Hencz Péter: A nándorfehérvári diadal emlékezete

Hunyadi János Nándorfehérvárnál aratott diadalával foglalkozik Hencz Péter portálunkhoz eljuttatott levelében.

Miután

II. Mohamed szultán

1453-ban bevette Bizáncot, 1454 nyarán Szerbiára támadt és jelentős részét elfoglalta. Nyilvánvalóvá vált, hogy Európa meghódításának útjában már csak a Magyar Királyság állt. Hazánk déli határának legfontosabb vára Nándorfehérvár (Belgrád) volt. II. Mohamed (1451-1481) kora egyik legkiválóbb hadvezére, hadserege a világ legfélelmetesebb hadereje volt. A török elleni harc legnagyobb európai hírű hőse

Hunyadi János

(1407-1456) volt. Egyszerű sorból származva emelkedett az ország kormányzójává, kitűnő katonai és emberi tulajdonságainak köszönhetően.

Bonfini, Mátyás

történetírója Krisztus bajnokának hívja, aki az egész kereszténység védelmezője. A Hunyadiaknak jelentős birtokaik voltak városunk környékén, ahol szívesen tartózkodtak.

A keresztény világ tétovázva ismerte fel az óriási veszélyt. A török elleni hadjárat eszmei élharcosa

III. Calixtus

pápa volt, aki

Kapisztrán János

(1386-1456) olasz ferences szerzetest bízta meg a keresztesek toborzásával. Kapisztrán kora legkiválóbb szónoka volt; dacára, hogy szavait nem értették, óriási mozgósító ereje volt. Többször is megfordult Szegeden, az alsóvárosi kolostorban szállt meg. Seregében szép számmal voltak szegediek: ferences barátok, földművesek, halászok, diákok. Fegyverzetük kezdetleges volt, de szívük annál nagyobb. Előzetes szentmisét követően, melyet Kapisztrán celebrált az alsóvárosi templomban, a Szentháromság útján vonultak Nándorfehérvár felmentésére, melyet Hunyadi sógora,

Szilágyi Mihály

védett hősiesen, de reménytelenül, 5000 katonával. Mohamed serege 150000 igen jól képzett harcosból állt, míg Hunyadié 25-30000 keresztesből, és 12000 zsoldosból. A várba való bejutást 200 hajóból álló török hajózár tette lehetetlenné. Hunyadinak 5 órás véres küzdelem után 40 kisebb hajójával, melyet szerb sajkák is támogattak, sikerült a zárat áttörni és a várba bejutni. A következő hét során a félelmetes törökök a földdel tették egyenlővé Nándorfehérvárt. Az ágyúk moraja állítólag városunkban is hallható volt. Hunyadi azonban háromszor is visszaverte a török támadást. A döntő küzdelemben

Dugovics Titusz

, magyar vitéz élete feláldozásával rántotta magával a mélységbe a lófarkas győzelmi zászlót kitűzni akaró török janicsárt. A vár elveszni látszott, amikor Kapisztrán kereszteseivel – Hunyadi tiltása ellenére – rárontott a törökök bal szárnyára. A törökök védekezésük közben fedezetlenül hagyták ágyúikat. Hunyadi kirontva a várból, elfoglalta azokat, és a törökök ellen irányította. II. Mohamed elvesztette a csatát.

Hunyadi a győzelem után régi céljára, a török Európából való kiűzésére gondolt, azonban a táborban kitörő pestisjárvány áldozata lett hűséges barátjával, Kapisztránnal. Minden esetre a győzelem 70 évre visszavetette a törököt Európa meghódításától. A pápa a világra szóló diadal emlékére rendelte el az egész keresztény világban a déli harangszót. Az országgyűlés július 22.-t nemzeti emléknappá nyilvánította. Remélhetőleg a Ságvári gimnázium újra felveszi Hunyadi János nevét, hisz falai tövében vonultak Hunyadi katonái Nándorfehérvárra. A félezer évvel (!) későbbi 1956-os szabadságharcunk alatt a gimnázium Hunyadi János nevét viselte, és csak a megtorlás alatt vette fel

Ságvári

nevét.

Hencz Péter