Milliomosként kelnek útra egyes migránsok – miért nem repülővel jönnek?

Minden pénzt egy lapra, már ha egyáltalán van mit kockáztatni – az illegális migráció költségeiről, forrásairól nyilatkoztak civil szervezetek munkatársai a hirado.hu-nak. Arról is beszéltek, szerintük miért nem repülővel érkeznek az Európát megcélzó bevándorlók.

Több ezer eurós, nagy kockázatú befektetést igényel minden migránstól az, hogy eljusson Európába. Az azonban, hogy ezt a pénzt össze tudják szedni, nem azt jelenti, hogy gazdag vagy európai mércével valamennyire is kielégítő anyagi helyzetű emberek tartanak az EU határai felé – erről beszélt több, menekültekkel foglalkozó civil szervezet munkatársa a

hirado.hu-nak

.

Nem a legszegényebbek jönnek

A napjainkban Magyarországra érkező migránsok nagy hányada Afganisztánból, Szíriából és Irakból érkezik, olyan országokból, amelyek területének jelentős részén háború dúl, illetve rendszeresek az erőszakos cselekmények, etnikai, vallási kisebbségek elleni támadások. Ezekben az államokban – és több más hasonló helyzetű térségben is – a migráció oka a legtöbb esetben az, hogy a távozók oda akarják hagyni az életveszélyt, az elnyomást, a fizikai és egzisztenciális kiszolgáltatottságot. Mivel az elindulásához komoly tőke kell, sokan legfeljebb országuk határain belül próbálnak biztonságosabb helyet találni vagy a szomszédos államok közeli területeire mennek. Európába vezető utat csak azok tervezhetnek, akik nem a legszegényebbek közé tartoznak, és van valamennyi vagyonuk, értékesíthető ingóságaik, ingatlanjuk.

Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója szerint Szíriából, mondhatni, az elit indul el Nyugatra. Hasonlóan nyilatkozott Barna Mária pszichológus, a menedékkérőkel és menekültekkel foglalkozó Cordelia Alapítvány programkoordinátora. Szerinte a szíriai migránsok között sokan vannak, akik hazájukban az európaihoz hasonló körülmények között nőttek fel és odahaza értelmiségi foglalkozást űztek.

Mindent egy lapra

A pénz összeszedésére a másik, az előzővel gyakran kombinált megoldás, hogy a tágabb család is segíti az útra kelőt. A civil szervezet munkatársa a hirado.hu-nak azt mondta, a szükséges pénz forrása az egyes országokban hasonló, de a lehetőségek mások, például Szíriában és Afganisztánban is. Szíriában a polgárháború 2011-es kitörését megelőzően hosszú ideig béke honolt, működött az állam, és az életszínvonal lényegesen magasabb volt, mint Afganisztánban, ahol évtizedek óta folyamatosan fegyveres konfliktusok zajlanak. Az Ázsia közepén fekvő utóbbi államban ráadásul a központi kormányzat hatóköre szinte soha nem terjedt ki az ország teljes területére vagy akár csak a nagyobbik felére. Szíriában volt egy jelentős réteg, amelynek tagjai saját házzal, autóval, valamennyi felhalmozott vagyonnal, árukészlettel rendelkeztek. Ezt pénzzé tudták tenni, hogy fedezzék a több ezer kilométeres utazás költségeit. Egy ilyen döntés általában azt is jelenti, hogy miután a szír menekült elindul külföldre, otthon már semmije sem marad, vagy a rajta segítő családja végleg elszegényedik.

Gyerek is lehet a zálog

Afganisztánban, mivel általában kisebb a vagyonuk az embereknek, még inkább szükség lehet a rokonság összefogására. Ahhoz, hogy a család legtehetségesebbnek, legrátermettebbnek tartott tagja útnak indulhasson, gyakran kölcsönt is felvesznek uzsorakamatra vagy annak ellenében, hogy a klánból valaki adósrabszolgaként ingyen dolgozik a hitelezőnek a kölcsön kiegyenlítéséig. Sőt, zálogként, illetve túszként akár gyerekeket is adhat a család a hitelezőnek. A kezességet, illetve a pénz visszafizetését tehát ezekben az esetekben az otthon maradók vállalják, bizakodva, hogy a Nyugatra eljutó hozzátartozójuk sikerrel jár, és munkát vállalva viszonylag könnyen tud majd pénzt hazautalni. Előfordul az is, hogy közvetlenül a migráns törleszt, akit a hitelezővel együttműködő személyek már várnak a célországban, hogy ledolgozza a tartozást.

Milliós tétel

Kováts András szerint a pénz nagy részét nem az egyes országokon belüli utazás viszi el, hanem a határokon való átjutás, amihez embercsempészeket kell fogadni. Hivatalos kimutatások természetesen nincsenek, de az interneten azért találhatók információk arról, körülbelül mennyibe kerülhet az út az egyes országok között, ha a migráns illegálisan utazik. Az egyik

internetes oldal szerint

– amely eseti hatósági közleményekből, rendőrségi jelentésekből, sajtóban megjelent közlésekből gyűjt adatokat – az Afganisztán-London út költségei hamis személyazonossággal például elérhetik a 25 ezer dollárt is. (Ez mintegy 7 millió forint.) A neten szereplő adatok szerint, ha csak Iránig megy el az afgán migráns, jóval kevesebb, 700 dollár (azaz 200 ezer forint) lehet a tarifa. Az oldalon rögzített számadatok nehezen ellenőrizhetők, a tarifák és az utazás menete nagyon különböző lehet, az azonban biztos, hogy Európáig eljutni több ezer dollárba kerül. A Menedék Egyesület igazgatója szerint a magas költségek miatt – vagy mert becsapták, kifosztották – sokan elakadnak útközben, évekig dolgozhatnak egy közbülső országban, hogy továbbindulhassanak.

A vagyonukat a migránsok gyakran készpénz formájában kénytelenek magukkal vinni, például övbe, cipőtalpba varrva. Ezzel a bűnözők is számolnak, ezért a vándorokra potenciális zsákmányként tekintenek. Aki teheti, annak jobb megoldás, ha a nagyvárosokban veszi fel a nemzetközi pénzküldő szolgálattal számára eljuttatott összegeket. Létezik az úgynevezett mobilpénz is, amelyhez okostelefonnal, illetve személyes jelszóval lehet hozzáférni. Ha ezzel a szolgáltatással nem is él a migráns, a mobiltelefon akkor is alapvető része kell hogy legyen a felszerelésének. Általa tudja tartani a kapcsolatot útja során a számára legfontosabb személyekkel, köztük az embercsempészekkel vagy előrébb járó ismerőseivel, akik információkkal láthatják el.

Nem repülővel utaznak

Bár a Közel-Keletről, Afganisztánból vagy Afrikából Európa felé útra kelő migránsoknak akár olcsóbb is lehetne, ha repülővel tennék meg az előttük álló több ezer kilométeres utat, ám ez a megoldás nekik elérhetetlen – utalt rá Kováts András. A Menedék Egyesület igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az afgán, de sokszor a szír menekülők is, okmányok nélkül vágnak neki a világnak. Ennek oka, hogy Afganisztánban sok régióban nincs semmilyen közhatóság, és a szíriai körülmények között is könnyen elveszítheti valaki a dokumentumait, úgyhogy a migránsok már saját országuk határát is illegálisan kell hogy átlépjék. Ha azonban lenne is papírja a menekülőnek, még mindig vízum kellene ahhoz, hogy repülőre ülhessen. Ezt megszereznie ugyancsak lehetetlen feladatnak tűnik, vagy azért, mert nincs külföldi kirendeltség az országában, vagy a háborús zónák, a közbiztonság hiánya miatt nem tud eljutni oda. Az szintén kérdés, hogy egyáltalán hol ülne repülőre, mert a légikikötők megközelítése szintén képtelenség lehet egy frontokkal szabdalt országban.

Humanitárius folyosót javasolnak civilek

Ha a menekülő ember eljut külföldre, akkor sem jobbak az esélyei arra, hogy legálisan, papírokkal, hivatalos határátkelőkön át utazzon – véli Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője. A legtöbb ország követségén nincs lehetőség menedékjogért folyamodni. A kirendeltség a hozzá forduló személynek csak akkor ad ki bármilyen igazolást, ha az jogszerűen tartózkodik az adott országban. A Törökország által beengedett szír menekültek sem tudják ezt hivatalosan igazolni egy európai ország helyi követségén, mert a török hatóságok ugyan regisztrálják őket, de vízumot, tartózkodási engedélyt nem adnak ki nekik. A civil szervezet munkatársa szerint az pedig nem életszerű, hogy egy menedékkérőt nyelvtudás és okmányok nélkül átengedjenek egy ország hivatalos határátkelőhelyén és megindítsák a menedékjogi eljárását, még akkor sem, ha ez egyébként a menedékjogi szabályok alapján kötelező lenne. Gyulai Gábor szerint Görögországban és a menedékkérők által érintett balkáni országokban hasonló a helyzet, ott is hiába mennének be a követségekre. Ráadásul ezek az államok az ENSZ megítélése és Szerbia esetében a magyar

Kúria 2012-es döntése

, Görögország esetében pedig a strasbourgi bíróság és az uniós tagállamok gyakorlata szerint nem tekinthetők biztonságos harmadik országnak a menedékkérők számára, nincs működőképes menekültügyi rendszerük. A migránsok számára ezért marad az illegalitás, ami azzal jár, hogy borzalmas körülmények között, akár több hónap vagy évek alatt kell megtenniük a több ezer kilométert,

kiszolgáltatva az embercsempészeknek

, és különösen súlyos, traumatizáló jogsértéseknek – tette hozzá. A Helsinki Bizottság munkatársa szerint a megoldást úgynevezett humanitárius folyósok adhatnák, amelyek lehetővé tennék az üldöztetés elől menekülőknek egyfajta humanitárius vízum megszerzését, a szabályozott utazást. Barna Mária a migránsok megpróbáltatásai kapcsán elmondta, a Magyarországra érkező, kínzást vagy más súlyos traumát átélt menedékkérőknek segítő Cordelia Alapítványnak évente ezer ügyfele van. Ennél sokkal többen szorulnak lelki tanácsadásra, pszichológiai kezelésre, amihez azonban forráshiány miatt nincs elég segítő szakember. A migránsok körében nagyon gyakori a poszttraumás stressz szindróma, aminek sokféle tünete lehet: szorongás, depresszió, álmatlanság, illetve rémálmok, dühkitörések, sírásrohamok. Civilek szerint a humanitárius folyosóval tehát nemcsak hogy olcsóbbá lehetne tenni a több ezer kilométeres vándorlást, kihúzva a pénzt az embercsempészek zsebéből, de rengeteg tragédiát, traumát is meg lehetne előzni.

A miniszterelnök szerint nem muszáj a zöldhatárt választani

A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg sem indokolt, hogy a menekültek törvénytelenül utazzanak, Orbán Viktor miniszterelnök júniusban a Kossuth Rádióban azt mondta, abszurd, hogy az EU Görögországot nem minősíti biztonságos államnak, miközben fél Európa oda megy nyaralni. „Abban a pillanatban, ahogy elhagyták a veszélyzónát, ezek az emberek már nem politikai menekültek, hiszen nem az életükért futnak, az már biztonságban van, mert Görögország és Szerbia biztonságos ország, és Macedónia is az” – fogalmazta meg a kormányfő a 180 perc című műsorban. Orbán Viktor szerint a migránsok többsége megélhetési okokból vándorol Nyugat-Európa felé, tehát ők gazdasági bevándorlók és nem menekültek – legfeljebb néhány százalékuk. A miniszterelnök legutóbbi, július 3-i rádióinterjújába azt mondta, nem arról van szó, hogy a válságövezetekből el akarnak menekülni az emberek. Látni kell, hogy nemcsak onnan jönnek, és az arány módosulni fog a nem háborús övezetből érkezők javára. Hozzátette, ha Afrikában az emberek azt a hírt kapják, hogy beengedik, szét is osztják őket, akkor nekiindulnak, és nem százezren. "Ennek beláthatatlanok a dimenziói" – hangsúlyozta Orbán Viktor. Pintér Sándor belügyminiszter az Európai Unió területén kívüli menekülttáborok létrehozását javasolta, szerinte ezekből kötelezően be kellene fogadni a háború vagy üldöztetés elől menekülőket, míg a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok egyénileg, szabadon dönthetnének. Június 26-án, az EU-országok csúcsvezetőinek találkozója után Orbán Viktor arról számolt be, megállapodtak, hogy a segítségre szoruló menekülteket és a gazdasági bevándorlókat szétválasztják. Egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a frontországok területén kell megtörténnie. A két frontország Olaszország és Görögország.