EU-csúcs: Magyarország külön elbánás alá esik - 40 ezer menekültet helyeznek át a görögöktől és az olaszoktól

Az EU-országok csúcsvezetői megállapodtak abban, hogy - miközben a szintén jelentős menekültnyomásnak kitett Magyarország és Bulgária ügyét külön kezelik - az elkövetkező két év során 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból, illetve Görögországból más uniós tagállamokba - jelentette be péntek hajnalban tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke.

Mint hozzátette, 20 ezer további, menedékre jogosult személyt telepítenek át az EU-ba meghatározott válságtérségekből, Szíriából, illetve Eritreából. Az áthelyezési és áttelepítési eljárás részleteit a tagországok belügyminiszterei július végéig pontosítják - közölte a lengyel politikus a csütörtökön kezdődött EU-csúcstalálkozó hajnalba nyúló, diplomaták elmondása szerint heves vitáktól tarkított első munkanapjának végén.

Tusk

már a tanácskozás előtt világossá tette, hogy az egyes tagországok által befogadandó emberek számát illetően az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer kötelező jellegére nézve nincs konszenzus a tagországok között. A belügyminiszterek tehát a következő bő egy hónap során nyilvánvalóan az önkéntesség elve alapján alakíthatják ki a kereteket. A megbeszélés után Tusk elmondta, hogy mivel Magyarországnak és Bulgáriának szintén jelentős migrációs hullámmal kell megküzdenie, e két ország külön elbírálás alá esik majd az áthelyezési és áttelepítési mechanizmus kialakításakor. "Az év eleje óta a menedékkérők egyharmadát Magyarországon regisztrálták, vagyis többet, mint Olaszországban. A megközelítésünk (ennek folytán) földrajzi értelemben átfogó kell, hogy legyen" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke. Elmondta azt, hogy a tagállami vezetők megállapodtak abban, felgyorsítják a visszafogadási eljárásra vonatkozó tárgyalásokat az unión kívüli harmadik országokkal. Az uniós országok ahhoz az elvhez fogják igazítani kereskedelmi és fejlesztéstámogatási politikájukat, hogy amelyik partnerország többet nyújt saját menekültjeinek visszafogadása terén, az több uniós kedvezményben részesül majd. Emellett döntés született arról is, hogy az EU határvédelmi támogató ügynöksége, a Frontex a jövőben kiterjedtebb felhatalmazást kap az illegális migránsok visszatoloncolására.

Angela Merkel

német kancellár elmondta, hogy hosszú vita volt a migráció kérdéséről, amelyben az áprilisi döntésekből indultak ki. Hozzátette, át kellett tekinteni a kérdés minden dimenzióját, s azt, hogy miként érint minden egyes tagállamot. Arról is szó volt, hogyan kezelhetők a probléma gyökerei, és beszéltek az afrikai partnerekkel való együttműködésről, és a problémának az uniós segélyek révén való kezeléséről is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a máltai EU-Afrika csúcstalálkozó döntő fontosságú lesz. Angela Merkel szerint érzékeny kérdés volt, hogy a menekültek befogadása önkéntes legyen vagy kötelező, de abban egyetértés volt, hogy segíteni kell ennek a 60 ezer embernek. Merkel rámutatott, hogy egyes tagállamokat a kérdés különösen érint, nemcsak Olaszországot és Görögországot, hanem Magyarországot is, ahová egy főre vetítve a legtöbb menedékkérő érkezett az év első hónapjaiban. Emellett arról is említést tett, hogy hazája is számos menekültet fogadott be. Szó volt a csúcsvezetők megbeszélésén a görög adósságválságról is, de az uniós állam-, illetve kormányfők nem voltak döntési helyzetben, és arról sem született döntés, hogy újabb külön csúcstalálkozóra hívnák az össze az eurózóna országainak első számú vezetőit. Ehelyett az euróövezeti államok pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport tart ülést szombaton, és igyekszik megtalálni annak a módját, miként kerülhető el a görög államcsőd és Görögországnak az euróövezetből való kényszerű távozása. Angela Merkel a görög kérdés megoldása szempontjából döntő jelentőségűnek mondta az Eurócsoport szombati megbeszélését. Az EU-csúcs résztvevői megvitatták

David Cameron

brit miniszterelnök elképzeléseit is a brit EU-tagság jövőjéről tartandó népszavazással kapcsolatban. Cameron jelentős belső reformokra akarja rávenni az uniót, korábban uniós illetékességbe utalt jogköröket akar ismét nemzeti kézbe adni annak feltételeként, hogy támogassa országa EU-tagságának fenntartását. A hajnalig tartó tanácskozás után Cameron elégedetten nyilatkozott újságíróknak arról, hogy megkezdődött a párbeszéd az unió reformjáról.

Kormányszóvivő: sikeresen léptek fel a visegrádi országok a kvóta ellen

Sikeres volt a visegrádi országok fellépése a kötelező kvóta ellen - mondta a kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

Kovács Zoltán

felidézte: a visegrádi országok egyetértettek a kötelező kvóta elutasításában, és a fellépésük sikeres is volt. Péntek hajnalban ugyanis az a megállapodás született az uniós állam-, illetve kormányfők ülésén, hogy a kötelező helyett önkéntes kvótát határoznak majd meg a belügyminiszterek, Magyarország és Bulgária ügyét pedig külön kezelik. A kormányszóvivő szerint ez a megállapodás "önmagában eredmény", és emlékeztetett, Magyarország már hónapok óta arra törekedett, hogy az EU elismerje, az Európára nehezedő migrációs nyomás harmada Magyarországot érinti, itt regisztrálják az illegális bevándorlók harmadát. Hozzátette: nem lehet sikertörténetnek nevezni az elmúlt évtizedek európai bevándorláspolitikáját, a jelenlegi szabályok rengeteg problémát vetnek fel és nem alkalmasak a helyet kezelésére, ahhoz összeurópai válasz szükséges. Az EU-nak külön meg kell vizsgálnia azt is, hogy a gazdasági bevándorlók esetében a tagállamoknak maradjon meg a szabadságuk, eldönthessék, szükségük van-e gazdasági migránsokra vagy nincs - mondta. Mi azt valljuk, hogy nem szeretnénk Magyarországot gazdasági bevándorlók célpontjává tenni - jelentette ki.

Szakértő: fontos a V4 egysége a határok védelmét illetően

Fontos a visegrádi országok közös állásfoglalása a schengeni határok külső védelmének módját illetően - mondta

Mitrovits Miklós

, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. A kutató emlékeztetett arra:

Orbán Viktor

miniszterelnök korábban már jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja az Európai Unióba érkező menedékkérők tagállamok közötti elosztását szabályozó kvótákat, és ehhez csatlakozott a másik három visegrádi ország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is. Hozzátette: az éjszakai Európai Tanács-ülésen elfogadták a V4-ek álláspontját a kérdésben, ami "egy erős jelzés". Donald Tusk, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke péntek hajnalban jelentette be, hogy az EU-országok csúcsvezetői megállapodtak abban, hogy - miközben a szintén jelentős menekültnyomásnak kitett Magyarország és Bulgária ügyét külön kezelik - az elkövetkező két évben 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból, illetve Görögországból más uniós tagállamokba. Mitrovits Miklós azt mondta: nagyon fontos a visegrádi országok közös állásfoglalása a kérdésben, mivel a V4-országok közül háromnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és Magyarországnak külső Schengen-határa is van. Nem csak arról van szó, hogy Magyarország mit akar a kérdésben, nagyon fontos, hogy mellénk állt a többi visegrádi ország is, ez egy jelzés az EU és az Európai Bizottság felé - hangsúlyozta. Hozzátette: ha ugyanis a külső schengeni határokat védő államok azt mondják, a határ biztonságát csak bizonyos eszközökkel tudják garantálni, akkor "nagyon nehéz Brüsszelben azt mondani, hogy ezt így nem lehet, hanem máshogy kell".