A szocialista Gúr Nándor hangját lehetett a legtovább hallani és a kereszténydemokrata Rétvári Bence felszólalásaiból volt a legtöbb az Országgyűlési idei ülésein, tizenhárom képviselő maradt néma.
A parlament honlapján elérhető statisztikák alapján
Gúr Nándor
148 alkalommal kért szót és megközelítőleg 13 és fél órán át beszélt. Az ülésszakban egy ülésnap átlagos hossza 9 óra volt, ennél többet összesen öt képviselő beszélt. Gúr Nándor után Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szólalt fel a leghosszabban, aki összesen 12 órát beszélt, majd az LMP-frakció három tagja következik.
Sallai R. Benedek
11 órában, az előző évben leghosszabban felszólaló
Schiffer András
ezúttal 9 óra 21 percben fejtette ki álláspontját, míg
Ikotity István
mindössze két perccel marad el tőle. A felszólalások száma alapján
Rétvári Bence
a listavezető 242 alkalommal, őt az előző évi első, Sallai R. Benedek (152 felszólalás), Gúr Nándor (148 felszólalás), majd
Tállai András
fideszes nemzetgazdasági államtitkár (145 felszólalás) követi. A tíz legtöbbet megnyilvánuló képviselő között megtalálható a teljes, öttagú LMP-frakció, akik mindannyian több mint százszor kértek szót a házvezetéstől, míg a tizedik helyen a Miniszterelnökséget vezető
Lázár János
van 93 felszólalással.
Orbán Viktor
miniszterelnök Lázár János után a második legtöbb felszólalást mondta el a kabinetből. A kormányfő 45 esetben összesen 52 percig beszélt, amivel az összesített listán a 34. helyen áll. A kormányfőt
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter követi 21 felszólalással. A külgazdasági és külügyi, a földművelésügyi és a honvédelmi miniszter egyaránt 19 alkalommal emelkedett szólásra, azonban
Hende Csaba
összességében annyit beszélt, mint
Szijjártó Péter
és
Fazekas Sándor
együttvéve. A felszólalások aktivitását tekintve a véleményét ötször kifejtő
Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettes, valamint - az egyébként legtöbb elfogadott törvényjavaslatot jegyző - fejlesztési miniszter és belügyi tárcavezető áll a kormányzati lista végén, utóbbiak két-két felszólalással. A frakcióvezetők közül a már említett Schiffer András szólalt fel legtöbbször, utána
Rogán Antal
, a Fidesz frakcióvezetője következik 23 felszólalással, majd a kisebb kormánypárti frakció vezetője,
Harrach Péter
15 megszólalással.
Vona Gábort
, a Jobbik képviselőcsoportja élén 11 alkalommal lehetett hallani, míg a szocialista frakciót vezető
Tóbiás Józsefet
csupán hétszer. A képviselők fele egy óránál, illetve tíz felszólalásnál kevesebbet beszélt az egész ülésszakban, összesen tizenhárom - fideszes és a DK tagjaként függetlenként politizáló - képviselő pedig egyáltalán nem kért szót. A Fideszből az előző négy évben is szótlan
Bíró Márk
és
Kubatov Gábor
továbbra sem beszélt, ahogy a parlament tavalyi megalakulása óta néma maradt a kormánypárti
Farkas Flórián
,
Simonka György
és
Varga József
is, továbbá ezúttal például
Selmeczi Gabriella
sem fejtette ki véleményét a parlamenti patkóban.
Gyurcsány Ferenc
volt miniszterelnök, a DK elnöke 2013 októberében, a "Közoktatás helyzete I." címmel elmondott napirend utáni felszólalásában beszélt utoljára a parlamentben.
Áder János
köztársasági elnök 2015-ben nem szólalt még fel a parlamentben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.