A Nemzeti Összetartozás Napján avatták fel Zsombó felvidéki és erdélyi testvértelepüléseinek ajándékait. Gyuris Zsolt polgármester mellett határon túli vezetők és Kiss-Rigó László megyés püspök is részt vett az ünnepségen.
A zsombói polgármester beszédében felhívta a figyelmet, hogy miközben a Közel-Kelet keresztényeit ölik, a szomszédos országokban sincs minden rendben, hiszen Erdélyben akadályozzák a magyar autonómiát, Délvidéken még most is időnként magyarságukért vernek meg embereket, és Felvidéken sem könnyű magyar egyetemistának lenni. Hiszi, hogy nem a kishitűségnek, a gyávaságnak kell lennie a középútnak, hanem helyette merjünk nagyok lenni, merjünk nagyokat álmodni. Nem engedhetjük meg az emberi és etnikai jogok sárba tiprását a 95 évvel ezelőtti győztes államoknak. Felelevenítette, hogy a partiumi Máriaföldjén egy „balkáni vandalizmus” által kifosztott ingatlant kapott vissza a katolikus egyház. Az épület ablakai, ajtói leszerelése mellett még annak parkettáját is felszedték.
Gömöri Krisztián
,
Szilágyi Annamária
és
Borovics Tamás
, a Szegedi Nemzeti Színház művészei
Radnóti Miklós
,
Szabó Lőrinc
és
Kiss Judit Ágnes
verseit szavalták el.
Péter Ferenc
szabadkai színész Illés Sándor és Wass Albert szemelvényeket adott elő, nagy hatással a közönség soraira. A lírai és prózai részek mellett népdalcsokrokat hallgathattak meg, illetve helyi táncosok előadását tekinthették meg az emlékezők.
A felvidéki Ipolynyék polgármestere,
Hrulik Béla
avatóbeszédében kiemelte, a régi nagy ország legfőképpen bennünk működik, ha feladjuk spirituális tereinket, csak magunkból vonulhatunk ki. Ne hallgassunk olyan politikusokra, akik azt mondják, testvér a testvér ellen menjen. A szomszédos államok vezetői nem értik, miért emlékeznek meg a magyarok 95 év után is Trianonra. Saját családjának történetén keresztül elevenítette fel a felvidéki magyarok és települése sorsát, hogyan lettek az ottaniak egyik pillanatról a másikra kétszer is hazátlanok. Édesanyja szavaival válaszolt azon kérdésre, ki a magyar: „magyar az, aki magyarul álmodik”. Beszédét követően átadta
Gyuris Zsolt
nak és egyben Zsombó település lakóinak az általuk adományozott kopjafát. Az erdélyi Ditró polgármestere,
Puskás Elemér
úgy véli, 95 éve készül a koporsó a külhoni magyaroknak, ez azonban soha nem fog elkészülni. Öröm számára, hogy az anyaország anyaként viselkedik velük. Az orotvaiak (a falu Gyergyóditró része – szerk.) által ajándékozott székelykapu esetében bízik benne, hogy több évszázadon keresztül őrzi majd a magyar-székely-palóc barátságot. Ne legyünk hűtlenek soha azokhoz, akik kiszorultak az anyaországból – zárta szavait a zsombói népes hallgatóság felé, majd átadta
Puskás László
és
Balogh János
munkáját. Az óvoda bejárataként funkcionáló kapun a következő szöveg olvasható míves fafaragások között: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha!"
Kiss-Rigó László
, a Szeged-Csanádi Megyei Egyházmegye püspöke beszédében kiemelte, nem az önsajnálat miatt emlékezünk a 95 évvel ezelőtti eseményekre, hanem mert fontos az összetartozás kifejezése. Hiteles összetartozási élményünk akkor lesz, ha ügyelünk
Kalkuttai Teréz anya
szavaira: „a szeretet otthon kezdődik”. Az ünnepség zárásaként megáldotta a megyéspüspök a Mária téren található trianoni békediktátumra emlékeztető munkákat: a székelykaput, a kopjafát és a Zsombói Római Katolikus Egyházközség Apostoli Keresztjét.
Kopjafát és székelykaput kapott Zsombó testvértelepüléseitől - részletek fotókkal ITT: http://szegedma.hu/?p=544232
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. június 4.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.