Illegális bevándorlás: a Csongrád megyei tapasztalatokat összegezték

A honvédség bevetését, a migráció felderítésében résztvevők – így például a polgárőrség – kiemelt támogatását és határsértők által okozott mezőgazdasági károk kompenzálását is felvetették azon a konzultáción, melyen 43 Csongrád megyei település képviseltette magát.

Több mint 2300 határsértővel szemben intézkedtek Csongrád megyében a hét első napján, július 6-a és 8-a között. A megyei településekre nehezedő migrációs nyomás felmérése, a konkrét problémák összegzése volt a célja annak a konzultációnak, amit

Juhász Tünde

kormánymegbízott kezdeményezett. A fórumon elhangzottakról, a felvetődött kérdésekről és a települések által megfogalmazott kérésekről egy összegzést készít a kormányhivatal, amit eljuttat a magyar kormánynak. „Az illegális migráció mértéke miatt újszerű problémával néznek szembe a Csongrád megyei települések. A kormányzat több lépést is tett, a folyamatban lévőkről, így például az ideiglenes biztonsági határzárral kapcsolatos lépésekről folyamatosan tájékoztatni fogjuk a megye lakosságát” – jelentette ki Juhász Tünde. „A nagyszámú illegális bevándorló ellenére egyetlen alkalommal sem tapasztaltuk azt, hogy akár a hatóságok, a civil szervezetek vagy a lakosság elmulasztotta volna a humanitárius segítségnyújtást” – szögezte le a konzultáción

Nógrádi Zoltán

. Mórahalom polgármestere szükségesnek nevezte a rendkívüli helyzet koordinált kezelését, és rámutatott arra is, hogy amint biztossá vált, hogy ideiglenes határzár lesz, még tovább növekedett a határsértők száma. Elmondta, hogy homokhátsági települések polgármesterei közbiztonsági egyeztető fórumokat tartanak, s közösen fordultak a Belügyminisztériumhoz, és egyszeri,

az illegális migrációhoz kapcsolódó többletköltségek finanszírozására, például a migránsok által hátrahagyott hulladék összegyűjtésére és kezelésére, továbbá a helyzet kezelésében résztvevő civil szervezetek működésének támogatására. Mint elmondta, ezen feladatok támogatásra továbbra is szüksége van a településeknek, másik fontos feladatként a tűzvédelmi rendszer fejlesztését említette. Ha ugyanis a nyári időszakban például egy eldobott cigarettacsikk miatt Röszke, Ásotthalmon vagy Mórahalom határában tűz üt ki, akkor mire Szegedről kiérnek a tűzoltók, addigra leéghet a fél falu. Nógrádi Zoltán a migránsok felderítésében részt vevő civil szervezetek, így például a polgárőrség külön támogatását nevezte meg a harmadik legfontosabb feladatként, és kitért arra is, hogy mennyire fontos a rendőri jelenlét a lakosság szubjektív biztonságérzetének növeléséhez. Mórahalom polgármestere beszámolt arról is, hogy

Szatmári Imre

, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a tűzvédelemhez szükséges erők és eszközök rendelkezésükre állnak. Kijelentette, a migrációs helyzetet ők is vizsgálták, de eddig nem tartották indokoltnak, hogy fokozzák technikai eszközállományt és személyi bevethetőséget fokozzák. A tűzesetek keletkezési okát is vizsgálják minden alkalommal, eddig egyetlen esetet sem tudtak visszavezetni az illegális migránsokra. „Simán átjönnek a migráns csoportok a határon, úgy vonulnak, mint a vadlibák ősszel” – erről már

Fackelmann István

, Ásotthalom alpolgármestere beszélt a konzultáción, aki úgy értékelte, hogy az embercsempészet tekintetében az unió leggyengébb láncszeme Magyarország. Arra volt kíváncsi, hogy az ideiglenes biztonsági határzár megépítéséig milyen tervei vannak a hatóságoknak a helyzet kezelésére. Felvetette, hogy a honvédség segítségét is kellene kérni, illetve azt is javasolta, hogy a határsértők felderítésében résztvevő rendőrök mellé kutyákat is vessenek be. Ez utóbbit azért tartaná indokoltnak, mert ha egy nagyobb migránscsoport érkezik, akkor az intézkedő rendőrök elől egy részük megpróbál elmenekülni, az ő megtalálásukban sokkal hatékonyabb egy négylábú. Az ideiglenes biztonsági határzár megépülése a migrációs útvonalak megváltozását vonja maga után – hívta fel a figyelmet a konzultáción Deszk képviselője. Mint elmondta, a település külterületét érinti a migráció, ott fognak el határsértőket, sok az eldobált szemét is. Algyő polgármestere,

Molnár Áron

pedig arra volt kíváncsi, hogy igazak-e a pletykák, hogy Nagyfán állandó befogadóállomást szeretnének létesíteni. Reményét fejezte ki, hogy ez nem történik meg.

Seres József

, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága vezetője azt válaszolta, hogy még nincs végleges döntés a kérdésben, amint megszületik, elsőként a polgármestert fogja értesíteni.

Szinte kizárólag Szerbia felől érkeznek a migránsok

Az illegális migránsok száma egyre nő, idén az első félévben 56 ezer határsértővel szemben intézkedtek megyénkben. Erre a számadatra is támaszkodva a magyar rendőrség legnagyobb migráns-beszállítójának nevezte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot

Lukács János

dandártábornok. A megyei rendőr-főkapitány –

– az ismertetve kitért arra is, hogy az általuk előállított határsértők majdnem kivétel nélkül Szerbia felől érkeznek hazánkba. Elmondta azt is, hogy sok esetben a migránsok életkorának a megállapítása is hosszadalmas, több kinézetük alapján ötvenes éveiben járó vallja ugyanis magát fiatalkorúnak, így egy orvos állapítja meg valós életkorukat. Egészségügyi áteresztő pontot is létesítettek a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségen, ahol eddig 6660 személyt látott el az ott szolgálatot teljesítő hat orvos és négy felcser. Lukács arról számolt be, hogy bővíteni tudják az egészségügyi állományt további 3 orvossal, illetve a röszkei hangárban öt, míg az egészségügyi áteresztő pontnál két szanitéc foglalkoztatására nyílik lehetőség.

, és ahogy Lukács János megjegyezte, nem is kell pánikot kelteni. Az embercsempészet mértéke is megnövekedett az utóbbi időszakban, mellyel kapcsolatban a dandártábornok leszögezte, mindenkinek tudnia kell, hogy az ítélkezésben lezajlott egyeztetés nyomán embercsempészés bűntett esetében az ügyészség indítványára a bíróság végrehajtandó szabadságvesztést szab ki.

Seres József

, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága vezetője arról számolt be, hogy a hazánk által kezelt bevándorlási kérelmek 90%-át ők intézik. A számok igencsak beszédesek: 2013-ban 17 ezer menedékkérőt regisztráltak a dél-alföldi régióban, tavaly 37 ezret, idén az első félévben pedig már 52 ezret. Kitért arra is, hogy tavaly a kérelmezők több mint a fele volt koszovói állampolgár, de idén március óta gyakorlatilag egy kérelmezőt sem regisztráltak onnan, sok azonban az afgán, a szír, a pakisztáni és az iraki.