vetítés alkalmával. A dokumentumfilm öt 50 év feletti férfi (Nádasdy Ádám, Pálfi Balázs, Láner László, Takács Bence, Mocsonaki László) vall a Kádár-korszak tabutémájáról, a homoszexualitásról, miközben párhuzamban állítja tapasztalataikat a rendszerváltás után született melegekével. Colorful Circles’ World tagja szerint nincs értelme generációs különbségekről beszélni akkor, ha toleranciáról van szó. Ezt pedig egy példával illusztrálta:

„ismerek olyan nagymamát, aki alig várja, hogy leszbikus kapcsolatban élő unokája a párjával együtt meglátogassa, nem tennék éles különbséget a generációk között. Egy amerikai közösségszervező Saul Alinsky mondta azt, hogy a nagymenők ott fenn nem értenek a szóból, csak a seggberúgásból. Tényleg így van, az egész társadalomra igaz ez, hiszen elsősorban nem a szavainktól változik meg a társadalmi viszonyulás, hanem attól, ha fellépünk a magunk demokratikus eszközeivel”.

A Colorful Circles’ World nemrégiben tért vissza a Sziget Fesztiválról, legközelebb a nyár utolsó nagy buliján, a SZIN-en képviseltetik magukat. A Civil Falu biztosít nekik helyet hat napon át, ahol interaktív társasjátékokkal, totóval és egy különleges programmal, „házasságkötéssel” várják mindazokat, akik érdeklődnek az LMBT személyek közössége iránt.

Közösségi mozgalmat a melegeknek Szegeden is - a szegedi Colorful Circles’ World két aktivistájával beszélgettünk. Részletekért KLIKK: http://szegedma.hu/?p=560713

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. augusztus 23.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.