Munkahelyteremtés vagy betörő multik - kinek lesz jó a TTIP?

Két éve tartanak a tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Államok között a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség létrehozásáról, amely együttműködés viták sokaságát váltotta ki a közéletben. A transzatlanti együttműködésről a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának adjunktusát, Udvari Beátát kérdeztük.

- Melyek a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) fő jellemzői? Milyen hatással lehet ez az együttműködés az EU és az USA kapcsolatára, illetve a két fél gazdaságára?

- Az EU és az USA közötti szabad kereskedelmi megállapodás kérdése néhány évvel ezelőtt, 2013-ban merült fel. A tárgyalások már közel két éve folynak és a létrejövő TTIP célja, hogy mind a bővülő (és szabadabb) kereskedelem, mind a beruházások növekedése révén gazdasági növekedést érjenek el az EU-ban és az USA-ban. A TTIP-tárgyalások három fő területet érintenek: az első a piacra jutás megkönnyítése (vámok és korlátozások eltörlése az áru és szolgáltatáskereskedelem elől), a második az összehangolt szabályozási környezet kialakítása (standardok közelítése, adminisztratív terhek csökkentése, szabványok egységesítése), míg a harmadik elem az együttműködés erősítése. De az egyezmény kiterjedne a befektetésvédelemre és a vitarendezésre is. Ami a gazdasági következményeket illeti: egyes jóslatok szerint a két fél közötti termékforgalom 79%-os bővülésével lehet majd számolni, ami az EU-ban nagyjából 400 ezer munkahelyet teremt majd (azonban ez nem egyenlően oszlik majd meg a tagországok között, hiszen eltérő az USA súlya kereskedelmükben). A GDP növekedése az egyezmény következtében az EU-ban 190 milliárd USD-ra, míg az USA-ban 100 milliárd USD-ra tehető. Viszont a gazdasági hatásokkal kapcsolatban nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy harmadik országok pozíciója romolhat ezen egyezmény létrejöttével. A legnagyobb vesztese talán Kína lehet, de más feltörekvő országok súlya is csökkenhet.

- Milyen előzményeit említhetjük ennek a szabadkereskedelmi társulásnak?

- Az előzmények sokrétűek: az EU világgazdasági pozíciójának gyengülése, Kína megerősödése és világhatalmi törekvése, az USA válsága, az EU és az USA közötti jelentős mértékű kereskedelem. Egy ilyen egyezmény megkötésével és a világ két meghatározó hatalmának együttműködésével olyan szövetség jöhet létre, amely globálisan átrendezheti a világgazdaságot. Ezek mellett természetesen vannak praktikusabb okok is, például az ugyanarra a termékre kivetett különböző mértékű vámok (pl. az EU-ban az USA-ból importált autókra 10%-os vámot vetnek ki, míg az USA-ban ez csak 1,7% az európai autókra vonatkozóan), vagy egységes származási szabályok kialakítása.

- Hol tartanak jelenleg a tárgyalások? Várhatóan meddig tarthatnak még?

- A tárgyalások folyamatosan zajlanak, hol Brüsszelben, hol Washingtonban. Azt nem lehet tudni, hogy meddig tartanak majd, hiszen ez attól is függ, hogy a két fél mennyire kompromisszumkész. A tárgyalások kezdetén, 2013. júliusban még 2014 év végét várták a tárgyalások lezárásának, viszont ma már 2015 végét hangoztatják, de elég gyakran nyitva is hagyják a kérdést. Arra, hogy mennyire védi az EU és az USA a saját érdekeit és a saját piacait, nagyon jó példa a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében zajló tárgyalássorozat (Doha Forduló): a fordulót 2001-ben indították, és nagyobbrészt (de nem kizárólagosan, hiszen a WTO-nak 160 tagja van!) az EU és az USA érdekellentétei miatt ezt a tárgyalássorozatot a mai napig nem sikerült lezárni.

- Melyek a TTIP támogatóinak, illetve ellenzőinek fő érvei a tárgyalások körüli vitákban?

- Többnyire a gazdasági növekedés, munkahelyteremtés áll a középpontban. Emellett ki szokták emelni azt is, hogy a szabályok, szabványok összehangolása, egységesítése miatt könnyebb - és alacsonyabb költségű - lesz majd a kereskedelem a két fél között, könnyebb lesz az európai cégeknek az amerikai piacra belépni (és viszont). Az adminisztratív terhek csökkentése, a technikai szabályozások egységesítése mind-mind könnyebbé teszi a piacra lépést. Azt se felejtsük el, hogy egy 300 milliós piacról beszélhetünk. Az európai ellenzők a multinacionális vállalatok nagyobb befolyásától tartanak, és attól félnek, hogy a szabályok egységesítése érdekében az EU lemond majd olyan eredményekről, amelyeket a környezet- vagy fogyasztóvédelem területén ért el. Továbbá általános félelem az a beruházások kapcsán, hogy az amerikai multik bíróságokhoz fordulnak, ha nem "tetszik" nekik valamilyen fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi vagy egészségügyi szabályozás, arra hivatkozva, hogy számukra ez profitcsökkenést eredményez. Az EU egyébként erre a kérdésre kiemelt figyelmet fordít, és próbálja védeni saját magát is és eloszlatni ezeket a félelmeket.

- Önnek mi a személyes véleménye a TTIP-ről?

- Mint minden ilyen egyezménynek, lesznek nyertesei és vesztesei. Úgy gondolom, hogy a TTIP - ha sikerül tető alá hozni - nagy előrelépés lehet az EU és az USA kapcsolatában, és sokkal erősebb lesz az együttműködés elem a két fél között. Egy ilyen nagy volumenű egyezmény létrejöttével az EU és az USA még kiemelkedőbb gazdaságok lesznek, és a feltörekvő országok (pl. Kína, India, egyes latin-amerikai országok) háttérbe szorulnak. Ha létrejön a valóban szabad kereskedelmet biztosító egyezmény, akkor az nem csak a két fél között okoz majd változást, hanem globális szinten is, és a multilaterális kereskedelmi tárgyalásokat is befolyásolja majd (ld. a Kereskedelmi Világszervezet keretében folyó tárgyalásokat), hiszen a TTIP-vel az EU és az USA érdeke közel ugyanaz lesz. Azt is látni kell ugyanakkor - és ez a tárgyalások tartalmán is látszódik -, hogy vannak és lesznek olyan területek, ahol a teljes szabadkereskedelem nem, vagy csak nehezen fog létrejönni (pl. a mezőgazdaság), hiszen mindkét fél védi saját pozícióját. Összességében némileg szkeptikus vagyok a TTIP-vel kapcsolatban, hiszen két olyan nagyhatalom akarja megnyitni egymás előtt a piacait, amelyek eddig egymás komoly versenytársai voltak, és mindkét hatalom nagyon sok területen meglehetősen protekcionista, de meglátjuk, mit hoz az év vége.