166 évvel ezelőtt elbukott a szabadságharc, ám a polgári Magyarország megteremtése megkezdődött – hangsúlyozta Miklós Péter történész a szőregi csata évfordulóján rendezett megemlékezésen, ahol a nőknek a harctéren betöltött szerepét is hangsúlyozták a Huszárlány szobornál.
„Szegeden lehetett látni a Bocskai-huszárok között egy szép, fiatal barna lyányt, hajdú lyány volt, már akkor őrmesteri rangot viselt, a szőregi csatában elesett” – olvasható az Akadémia Kiadó gondozásában megjelent Elbeszélések 1850 című kötet hasábjain, mely arra is kitér, hogy
Erdei Gyula
tanár megtalálta a levéltárban a honvédsereg 1867-ben összeállított névjegyzékét, melyben szerepelt egy hajdúszováti születésű, 18 éves hajadon,
Szalóki Zsuzsánna
, akit 1849. március 29-én avatták az 52. zászlóalj tisztjévé,
Gál Lajos
néven. Rá, a „Huszárlányra” és a szőregi csata többi áldozatára emlékeztek a Szőregen. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentős ütközete volt a 166 évvel ezelőtt, augusztus 5-én vívott szőregi csata, mellyel kapcsolatban a megemlékezésen
Miklós Péter
történész, az Emlékpont múzeum igazgatója, a KDNP megyei közgyűlési képviselője kiemelte, hogy a bukott szabadságharc fontos pillanata volt ez az ütközet. „Igaz, elbukott ez a csata és a szabadságharc is, de bizonyos vívmányokat át tudtak menteni a következő nemzedéknek, így például a polgári Magyarország megteremtését, de a felelős kormányzat létrehozása és a törvény előtti egyenlőség is olyan érték, melyek túlélték a szabadságharc elbukását” – hangsúlyozta a történész.
A nők szerepéről is szólt beszédében, hiszen az 1848-49-es események idején az ápolónői feladatok vagy éppen a szabói munka mellett a harcokban is kivették a részüket. Miklós Péter elmondta, 1848 nyarán a nők készítették a nemzetőrség számára az ingeket, nadrágokat és csákókat, továbbá élelmiszerrel is ellátták a harcoló egységeket, azonban a nők hadi szolgálatáról azonban viszonylag keveset tudunk. „Szegedhez kötődik például, hogy
Lebstück Mária
– akit
Jókai Mór
elbeszélése és
Huszka Jenő
operettje nyomán Mária főhadnagyként ismerünk – 1849-ben Dorozsmán kötött házasságot. Róla a hagyomány azt tartja, hogy kénytelenek voltak elmenekülni a lakodalom éjszkáján, és nászéjszaka helyett a harctérre mentek. A hajdúsági születésű Szalóki Zsuzsanna pedig férfiruhába öltözve vett részt a szőregi csatában 166 éve” – mondott példát a szabadságharc Szegedhez kötődő női alakjaira a történész. Hozzátette, azért sem tudunk sokat a nők harcokban betöltött szerepéről, mert az akkori szabályzat tiltotta, hogy fegyvert fogjanak, ezért őket gyakran férfinéven jegyezték be. A történészek egy-kéttucatnyi olyan nőről tudnak, akik részt vettek a harcokban, a háttérben azonban sokan dolgoztak például ápolónőként.
Rózsavölgyi József
, a megemlékezést szervező Szőregi Baráti Társaság vezetője, a Fidesz-L.É.T. frakció önkormányzati képviselője portálunknak elmondta, hogy a „Huszárlány” szobor
felavatásakormegszületett a gondolat a baráti társaság, a vadászok és a helybéli gazdák körében, hogy március 15-ét és a szőregi csatát minden évben a Thököly utca-Szőregi úti körforgalomnál lévő szobornál ünnepeljék. „Most arra is emlékeztünk, hogy pont egy évvel ezelőtt, a szőregi csata 165. évfordulóján adtuk át a Huszárlány szobrot, és azóta ez egy emlékező helye lett a szőregieknek” – fogalmazott. Az ünnepségen a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület részéről
ifj. Szilágyi Árpád
szavalta el
Polner Zoltánnak
a szőregi csata emlékére írt költeményét, míg a szoborra nemzeti színű szalagot kötöttek egy egybegyűltek.
166 évvel ezelőtt elbukott a szabadságharc, ám a polgári Magyarország megteremtése megkezdődött – hangsúlyozta Miklós Pé...
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. augusztus 2.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.