Nem szokványos feladatsor volt – az idei gyenge matematikaérettségi eredményeknek jártunk utána

Az utóbbi hat év legrosszabb matematikaérettségi eredményei születtek idén. Dobi János matematikatanár, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium igazgatója segítségével jártunk utána a kérdésnek: mi az oka a gyengébb eredménynek? S vajon a gyakorló gimnáziumban ez miért nem érezhető?

Idén is közzétette az Oktatási Hivatal az érettségik eredményeit –

. Matematikából az országos jegyátlag középszinten mindössze 2,84 volt, a teljesítményeké pedig 45,6 százalék, amely az utóbbi hat év legrosszabb eredménye, illetve az idei érettségi tantárgyakból a leggyengébb. Ezzel szemben az emelt szinten 70 százalék felett teljesítettek a diákok, érdemjegyeik átlaga 4,59 volt. Utánajártunk, mi lehet az oka ezen eredményeknek? Mit érdemes tenni a jövőben? Mik a legújabb trendek a matematika érettségiben? Kérdéseinkre

Dobi János

, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium igazgatója válaszolt, aki egyben matematikatanár is intézményében. „Több oldalról kell megvizsgálni az idei matematikaérettségi eredményeit” – hívta fel a figyelmet Dobi János. „Az egyik az, hogy a feladatsor jellegében egyértelműen látható, a kompetencia alapú tanulás számonkérése elég határozottan megmutatkozik. A feladatok nem a szokásos iskolai rutint kívánták, hanem inkább a hétköznapi élethez kötődő, gyakorlatias szövegezésű és megfogalmazású problémák voltak, amelyek a megértést követően kívánták a matematikai eszköztár felállítását” – magyarázta az igazgató. „Úgy vélem, ezeket megoldani nem volt nagyon nehéz, de szokatlan feladatok voltak, s a mindennapi iskolai gyakorlat nem érte el azt a tempót, amit az ilyen típusú vizsgarendszerek már igen” – mondta a matematikatanár.

Felmerülhet a kérdés, kinek a feladata a szövegértés megtanítása? A többség rögtön rávágná, hogy az anyanyelvünk oktatóié. Dobi szerint azonban a szövegértés megtanítása nem a magyartanárok dolga, hiszen az minden tantárgyban megjelenik. Ennek fejlesztésében minden pedagógusnak előre kell lépnie saját módszertanának alkalmazásával. „A másik probléma a kerettantervekben van, ahol rendkívül szigorú előírásokkal kell dolgozniuk az iskoláknak. Az, hogy a megtanítandó ismeret rögtön alkalmazható tudássá váljon, több időre lenne szükség” – tekintett ki az igazgató az oktatáspolitika egyik kisebb szeletére, amely évtizedek óta komoly vitákat generál. „A matematika érettségi emelt és középszintű vizsgáit összegezve az SZTE Ságvári Endre gimnáziumban az eredmény 76,9 százalékos lett, ez 4,35-es jegyátlagot jelent. Az emelt szintet választó diákok 81,2 százalékot teljesítettek, míg középszinten 76,2 százalékot értek el, jegyeik átlaga 4,26 volt” – sorolta az országostól markánsan eltérő eredményeket a Ságvári vezetője. „Ez jobb, mint a magyar- és a történelemérettségik átlaga, sőt kicsit a fizikát is meghaladja. Nálunk az országosan kiemelkedő informatikához képest maradt csak le a matematika, 2,6 százalékkal” – vetette össze más tantárgyak eredményeivel. „Iskolánkban nem mutatkozott meg a visszaesés” – vonta le a konklúziót. A legnagyobb kérdés persze az, hogyan vélekedtek az érettségizők az idei matematika érettségiről, mivel az ő jövőjük múlik ezen időszakon. „A diákjaink nem érezték nehéznek, teljesíthetőnek vélték az érettségit, főképpen azok, akiknek megfelelő volt a szövegértésük” – mondta Dobi János. „Nem is meglepetés, nem is váratlan, de nem szokványos feladatsornak tekinthetjük a tavaszi matematikaérettségit. Jónak tartom a jelenlegi matematikaérettségi trendet, amely az alkalmazható tudásra helyezi a hangsúlyt” – foglalta össze a Ságvári igazgatója az idei és az utóbbi évek fejlődési irányait.